46. parcella

46-1-2: Medgyesi Balázs Árpád (dalszerző, hegedűművész, költő; jogász, árvaszéki elnök, rendőrfőtanácsos, Budapest rendőrfőkapitány-helyettese, a Magyar Rádió Újság főszerkesztője, a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének elnökhelyettese) 1874-1941 [Siklódy Lőrinc].

Vele: Losonczi báró Bánffy Erzsébet Klára (felesége; Repeczky László vívó sógornője) 1897-1978.

46-1-6: ifj. Egerfarmosi Kandó Kálmán (gépészmérnök, a vasútvillamosítás úttörője; a Ganz és társa Gépgyárban az indukciós motorok gyártásának megtervezője és bevezetője, e motorok vasúti vontatás céljaira való alkalmazásának megkezdője; az első háromfázisú közúti villamosvasút /Evian-les-Bains/ megépítője, az első váltakozó áramú nagyvasúti villamosvonal /Valtellina-vasút/ megépítője és nagyfeszültségű rendszerének kidolgozója, a Kandó-mozdonyokat gyártó Società Italiana Westinghouse műszaki vezetője, majd alelnöke, számos vasútvonal villamosítója; 1917-től a Ganz Rt. műszaki igazgatója, majd vezérigazgatója, a fázisváltós vasútvillamosítási rendszer kidolgozója, a párizs-orléans-i egyenáramú gyorsvonati mozdony megépítője, a villamosítandó budapest-hegyeshalmi vonal mozdonyainak tervezője; a Mérnöki Kamara első elnöke, kora legjobb villamos mozdonyainak tervezője; az MTA tagja) 1869-1931 [Wälder Gyula - Müller Ernő, 1936]. Sírfeliratai: „...A lángeszü magyar gépészmérnök.” - „A nagyvasutak villamositásának uttörő harcosa, a háromfázisu és a fázisváltós rendszer feltalálója.”

Vele: Egerfarmosi Kandó László (öccse; festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára és rektora) 1886-1950.

46-1-8: Scserbovszky Szaniszló (Budapest tűzoltóparancsnoka) †1931.

46-1-9: Fröhlich Izidor (fizikus, egyetemi tanár, a budapesti tudományegyetem rektora; az elhajlított fény polározási állapotával kapcsolatos problémák megoldója; az MTA tagja és titkára; Fröchlich Róbert archeológus öccse) 1853-1931. Sírfelirata: „Életedet boldoggá tette a munka, amellyel a természet törvényszerűségeit kutattad.”

46-1-10: Beniczei és Micsinyei Beniczky Ödön (politikus, író, Bars, majd Esztergom vármegye főispánja, kormánybiztos; belügyi államtitkár, belügyminiszter, a világháború után a legitimisták egyik vezetője; 1925-ben Kóbor Tamással a Somogyi-Bacsó-gyilkossággal kapcsolatos vallomások közzétevője; öngyilkos lett) 1878-1931.

46-1-12: Urváry Lajos /Urvári/ (publicista, író, politikus; a Napkelet segédszerkesztője, a Századunk megalapítója és szerkesztője, a Pesti Napló szerkesztője; az Írók és Művészek Társasága elnöke) 1841-1890.

Vele: Helvey Laura (felesége; színművésznő) 1852-1931.

46-1-13: Jakab Ödön (költő, író, irodalomtörténész, az MTA tagja) 1854-1931. Sírverse:

„Ott születtem a hegyvidéken,

Oda köt minden jó emlékem.

A hegyi dalt még most is hallom,

Vándorolni a hűs fuvalmon.”

(Jakab Ödön)

46-1-28: Koós Margit (operaénekesnő) ?-?.

46-1-36: Mándi Mándy Lajos (miniszteri tanácsos) 1859-1931.

46-1-40: Szilágyi Artúr Károly [Horvai János].

46-1-42: Kuncz Aladár (író, esztéta, irodalomtörténész; az Új Magyar Szemle és az Auróra irodalmi szerkesztője, az Ellenzék és az Erdélyi Helikon szerkesztője; Kuncz Elek pedagógus fia, Kuncz Ödön jogtudós öccse) 1886-1931 [Pátzay Pál, 1933].

46-1-45: Heyer, Arthur (festőművész, illusztrátor) 1872-1931.

46-1-46: Petrik Lajos (vegyész, keramikai kutató, királyi tanácsos; Téry Ödönnel a Turisták Lapja szerkesztője) 1851-1932.

46-1-83: Asbóth Jenő (atléta, sportszervező, a Magyar Athletikai Club /MAC/ negyedik bajnoka; 1894-ben a Kossuth Lajos halálával kapcsolatos tüntetések egyik vezetője; a Régi Gárda megalapítója és ügyvezető elnöke) 1858-1934.

46-1-88: Tőrei Tóth Béla (királyi kincstári főtanácsos) 1869-1932.

Vele: Tőrei Tóth Aurél (fia; a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület titkára) 1910-1938.

