TÁJÉKOZTATÓ SOROZAT 3. SZÁM
AZ OMIKK EU-INFO HÍRLEVÉL MELLÉKLETE
1998. ÁPRILIS-MÁJUS

dr. Bálint Lajos
Török Petra

Kis- és középvállalatok 10-11
Pályázatok
Ösztöndíj
Hazai rendezvények 11-12

Az EU és a közép- és kelet-európai országok (Central and Eastern European Countries: CEECs) illetékes minisztereinek, további szakértoinek az Információs Társadalom felépítésével foglalkozó harmadik Fóruma* (Brüsszel, 1998. október 9-10.) ajánlásai között szerepelnek arra vonatkozó pontok is, hogy a társult tagországokban milyen állami szervezetek működtetése célszeru az Információs Társadalom építésének elosegítése érdekében.

A 3. oldalon lévo ábrán szemléltetjük egyrészt az EU szakérto szervezeteit, másrészt a magyarországi szervezet célszeru kialakítását az ajánlások alapján. Az egyes szervezetek feladatkörének szöveges ismertetését az Információs Társadalom c. melléklet következo számában kezdjük meg.

* ld. EU-INFO HÍRLEVÉL 1997. november-december Információs Társadalom 1. sz.

Az Európai Bizottság V., XVI. és XIII. foigazgatóságainak közös kezdeményezése

Napjainkban az életünkben bekövetkezo egyik legalapvetobb változást a ma egyre jobban elterjedo információs és kommunikációs technológiák (ICT - Information and Communication Technologies) idézik elo. Hogy ez a forradalmi változás jólétet avagy szociális jégkorszakot hoz magával, egyelore tág teret ad a találgatásoknak. A kialakuló Információs Társadalom hozzájárulhat mindenki életminoségének a javításához, de lehet a kirekesztés fo tényezoje is a jövoben. A technológia azonban önmagában se nem jó, se nem rossz, és az, hogy az ICT-ben rejlo lehetoségek hogyan valósulnak meg, az attól függ, hogy hogyan használjuk fel oket.

Az Európai Bizottság a Strukturális Alapok által a tevékenységek széles skáláját támogatja abból a célból, hogy megkönnyítse az Információs Társadalomba való átmenetet. Ezek közül a Regionális Információs Társadalom Kezdeményezés (RISI) célja a kevésbé fejlett régióknak is megfelelo lehetoséget biztosítani az Információs Társadalomban való részvételre. A RISI felvezeto projektek, melyeknek nagy része már 1997-ben megkezdte muködését, az Információs Társadalom célkituzéseit a régiók foglalkozási és fejlesztési törekvéseivel ötvözik, ezáltal praktikus és átfogó megoldásokat kínálva.

A 20 millió ECU összköltségvetésu RISI-t két részre osztották fel: RISI I-re és RISI II-re. A RISI I-hez tartozó projektek kifejezetten egy adott régióra koncentrálnak. Ilyen esetekben fontos a régió kulcsszereploinek támogatását elnyerni, mivel csak velük egyetértésben lehet az Információs Társadalmat létrehozni.

A RISI II felvezeto projektjei különbözo országok régióit fogják át és ezeknek a közös kezdeményezéseknek az a célja, hogy az ICT-k használatának a legjobb módjait kísérletezzék ki és mutassák be. A régióbeli felhasználók valós igényeiből indulva ki, ezek a projektek inkább már kipróbált technológiákat alkalmaznak, mint új technológiák kifejlesztésére költenek.

Jelenleg 9 inter-regionális projekt muködik a következo címekkel:

Orvosi táv-együttmuködési hálózat;
Információs Társadalom a turizmusban;
A városokban történo gazdasági-társadalmi változások követése;
Hálózat a kis- és középvállalatok hálózatairól;
Városi piac;
Regionális információs szolgáltatások piaca;
Jobb szervezési eszközökhöz való hozzáférés vidéki kis- és középvállalatok számára;
Decentralizált táv-dolgoztató központok;
Közkönyvtárak hálózata.

A cél az Információs Társadalmat az emberek igényei szerint alakítani ki ahelyett, hogy a technológiát dicsoítenénk általa, ezért pedig a döntéshozók és fo szereplok együttmuködésére van szükség minden szinten. A regionális, a nemzeti és az európai szintu kezdeményezéseknek mind nagyobb hangsúlyt kell fektetni több és jobb munkahelyek teremtésére, miközben ösztönzik a versenyt a gazdaságban és a gazdasági növekedést, befektetnek az emberi eroforrásba és erősítik a társadalmi összefogást. Az európaiak felkészítése az Információs Társadalomra elsőrendu fontosságú lett, és a Regionális Információs Társadalom Kezdeményezés ennek az ügynek a gyakorlati megvalósítása.

