Nyugati Hírlevél - 167. sz. (2013. január 1.)

167. szám
2013. január 1.

A MAGYAR IRODALOM KÜLFÖLDI MÉLTATÁSAI

      A KORTÁRS MAGYAR IRODALOM MÉLTATÁSA A CORRIERE DELLA SERÁBAN

      A válságban levő Európát megmentő alkotásoknak nevezte a mai magyar szépirodalom műveit Giorgio Pressburger író a vasárnapi Corriere della Sera napilapban. „Az irodalom Keletről jön. Négy magyar szerző visszaadja az európai kultúra erejét” címmel írt cikket a magyar-olasz író a legnagyobb példányszámú olasz napilap kulturális rovatában.
      Pressburger szerint a kultúrát is súlyosan érintő gazdasági válságban egyedül a szórakoztató és piaci bevételt biztosító könyvek jelennek meg. Mint írta, „az irodalom, a legmélyebb és legszebb irodalmi művek azonban még léteznek, mi az hogy! És a nálunk is nagyobb válságban levő európai országokból érkeznek - ismét Keletről jönnek, például Magyarországról” – fogalmazott Pressburger.
      Hetven-nyolcvan évvel ezelőtt Magyarországról „tényleg kereskedelmi regények jöttek, melyek egy szempillantás alatt bestsellerré váltak Zilahy, Körmendi, Herceg, Molnár... Ma ugyanettől a nemzettől igazi irodalmi remekművek érkeznek” – tette hozzá.
      Pressburger az utóbbi hónapokban az olasz kiadóknál megjelent négy magyar szerző könyvét említette: a németül író Susann Pásztor Ein fabelhafter Lügner (2010) című regényét, Esterházy Péter Semmi művészet (2008), Nádas Péter Emlékiratok könyve (1998) című munkáját, valamint Kosztolányi Dezső Esti Kornélját (1933).
      (Sárközy Júlia–MTI)
      http://www.ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=7399


      ASSZONY A FRONTON
      Polcz Alaine németül megjelent regényét, az Asszony a frontont méltatta a Die Presse. Jó oka volt annak, hogy Polcz Alaine visszaemlékezései csak a kommunizmus bukása után, 1991-ben jelentek meg, hiszen a II.világháború végén Magyarországon orosz katonák által elkövetett tömeges erőszaktételek témája sokáig tabu volt Magyarországon – írta az irodalmi szemle szerzője, Eva Steindorfer az életrajzi jellegű regényről az osztrák napilapban. Meglepő és tulajdonképpen érthetetlen, hogy a többszörösen kitüntetett, sok nyelvre lefordított írás csak 21 éves késéssel jelent meg németül.
      http://ujkonyvpiac.hu/artjump.asp?id=7398


      NÁDAS PÉTER ÉS SZERB ANTAL
      Nádas Péter Párhuzamos történetek, illetve Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét az év legfontosabb könyvei között méltatják horvát kritikusok az egyik legolvasottabb országos terjesztésű napilap, a Jutarnji list szombati összeállításában. „A Párhuzamos történetek kétféle reakciót válthat ki az olvasóból: azok, akik feladják az első tíz, száz vagy ezer oldal után, nehezen fogják megérteni, mitől vannak elragadtatva azok, akiket Nádas szövegmonstruma már az első oldalakon bekebelezett” – írta Miljenko Jergovic az általa kiválasztott 17 legfontosabb könyv egyikéről, a magyar író művéről.
      A szarajevói származású zágrábi irodalmár, aki az egyik legismertebb és legtöbbet fordított kortárs szerzőnek számít a régióban, „maradéktalanul” a „bekebelezettek” csoportjába sorolta magát, megjegyezve, régóta nem olvasott „ilyen intenzív prózai szöveget”. A napilap műfajonként is számba vette a Horvátországban idén kiadott mintegy 1500 címet. Az „idegen próza” kategória élén Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye végzett Adriana Pitesa válogatásában.
      A Jutarnji list újságírója szerint az Utas és holdvilág – „egy sötét és klausztrofóbiás mű helyett” – szellemességével Thomas Mann A kiválasztott című regényéhez hasonlítható. Ugyanakkor olyan megható és felzaklató is egyben, „mint minden jó társadalmi szatíra, amely azokról szól, akik megpróbálnak kibújni a konvenciók alól, és dekadens módon a szerencse nyomába szegődnek, mielőtt a rendszer felszippantaná és pontosan meghatározott helyre rakná őket”. Adriana Pitesa hozzátette: ez egy olyan regény, amellyel addig nyaggatjuk ismerőseinket, amíg azt ők is el nem olvassák.
      Nádas Péter Párhuzamos történetek című trilógiája a Fraktura kiadó gondozásában, Xenia Detoni fordításában jelent meg nemrég horvátul. Szerb Antal Utas és holdvilág című művét az Oceanmore kiadó jelentette meg nyáron Viktorija Santic fordításában.
      (MTI)

      http://ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=7397
      http://ujkonyvpiac.hu/artjump.asp?id=7372


      KONRÁD NÉMETÜL
      Konrád György magyar író Zsidókról című kötetének német nyelvű kiadását méltatta 2012. december 17-i számában a Tagesspiegel című német lapban . A cikk írója, Stephen Tree szerint a Suhrkamp kiadónál megjelent esszégyűjtemény „izgalmas és tanulságos olvasmány mindazoknak, akik többet akarnak tudni az önazonosság kialakulásáról és az identitás kezeléséről”.
      A berlini lap szerzője a magyar író pályafutását ismertetve kiemelte, hogy Konrád „hű maradt magyar hazájához” a Nemzetközi PEN Club elnökeként és a Berlini Művészeti Akadémia elnökeként is. Hozzátette: a rendszerváltás után magas állami kitüntetésekkel ismerték el munkásságát.
      http://ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=7403