46-1-89: Zichi és Vásonkeői gróf Zichy Gyula (gróf Zichy Ferenc tárnokmester unokája, gróf Zichy József miniszter fia, gróf Zichy Ágost utazó unokaöccse) 1880-1930.

46-1-93: Ambrus Zoltán (író, publicista, kritikus, műfordító, dramaturg, a Nemzeti Színház igazgatója; az Új Magyar Szemle, a Szerda, Voinovich Gézával a Klasszikus Regénytár, valamint Gárdonyi Gézával és Bródy Sándorral a Jövendő szerkesztője; a modern magyar színikritika megteremtője; kormányfőtanácsos, az MTA tagja; Benkő Etelka operaénekesnő férje, Fallenbüchl Zoltán történész nagyapja) 1861-1932 [Beck Ö. Fülöp, 1939].

46-1-97: Rerrich Béla (építész, kertművész, festőművész, művészeti író; a budapesti Kertészeti Tanintézet igazgatója, a neobarokk kertstílus hazai bevezetője; az egységes térkörülépítés első modern hazai példájának tervezője) 1881-1932. Sírfelirata: „A szegedi Dóm tér kialakítója, Kertészeti Tanintézet igazgatója.”

46-1-99: Lukács László (politikus, jogász, bányatulajdonos, bányászati író, akadémiai tanár; pénzügyminiszteri tanácsos, államtitkár, pénzügy-, majd kereskedelemügyi miniszter, miniszterelnök, belügyminiszter, a király személye körüli miniszter; valóságos belső titkos tanácsos, a Nemzeti Munkapárt vezetője; az Országos Bányászati és Kohászati Egylet tiszteletbeli elnöke, az Erdélyi Jelzálogbank alelnöke, a Budapesti Központi Takarékpénztár igazgatója; Wekerle Sándor, Teleszky János és Popovics Sándor mellett az Országos Pénzügyi Tanács negyedik tagja; Lukács Dávid bányatulajdonos fia, Lukács Béla politikus rokona) 1850-1932.

46-1-106: Breuer Szilárd József (építészmérnök, a fővárosi hivatásos tűzoltóság főparancsnoka, kormányfőtanácsos; a Budapesti Tűzoltó-testületek Szövetsége megalakításának kezdeményezője és alelnöke, a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnöke, több fővárosi és vidéki tűzoltóság megszervezője és felállítója) 1863-1931 [Krisztián Sándor, 1933].

46-2-5: Bohn József (építész) 1872-1931.

46-2-10: Bíró Dezső (szociáldemokrata politikus, publicista, a Népszava kiadóhivatalának vezetője; 1918-ban a Népőrség megszervezője, 1919-ben a Testnevelési Ügyek Direktóriumának elnöke; a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. igazgatósági tagja; a Magyar Labdarúgók Szövetsége alelnöke, a Budapesti Labdarúgó Alszövetség társelnöke) 1880-1932.

46-2-11: Jurányi Lajos (botanikus, orvos, egyetemi tanár; Fekete Józseffel a budapesti Egyetemi Botanikus Kert /Füvészkert/ rendszerezője, majd igazgatója; a korszerű botanikai kutatási módszerek hazai bevezetője; az MTA tagja) 1837-1897.

46-2-12: Vanczák János (szociáldemokrata politikus, a Szociáldemokrata Párt vezetőségének tagja; publicista, író, költő; a Vas- és Fémmunkások Szaklapja, majd a Népszava szerkesztője; szakszervezeti vezető, a Magyar Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége titkára, 1918-ban a budapesti Munkástanács egyik elnöke) 1870-1932.

46-2-18: Gyügyei Nagy Zsigmond (festőművész) 1872-1932.

46-2-20: Sajó Sándor (költő, író; a Verbász és Vidéke szerkesztője; az Országos Középiskolai Tanáregyesület főtitkára, a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetsége elnöke; az MTA tagja) 1868-1933.

46-2-28: Petschacher Gusztáv (osztrák származású építész) 1844-1890.

Vele: Manno Miltiadesz (veje; szobrászművész, grafikus, plakáttervező, karikaturista; szobrászat kategóriában az olimpiai művészeti versenyek ezüstérmese; műkorcsolyázásban kétszer Európa-bajnoki ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes és négyszeres magyar bajnok; kerékpározásban országos bajnok; evezésben négyszeres magyar bajnok és a Molsey-regatta győztese /Európa-bajnok/; válogatott labdarúgó, 1901-02-ben az első két magyar bajnokság gólkirálya és a BTC-vel bajnoka) 1880-1935.

46-2-43: Sasi Szabó Józsefné Alsókáldi Káldy Elly [Vastagh László].

46-2-48: Jakubovich Emil (történész, nyelvész, paleográfus, genealógus; a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárának, majd levéltárának vezetője, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a Múzeumi és az Országos Levéltár diplomatikai osztályának igazgatója; több magyar nyelvemlék felfedezője és kiadója, a székely rovásírás legrégebbi, 15. századi ábécéjének felfedezője; a bécsi udvari könyvtárból a magyar anyag egy része, például Anonymus gestája hazahozatalának egyik megszervezője; az MTA tagja) 1883-1935.