EU IT FÓRUM ISPO: IT Projekt Iroda
5. KTF Keretprogram
EU-CEECs
Miniszteri
Konferencia
EU-CEECs
Megfigyelo Bizottság
EU-CEECs
IT FÓRUM
KORMÁNYZAT
Országos IT Országos Országos
Tanácsadó IT Koordinációs IT Tevékenységi
Testület Iroda Terv
Országos IT
Információs Szolgálat
(nyílt hozzáférésu adatbázis hálózattal)
ÁLLAMPOLGÁROK

Megjegyzés:
1. a vastag keretben lévo szervezetek a 3. Fórum által ajánlott (új) szervezetek;
2. jelölések: szervezeti kapcsolat, információs kapcsolat együttmuködési kapcsolat

EU IT Hírek

Finnországban gyorsan kívánják kiépíteni az Információs Társadalmat és az ország vezeto szerepet kíván betölteni a Globális Információs Társadalom kialakításában is. Finnország távközlési hálózata máris mindenben kielégíti az Információs Társadalom követelményeit.

A finn kormány már 1994-ben meghatározta az ország technológia által vezetett információ stratégiáját és a stratégiai lépések feleloseit. Ennek keretében gondoskodnak arról, hogy minden finn állampolgár megfelelo informatikai képzésben részesüljön és tudja az Internetet használni. Az államigazgatást teljes egészében informatikai alapokra helyezték.

Az Információs Társadalom kiépítésében együttmuködnek az állam, a jogalkotás, az oktatás, az ipar, a kereskedelem és a társadalmi szervezetek.

Finnország példaképül szolgálhat az Európai Unió többi országának és az Unión kívüli országoknak.

Information Society, No. 21. 1998. 02.

Az Európai Bizottság - Dr. Martin Bangemannak az 1997. szeptemberi Telecom konferencián elhangzott javaslata alapján - az Információs Társadalom nemzetközi kartája kidolgozásának szükségességét vetette fel.

A kartának nemzetközi egyetértéssel kellene szabályozni a globális elektronikus kereskedelem buktatóinak elkerülését és az ez irányú nemzetek közötti koordinációt. A nemzetközi elektronikus kereskedelem ugyanis az elkövetkezo években nagy mértékben megno. Az Európai Bizottság megállapította, hogy eddig az elektronikus kereskedelem számos joghézagot tárt fel.

A karta kidolgozásában részt kell vállalni az érintett nemzetközi és nemzeti intézményeknek, társadalmi csoportoknak és a magángazdaságnak. A karta ugyanakkor nem kíván új szervezeteket életre kelteni.

A javaslat szerint a karta lapjait 1998. folyamán kellene kidolgozni és azt az 1999. elején tartandó miniszteri konferencia tárgyalná meg és hagyná jóvá.

A kartának az alábbiakra kellene kitérnie:

A nemzetközivé váló munkaeropiacból és a határokon túli szolgáltatásokból származó nézeteltérések rendezése.

A nemzeti adatvédelmi törvények egységesítése, nemzetközivé tétele.

A nagy nemzetközi vállalatok világméretu on-line hirdetéseinek kérdése, az erre vonatkozó Internet domének harmonizálása.

Fogyasztóvédelem, a fogyasztók biztonságérzetének növelése érdekében.

Cordis focus, 104.sz. 1998. február 23.

Valamikor eltéro technológiával üzemelt a távközlés, a számítástechnika és a musorszórás. Napjainkban mindinkább mindhárom ágazat digitális technológiára tér át, ami lehetové teszi, hogy a különbözo szolgáltatások egyazon, világméretuvé váló hálózaton át jussanak el az elofizetokhöz. Álljon itt erre néhány példa:

Az Internet idovel a TV készülékeken is elérhetové válik.

Az E-mail és a www idovel digitális TV dekódereken és mobil telefonokon át is hozzáférhetové válik.

A rádió és TV musorok jórészt már ma az Interneten keresztül is elérhetok.

Az Interneten át történo telefonálás olcsóbb és gyorsabb mint a hagyományos hálózatokon keresztüli.

Mind több információ jut el gyorsan, gazdaságosan és olcsón a közös digitális hálózaton át az elofizetokhöz, éljenek azok a világ bármely pontján is. Az Európai Unió e témakörben Dr. Martin Bangemann és Marcellino Oreja szerkesztésében az iparral, az információtechnológiával, a kultúrával és az audiovizuális szolgáltatásokkal foglalkozó zöld könyvet bocsátott ki. E tanulmány alapján az Európai Unió illetékesei 1997. decembere és 1998. áprilisa között számos javaslatot dolgoznak ki, melyeket az Európa Bizottság fog megtárgyalni, minosíteni és program rangjára emelni. A javaslatok kulcskérdései:

A tagországok távközlési, számítástechnikai és musorszórási törvényei elosegítik-e az ágazatok konvergenciáját?

A konvergencia során mennyire értelmezendok újra a piac, a szellemi tulajdon, a hálózatok, a szolgáltatások, az árak, stb. kérdései?

Hogyan teljesedik be a hálózatok analógról digitálissá való átalakítása, idoben, költségekben, szolgáltatásokban?

Milyen nemzetközi és nemzeti szabványosítási lépések szükségesek a konvergencia kiteljesüléséhez?

Milyen további intézkedések szükségesek az elofizetok érdekében?

Milyen további kutatás-fejlesztés szükséges a teljes konvergencia megvalósításához?

A különbözo ágazatokat irányító testületek, felügyeletek tevékenysége hogyan hangolható össze?

Szükségesek-e új irányítási, szabályozási intézkedések a konvergencia lebonyolításához?

A javaslattevo munka során még további alapveto kérdések merülhetnek fel.

Information Society, 20.sz. 1998. január, p.1-2.

Mi a véleménye Önnek, milyen politika segítheti leginkább a globális Információs Társadalom kialakulását? - kérdezi az Európai Bizottság, ezzel nemzetközi vitát indítva az állampolgárok és társadalmi szervezetek körében. A vitát - amely jórészt az Internet segítségével bonyolítható le - 1999. végén kívánják lezárni és annak eredményeit kiértékelni. Vitathatatlan, hogy a globalizáció és az Információs Társadalom kialakítása csak a nemzetközi együttmuködés fokozásával történhet, állapították meg ezzel kapcsolatban az Európa Bizottság illetékesei, Dr. Martin Bangemann és Sir Leon Brittain.

Az Internet - amelynek immár több mint 100 millió felhasználója van világszerte - is szükségessé teszi a fokozott nemzetközi koordinációt.

Nem kevésbé igényli a nemzetközi szabályozást az elektronikus kereskedelem, ami a 2000. évre elérheti az évi 200 milliárd ECU-t.

A világkereskedelem és a tokemozgás mind nagyobb részt bonyolódik immár le online kapcsolatok révén és ez nagy mértékben hozzájárul a világgazdaság és a kereskedelmi szokások gyökeres átalakulásához.

A világ összezsugorodott és ma jórészt egymástól távol eso vidékeken folyik a kutatás, fejlesztés, termelés, összeszerelés és az értékesítés. A távközlés hangolja össze az egymástól távol eso vidékeken folyó tevékenységeket és integrálja a gazdaságot.

A gazdaság globalizálásához egységes és lehetoleg állandó joggyakorlat, kereskedelmi szokások és lebonyolítási megoldások szükségesek. Ebbe a körbe tartozik a szellemi tulajdon védelme és az adatvédelem, a személyi adatok védelme is. Az egyes országok eltéro jogszabályai és kereskedelmi gyakorlata manapság még fékezi a kereskedelem és a gazdaság globalizálódását.

Fékezik ezt továbbá az elektronikus üzleti tevékenységekkel kapcsolatos visszaélések, a digitális aláírások megoldásának bizonytalansága, a biztonságos elektronikus kereskedelmi megoldások hiánya.

Fékezi ezt számos esetben a helyi érdekek elotérbe kerülése és a nemzetek eltéro szociális, kulturális és gazdasági fejlettsége, erkölcsi és etikai felfogása.

Az Európai Bizottság mind emiatt kívánja sokoldalúan megvitatni a globális Információs Társadalommal kapcsolatos kérdéseket és fokozni a nemzetközi együttmuködést. Már a közeljövoben szakértoi kerekasztal megbeszélést hív össze, majd miniszteri értekezletet szervez az Információs Társadalommal kapcsolatos nyílt kérdések megvitatására.

Information Society, 21.sz. 1998. február, p. 1-3.

Közel 100 szervezet írta alá immár az Európai Bizottság által eloterjesztett "a kis- és középvállalatok az elektronikus kereskedelemben" címu egyetértési memorandumot (MoU). A MoU célja egy olyan program és szabvány megalkotása, amely lehetové teszi a kis- és középvállalatok aktív részvételét a mind jobban kifejlodo elektronikus kereskedelemben, ideértve annak jogi, pénzforgalmi, információ- ellátási és távközlési szabályozását is.

Az Európai Unió Esprit programján belül kifejlesztett MERCADO elnevezésu az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó pilot projekt kísérletei megindultak az angliai Nottinghamben, bekapcsolva az elektronikus kereskedelmi forgalomba egyes angol, finn, német és görög vállalatokat és angol közigazgatási szerveket is. A kísérlet sikere esetén ugrásszeruen növekedhet az Európai Unión belüli országos és nemzetközi elektronikus kereskedelem.

Information Society, 21. sz. 1998. február, p. 2.

Az Európai Unióban fellendüloben van az elektronikus kereskedelem, de ebbe az elmúlt 16 hónap alatt már Dél-Amerika és Közép- és Kelet-Európa is belekóstolt. Jelenleg mintegy 20 országban már általános gyakorlattá vált és 10 további országban fejlodik az elektronikus kereskedelem.

Az elektronikus kereskedelem kialakulásához fejlett távközlési infrastruktúra és fejlett csomagküldo áruházlánc kialakulása szükséges, amelyek több mint 2000 általános keresletre számot tartó terméket
ajánlanak fel az elektronikus kereskedelem keretein belül.

A 21. században a fejlett országokban általánossá válik a TV-n keresztül bemutatott termékek elektronikus kereskedelme.

Valószínuleg lényegesen eltér majd az USA és a többi ország elektronikus kereskedelme. Az USA-ban ugyanis jelenleg ez elsosorban a 40 év feletti nőket célozza meg, míg a többi országban minden vásárlót.