46-2-99: Sugár Károly /Storbeck/ (színművész; az egyik legnagyobb magyar epizodista; a Pálmay Ilka-féle színiiskola tanára) 1882-1936.

46-2-109: Lőrinczy Erzsébet /Angyal Jánosné/ (pedagógus, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt című folyóirat szerkesztője) 1894-1935 [Kocsis András, 1938].

46-2-114: Lampérth Géza (költő, író, irodalomtörténész, jogász; az Országos Levéltár igazgatója, a Petőfi Társaság főtitkára és tiszteletbeli alelnöke; az Országgyűlés felsőházi naplójának szerkesztője; id. Csiky Kálmán műfordító veje, ifj. Csiky Kálmán jogtudós sógora) 1873-1934 [Damkó József]. Sírverse:

„Halld az égi szellem hangot:

Ölembe hullnak a rózsák;

Test-börtönéből a lélek

Az én fényhonomba tér meg.

Én vagyok a kezdet, a vég,

Én az - örökkévalóság!”

(Lampérth Géza: Temetőben)

46-2-115: Királyházai Ruffy Pál (ügyvéd, politikus, Bars vármegye alispánja, kormánybiztos, államtitkár; a magyarországi közigazgatási tanfolyamok megszervezője; a gyermekmenhelyek országos felügyelője, az állami gyermekvédelem hazai megszervezője; a Magyar Közigazgatás felelős szerkesztője) 1854-1934. Sírfelirata: „A magyar gyermekvédelem megteremtője.”

46-2-129: Péchy Erzsi /báró Garibaldi Leóné/ (színművésznő, operettprimadonna) 1888-1933.

46-3-39: Bánfalvi és Homokszentiványi Keresztessy József (1848-as honvéd hadnagy, vívó, a magyar kardvívó-iskola megalapítója, a magyar vívórendszer kialakítója és bevezetője; a tőrvívás nyitott kvartállásának a kardvívásban való meghonosítója) 1819-1895. Sírverse:

„Igaz mint ember, hű mint hazafi,

Szilárd mint jellem ...ilyen vala Ő!

Egy tiszteletreméltó ősi kép,

Mit nem változtatott meg az idő.”

46-3-49: Beer József Konstantin (festőművész, restaurátor, kormányfőtanácsos; az Országos Képtár és a Szépművészeti Múzeum restaurátora) 1862-1933.

46-4-9: Kutassy Ágoston (mérnök, az első magyar repülőgép-pilóta) 1879-1932.

46-4-14: Rajna Ferenc (író, kritikus, publicista, műfordító, a Harmónia szerkesztője) 1861-1933.

46-5-14: Raitsits Emil (állatorvos, kynológus, főiskolai tanár; a magyar kutyafajták egyik legjelentősebb propagátora, a telivér magyar kutyafajtákat tenyésztő hazai egyesületek szövetségbe tömörítője, az évenkénti kutyakiállítások bevezetője, a Magyar Kutyatenyésztő című lap megindítója és szerkesztője; öngyilkos lett) 1882-1934.

46-8-26: Vincze Zsigmond (karnagy, zeneszerző, dalköltő, zongoraművész, koncertmester; a Király Színház karmestere) 1874-1935.

46-9-19: Botfai Hüvös Róbert [Hüvös László].

46-12-18: Juhász István 1898-1935 [Gabay Sándor].

46-13-1: Hollósy Béla (pedagógus, író, tankerületi főigazgató) 1876-1934.

46-13-4: Koszkol Jenő (festőművész) 1868-1935.

46-13-17: Garami Ernő (szociáldemokrata politikus, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, kereskedelemügyi miniszter, majd igazságügyminiszter; műszerész, író, publicista; a Népszava főszerkesztője, a Szocializmus első szerkesztője, Lovászy Mártonnal a Jövő megalapítója) 1876-1935. Sírfelirata: „Nem beszélni kell! Dolgozni, dolgozni és dolgozni! Dolgozni a szabad független demokratikus Magyarországért! (1919)”

46-13-29: Lukács Gusztáv Jenő (közgazdász, publicista) 1877-1937.

46-16-27: Pálfi Albert /Pálffy/ (író, publicista, jogász, politikus; a Tízek Társaságának tagja, a 19. század második fele modern magyar újságírásának egyik megteremtője; az első Életképek segédszerkesztője, az 1848-as forradalom legradikálisabb lapja, a Marczius Tizenötödike felelős szerkesztője, 1867 után az Esti Lap megindítója és szerkesztője; az MTA tagja) 1820-1897 [1899]. Sírverse:

„Lelkesedett ifjan s szárnybontva honáért

És eszményeiért harczola férfiasan.

Majd száműzve siratta honát s szabadon hazatérve

Új munkába fogott s hirdete jót s igazat.

Most fáradtan tért a szabad hazaföldbe pihenni

És nyugodtan néz a magas égből alá.”

46-17-22: Mayer Emil 1891-1936 [Füredi Richárd].