Az elektronikus kereskedelem bevezetésében élen járó 80 millió lakosú Németországban a Quelle cég már külön TV csatornát, a Home Order Televisiont (HOT) üzemeltet termékeinek bemutatására és azok elektronikus úton való forgalmazására.

Nagy-Britanniában a Herrods és Bloomingdale termékeket forgalmazó QVC a legnagyobb elektronikus kereskedelmet lebonyolító cég.

Van már nemzetközi elektronikus kereskedelmet lebonyolító vállalkozás is, ez az Utah államban muködo Williams Worldwide Television (WWT), amely új termékek bemutatását és forgalmazását tuzte ki célul.

Bár az elektronikus kereskedelemben a fizetés általános módja a bankkártyával történo kiegyenlítés lenne, ez csak az USA-ban általános, ahol gyakorlatilag mindenkinek van kártyája, míg Németországban, ahol csak a lakosság mintegy 3%-nak van bankkártyája, inkább a kiszállításkor való utánvételes fizetés terjedt el.

Várhatóan az egyes országokban a távközlési rendszer és bankrendszer függvényében más és más módon alakul ki majd az elektronikus kereskedelem. De bizonyos, hogy a fejlett országokban hamarosan általánossá válik az elektronikus kereskedelem útján való bevásárlás.

1997 novemberében összegyultek a nyugat-európai távmunkások képviseloi és a legtöbb távmunkást foglalkoztató cégek, hogy kiértékeljék az eddigi eredményeket és elso ízben odaítéljék az európai Távmunka Díját.

E díjat az az 5 nagyvállalat érdemelte ki, amelyik a legtöbbet tette az európai távmunka kultúra fejlesztéséért.

A belga-luxembourgi IBM versenyképességét növelte 1050 távmunkás, az e térségben az IBM-nél dolgozók 60%-ának távmunkában történo alkalmazásával.

Az Európai Információs Társadalom Mozgáskorlátozottak Szakosztálya (ISDaC) a legeredetibb távmunka módszer bevezetéséért kapta meg a díjat, amelyben bebizonyította, hogy a mozgáskor látozottak a távmunka alkalmazásával felvehetik a versenyt egészséges embertársaikkal.

Az észak-holland közigazgatás 60 távmunkás beállításával, a közigazgatásban dolgozók 20%-ának távmunkába való átállításával, jelentosen növelte munkateljesítményét.

Az ausztriai Siemens Technológiai Központ a távmunka sokrétű technológia fejlesztési alkalmazásáért kapta meg a díjat.

Az új német Teleworx című magazin a távmunka népszerűsítésével érdemelte azt ki.

A díjat az évenként megrendezendo Európai Távmunka Hét keretében osztja ki az Európai Bizottság az Európai Távmunka Fejlesztési Program keretében a Siemens és a Toshiba támogatásával. Másodízben 1998 novemberében kerül a díj kiosztásra.

Information Society, 19. sz. 1997. december, p. 1.

Napjainkban Nyugat-Európában a távmunka fontos helyet foglal el a politikai és gazdasági elgondolásokban és tervezésben, ugyanakkor szerény szerepet kap a valós életben. A vezetok hirdetik a távmunka szociális és gazdasági elonyeit, ugyanakkor alig gondolnak a távmunka törvényes szabályozására és nemigen vetik egybe annak elonyeit és hátrányait. E téren az Európai Bizottságnak kell élen járnia, bebizonyítva a törvényes szabályozás szükségességét és a távmunkában érintettek, így a dolgozók és munkaadók, az ipar és a távközlési szolgáltatók, a nemzeti és helyi államigazgatás fokozott együttmuködésének szükségességét.

Az Európai Bizottság javasolja, hogy az érintettek már 1998 elso félévében tárgyalják meg a szükséges intézkedéseket, törvényeket;

mielobb széles köruen mérjék fel a távmunka lehetőségeit, valamint körülményeit és a felmérés eredményeit egy elemzo tanulmány keretében tegyék közzé;

sürgosen fejlesszék tovább a távmunka technológiáit.

Napjainkban ugyan a távmunka még nem terjedt el kelloképpen Európában, mégis már mintegy 2 millió fo dolgozik a távmunka valamilyen megoldásában. Többen is dolgoznának távmunkában, ha az kelloen szabályozott lenne és meggyozodnének annak elonyeirol.

Az Európai Bizottság ezért vette fel 5. keretprogramjába az "Új munkamódszerek és az elektronikus kereskedelem" elnevezésu akciót, amelyben a hatékonyság növelése érdekében a távmunka alkalmazására ösztönzik a vállalkozásokat.

Information Society, 19. sz. 1997. december, p. 1.

Az "INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM" elozo számában ismertetést közöltünk az E.S.I.S. projektrol és a konferencia programjáról.

A konferencián több hazai intézmény képviseloje is részt vett. Úgy gondoljuk, hogy a téma iránt érdeklodok számára hasznos lehet, ha megismerik néhány hazai résztvevo véleményét, javaslatát.

Ennek érdekében a következo két kérdésre kértünk választ a felsorolt intézmények résztvevoitol:

1. Hogyan ítélik meg az Információs Társadalom kialakulását az EU-ban?

2. Milyen akciókat javasol a hazai Információs Társadalom fejlesztése érdekében országos viszonylatban és saját muködési területén

a Nemzeti Hírközlési és Információs Tanács Irodája igazgatója: dr. Bálint Lajos

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium: dr. Erényi István foosztályvezeto

a Muvelodési és Közoktatási Minisztérium "SULINET" programjának koordinátora: Török Petra?

* * *

Az EU országaiban hatalmas szellemi és anyagi eroforrások mozgósításával folyik az a munka, melynek célja az Információs Társadalom elokészítése. Az eredmények máris szembeszokoek, bár egyelore egy beláthatatlan folyamat kezdo lépéseirol van csupán szó és különös gondot jelent a felgyorsult események akár csak követése, összehangolása is. A munka intenzitását indokolja, hogy a teendok sürgosek: foként a jogi szabályozás késlekedése komoly problémákat okozhat. Az egyes EU országokban kidolgozott stratégiák és zöld könyvek, valamint a párhuzamosan futó rengeteg projekt a konvergens technológiák, a bovülo infrastruktúra, a gazdagodó szolgáltatások, a széles körben terjedo alkalmazások és az információs tartalom-generálás szinte teljes spektrumát lefedik; a fo gondot ilyen körülmények között a párhuzamos folyamatok integrálása jelenti. A legutóbbi E.S.I.S. (European Survey of Information Society) konferencián elhangzott eloadások magabiztosak, elégedettek, optimista kicsengésuek, az ismertetett célok nagyratöroek voltak, kevés szó esett a gondokról. Ha problémák egyáltalán felvetodtek, ezek a költségekre, a tartalom-generálás hiányosságaira és az emberi felkészültségbeli gondokra (az oktatás tartalmi kérdéseire) irányultak. Kiemelt hangsúlyt kapott viszont a potenciális alkalmazói kör számára meggyozo bizalomépítésnek és motiválásnak, valamint a szolgáltatások gazdagításának a jelentosége. Fontos szempontként jelent meg az új kultúrának a régi megorzését is garantáló elsajátítására, a nemzeti sajátosságok megtartásával megvalósuló globális integrációra vonatkozó igény. Lényeges üzenete volt a konferenciának, hogy globális módszer-egyezteto fórumra volna szükség, ilyen fórum azonban még nem alakult ki, sot, nem is látszik körvonalazódni. Végül kulcskérdésnek tekintheto a széles tömegek számára elérheto és elsajátítható módszerek és eszközök rendelkezésre állása, ami még igen sok tennivalót igényel.

- országos viszonylatban

Mint minden, az élvonallal együtt haladni kívánó országban, Magyarországon is elengedhetetlen a jelenlegi helyzet feltérképezésére és a célok megfogalmazására, kibontására irányuló törekvések folytatása. A teendők felmérése és a feladatok strukturált lebontása után ki kell jelölni a prioritásokat, meg kell becsülni a szükséges (szellemi, pénzbeli és eszközháttérbeli) ráfordításokat, rögzíteni kell a tervbe vett határidoket és meg kell nevezni a felelosöket ill. felelos szervezeteket. Vonatkozik ez minden olyan célra, feladatra, tevékenységre, melyek nem tekinthetok pusztán a piaci önmozgásból adódó természetes fejlődés várható gyümölcseinek. Természetesen feltérképezendok és kiaknázandók a teljes folyamat elemei közötti kapcsolódások is. Megszervezendo a célok megvalósításának irányítása ill. koordinálása is és rendkívül fontos szerepe van a folyamat részleteit is figyelemmel kíséro, de egészét is integráltan átfogó monitorozásnak. Kiemelkedoen fontos az EU kapcsolatok rendezettsége (a folyó és tervezett munkák kapcsolódása az EU-beli folyamatokhoz és programokhoz-projektekhez, valamint a kapcsolattartás szervezeti rendje) is. Ugyanakkor nem szabad szem elol téveszteni néhány alapvető szempontot sem: az állami beavatkozás minimalizálásának igényét, a lényeges folyamatok elvi alapon történo támogatásának (tehát a részletekre vonatkozó beavatkozás lehetséges visszafogásának és az aktuális érdekek lehetoség szerinti kiiktatásának) a szükségességét, minden esetben az állampolgárok középpontba helyezését (az emberi életminoség és képességek jobbításának és a munkatevékenységek hatékonyságnövelésének mindenkori elsodlegességét), a remélt eredmények megjelenésének türelmes kivárását és annak az alapveto szempontnak a figyelembe vételét, mely szerint az egyének és közösségek (egyebek mellett alkalmazói szervezetek) nemkívánatos reakcióiban sohasem ezek az egyének és közösségek a hibásak, hanem mindig a szabályozás hiányosságai, a beavatkozások hibái a ludasak.

Az EU-CEEC (az EU és a Közép- és Kelet-Európa országainak együttmuködését szolgáló) Információs Társadalom Fórum 1997 őszi záró értekezletén az EU kezdeményezésére megfogalmazott ajánlások egyik kulcs-eleme volt, hogy minden érintett országban életre kell hívni egy olyan nemzeti tanácsadó testületet, mely a fo érdekelt közösségek képviseloit tömöríti és az Információs Társadalommal kapcsolatos stratégiai kérdések irányelveinek figyelemmel kísérésével ajánlásokat dolgoz ki az érintett országok kormányai számára, kapcsolatot tartva az érintett további fórumokkal, egyebek között az EU Információs Társadalom Fórumával, valamint az EU ISPO (Információs Társadalom Projekt Iroda) szervezetével is. Igen kedvezo helyzetet jelent, hogy Magyarországon egy ilyen tanácsadó testület már 1996-ban létrejött a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács megalakulásával. Az NHIT tevékenységében kezdettol fogva megjelent az a törekvés, mely az EU-CEEC Fórum ajánlásai között az Információs Társadalom stratégiai kérdései kapcsán megfogalmazódott és bár a kapcsolattartás rendszerében az NHIT természetesen nem kizárólagos hazai partnere az említett EU szervezeteknek, szerepe - a Tanács által is megfogalmazott szándéknak megfeleloen - tovább erosítendo éppen az említett stratégiák itthoni kidolgozásában és érvényre juttatásában.

Az E.S.I.S. konferencia (http://www.ispo.cec.be/esis/) célja az volt, hogy összegyujtse mindazokat a kezdeményezéseket melyek az Információs Társadalom programja keretében kerülnek és kerültek megvalósításra Európa különbözo országaiban. Ezzel az ötletbörzével, a legjobbnak értékelt programok bemutatásával az elkövetkezendo fejlesztések és projektek javasolt irányát kívánták összegyujteni és bemutatni, illetve az eddigi programok tapasztalatai alapján levonni azokat a következtetéseket, melyek a jövoben az esetleges ellentmondások és nehézségek feloldásához vezethetnek. Mert ezekbol bizony van boven. Az Információs Társadalom témakörében elindított kezdeményezések még nem estek túl gyerekbetegségeiken. Így a konferencia különbözo szekcióiban felszínre került gyakorlati és elvi problémák természetükben nagyban hasonlítanak egymásra.

E szekciók pontosan kijelölték azokat a témaköröket, melyek esetében az Információs Társadalom legfontosabb kezdeményezései elindultak (elektronikus közigazgatás, elektronikus közmuvek; szociális integráció; fenntartható fejlodés; a felhasználók védelme; elektronikus kereskedelem; felnottoktatás, munkaszervezés és alkalmazás; telerégió, televáros, telefalu, digitalizált város; különbözo oktatási, sulinet programok). Emiatt a nehézségek és az esetleges ellentmondások a leginkább ezeken a tesztelési területeken kerültek felszínre. Általános jelenség, hogy az Információs Társadalom körében, a tagállamokban elindított programok izoláltak és egymással kevés kapcsolatot mutatnak. Még mindig rengeteg anyagi és szellemi eroforrás megy veszendobe a "spanyolviasz feltalálásával". Emiatt is alapveto fontosságú az a munka, melyet egyébként a konferenciát szervezo ISPO (Information Society Project Office; http://www.ispo.cec.be) vállalt fel, miszerint számba veszi a már elindult kezdeményezéseket ezzel segítve elo a különbözo projektek közti együttmuködést és információ-áramoltatást. Általános, hogy a transznacionális kezdeményezések többsége az EU részfinanszírozásával folyik. Ez is rávilágít az EU azon törekvésére, hogy a tagországok közti együttmuködés fejlesztése nagyon fontos ezen a területen.

Érzékelhetoen az egyik legnagyobb probléma még mindig a tartalom kérdése. A legtöbb kezdeményezés még mindig elsosorban a technológiai háttérre (technology-oriented), és nem a tartalomra (content-oriented) koncentrál.

- országos viszonylatban

Magyarországon a köztudatban még mindig jórészt ismeretlen az Információs Társadalom fogalma, illetve az e témakörbe sorolható kezdeményezések sokrétu, az élet több területére kiható vonatkozásait nehezen vagy nem ismerik fel. Ez azért is egy megdöbbento hiány, mert mindazok a programok, melyeket az Információs Társadalom körében szokás emlegetni, ismertek Magyarországon, sot javarészük már el is indult, elég ha csak a konferencia slágertémái közül kettore utalunk: az oktatási hálózatokra (Sulinet-ekre), vagy a teleház, telerégió programokra. Továbbra is nagy erofeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megvilágítsuk az Információs Társadalom jelentoségét és annak hatását a mindennapi munkánkra, arra, ahogy élünk, dolgozunk és tanulunk. Nagy figyelemfelkelto akciónak szánják az 1999-es ‘Az Információs Társadalom Napja’ címu rendezvényt. Nem kell azonban 1999-ig várnunk, hogy egy jól kidolgozott program során népszerusítsük e fogalmat és a hozzátartozó kezdeményezéseket. Nyilvánvaló, hogy ez egy nagy kommunikációs kihívást jelent elsosorban a médiák számára, hiszen nekik elsodleges szerepük van abban, hogy közvetítsék az Információs Társadalom fejleményeit a közönség felé, és aktív részvételre hívják fel oket. Mindezek az ismeretterjeszto kampányok természetesen nem hárítják el a konferencián is a legnagyobb veszélyként említett jelenséget: a növekvo szakadékot az "információban szegények" és az "információban gazdagok" között, az információtól való elzártság, kirekesztettség jelenségét. (Infoexclusion).

Hízelgo, hogy a magyar Sulinet a konferencia programjában az Információs Társadalom egyébként is legnépszerubb alkalmazási területén, az oktatáshoz és a képzéshez tartozó programok között (a projektek 50%-a e területre esik), mint az egyik legjobb, példaértéku kezdeményezés válhatott ismertté. Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az oktatás és a képzés a jövo Információs Társadalmának legfontosabb építokockája. A Sulinet program szempontjából a konferencia hasznos tapasztalatokkal szolgált. Megerosítette az eddigi helyes döntéseket (pl. a Sulinet program eltéro részeinek: tanárképzés, tartalomfejlesztés, infrastrukturális fejlesztés egymással párhuzamosan futó fejlesztését és kialakítását), és felhívta a figyelmet néhány hiányosságra és ellentmondásra is. Akárcsak más európai sulinet programoknál itt is folyik a "technológia versus alkalmazás/tartalom" vita. Az infrastruktúra rendelkezésre áll, de azon a magas színvonalú, valóban multimédiás, interdiszciplináris oktatási anyagok elenyészo számban találhatók meg.

A közérdekű információ áramlása még mindig nem kielégíto, a meglévo "help-desk" szolgáltatások nem mindig, nem elég gyorsan és megfeleloen adnak választ a kérdésekre. A hátrányos helyzetu csoportokat az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni abban, hogy minél aktívabban vehessenek részt az Információs Társadalom köréhez tartozó kezdeményezésekben, programokban, ezzel is elosegítve a társadalomba való beilleszkedésüket. A tanárok továbbképzése, akár a Sulinet keretein belül is ún. "virtuális Információs Társadalom kioszkok" létrehozása segíthet megelozni a tanárok, illetve az oktatásban résztvevok kirekesztettségének érzését. Egy hozzászóló állítása szerint a tanárok tanítanak, a kutatók kutatnak, és a fejlesztok fejlesztenek, és ezek a különbözo rétegek és csoportok a leheto legkisebb mértékben találnak csatlakozási pontokat. Ez talán az egyik legsürgosebben megoldandó feladata a Sulinetnek is.

Kis- és középvállalatok

A kis- és középvállalatok gazdasági súlya és fejlesztésük gazdaságpolitikai jelentosége világszerte nott. Ez a szektor foglalkoztatja az OECD országok munkaerejének 60-70 százalékát és a GDP-hez való hozzájárulása is országonként jelentos. Tehát a kis- és középvállalatok jelentosége a munkahelyteremtésben elsorendu fontosságúvá vált, ezért valamennyi országban a kis- és középvállalati politikák a gazdaságpolitikai megfontolások homlokterébe kerültek. A magyar gazdaságban is a kis- és középvállalatok fejlesztése a modernizálás, a világgazdasági felzárkózás kulcstényezoje lett. Az új munkahelyek létrehozása, a gazdaság versenyképességének javítása csak egy eros és versenyképes kis- és középvállalati szektor kiépítésével képzelheto el. Az OMFB a világgazdasági tendenciák és a magyar gazdasági meghatározottságok figyelembevételével megfogalmazta a szektor innovációs képességét segíto koncepcionális, stratégiai jellegu technológiapolitikai feladatokat, amelyek a késobbiek során konkrét akciókban ölthetnek testet.

A kis- és középvállalatok innovációs képességét segíto technológiai feladatokról és a kiadott dokumentumról tájékoztatta az újságírókat Bihari István, az OMFB Tanács elnöke 1998. április 16-án az OMFB Székházában.

* * * * * * * * * * * * * * * *

Az Országos Muszaki Fejlesztési Bizottság közzétette a "A kis- és középvállalatok innovációs képességét segítő technológiapolitikai feladatok" címu anyagot. A dokumentumban foglalt koncepcióval kapcsolatban Nyiri Lajos, az OMFB ügyvezeto elnöke a MISZ elnökének írt levelében kifejtette, hogy annak megvalósításában a két szervezet eredményesen tud együttmuködni.

A dokumentum elokészítését igen kiterjedt és alapos szakértoi, kutatói munka, valamint mélyreható szakmai vita elozte meg, amelyben számba vették a fejlett OECD-országok és az Európai Unió gyakorlatát, s a nemzetközi tendenciák és példák alapján fogalmazták meg a magyar gazdaságpolitika számára legfontosabbnak tartott innovációpolitikai következtetéseket. A dokumentumot az OMFB stratégiai döntéshozó testülete, az OMFB Tanácsa 1998. január 16-i ülésén megtárgyalta, elfogadta és kezdeményezte, hogy ennek alapján kerüljenek kidolgozásra a kis- és középvállalatok innovációs fejlesztését szolgáló konkrét akciók, s a stratégia megvalósítása érdekében az OMFB muködjön együtt a magyar vállalkozásfejlesztésben érdekelt kormányzati szervekkel, vállalkozói szervezetekkel, kamarákkal, a vállalkozásfejlesztés regionális szereploivel. A dokumentum közreadása a megvalósítási munka kezdetét jelenti.

A Kormány 1996. júliusában kiadott kis- és középvállalatok fejlesztési stratégiai koncepciójá-hoz kapcsolódóan olyan kiegészíto dokumentumot dolgozott ki az OMFB, amely a kis- és középvállalati szektor technológiapolitikai - kutatás-fejlesztési és innovációs - fejlesztési stratégiájának irányelveit és a szükséges intézkedéseket körvonalazza.

A tanulmánykötet a "Tanulmány a kis- és középvállalatok fejlesztési stratégiáiról" címmel, a kis- és középvállalatok technikai fejlesztési stratégiájához készített három háttértanulmányt tartalmazza.

1. Matolcsy György: "Tanulmányok a kis- és középvállalatok fejlesztési stratégiáriól"

2. Tamás Pál-Hargitai Gábor: "A kis- és középvállalatoknak az innovációpolitika rendszerébe illeszkedo fejlesztése"

3. Goldperger István: "A kis- és középvállalkozások innovációs képességét segíto technológiapolitika legfontosabb feladatai".

Dr. Pakucs János "A KKV-k innovációs lehetoségei" címu megnyitó eloadásával kezdodött meg a veszprémi MTESZ székházban 1998. március 17-én az "Üzleti Innovációs Központok szerepe a regionális gazdasági fejlodésben" címu szimpózium, amelyen az innovációs szakemberek mellett részt vettek, s eloadást tartottak a megye, a város, az egyetem vezetésének tagjai, valamint a régió vezeto
iparvállalatainak képviseloi többek között dr. Lippényi Tivadar az INNOSTART ügyvezeto igazgatója.

Bottka Sándor, az OMFB ügyvezeto elnökhelyettese nyitotta meg azt a kiállítást, ahol 16 tehetséges, fiatal iparmuvész termékeit mutatták be. A fiatal iparmuvészek a - 1989 óta minden évben, az OMFB és más érintett tárcák által kiírt - Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj idei nyertesei.

Elkészült a "Világörökségünk a magyar nyelv" című IKTA pályázat 1. részjelentése, melyet az INNOSTART, mint a pályázat koordinátora állított össze az OMFB felé. Az elso rész eredményeként a pályázatban szereplo 5 CD lemez közül a következo 3 készült el:

a) Interaktív magyar nyelvtan:

Interaktív gyakorlási lehetoséget kínál a nyelvhelyességgel küzdok számára. Lecke- vagy levélírás közben néhány kattintással gyorsan kikereshetok a nyelvtankönyvbol azok a szabályok, melyek választ adnak a felmerülo nyelvtani kételyekre.

b) Szó-Kép-Tár:

A világsikeru, nyelvenként (magyar, angol, francia) 25.000 szót tartalmazó képes-hangos szótár egyedülálló grafikai színvonalával és szolgáltatásaival magasan kiemelkedik az ismert multimédia-kiadványok közül. A mindennapi élet legkülönbfélébb fogalomköreibol származó lenyugozoen gazdag szókincsében minden nyelvtanuló, érdeklodo és szakember megtalálja a kedvére való anyagot.

c) Tanuljunk magyarul 1. rész:

A háromrészesre tervezett magyar nyelv-tanító sorozat elso és második része az alapfokú, 3. része a középfokú tudásszint elérését teszi lehetové minden nyelvtanuló számára, aki angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvi alapról kíván megtanulni magyarul. Az anyag sok-sok kép és több órányi hangos illusztráció segítségével tanítja a magyar nyelvet.

A Magyar Innovációs Szövetség több - az alábbiakban felsorolt - olasz intézettel közösen pályázatot nyújtott be az EU-INFO2000 programjára, amelynek keretében egy elektronikus képes szótárt adnak ki a kis- és középvállalatok promóciójának támogatására.

- Regione Lombardia - Direzione Generale Attivita Produttive,
- Regione Vas dell'Ungheria,
- Soc.Video Master Srl,
- Accademia di comunicazione di Milano,
- Istituto di credito italiano.

1. 1998. március 22-27. Amerikai-magyar információtechnikai szimpózium a TECHCOM PROJECT HUNGARY amerikai-magyar közös kezdeményezés keretében a Nemzetközi Technológiai Intézet (NETI) közremuködésével és az Ipar Muszaki Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával. (Hotel Agro, Budapest)

Párhuzamosan rendezett szekcióülések az alábbi témakörökben:

- Képalkotás, -feldolgozás, -megjelenítés,
- Új megoldások a magyar informatikai szolgáltatásokban,
- Az egyetemek szerepe az informatikában,
- Elektronikus kereskedelem,
- Elektronikus kereskedelmi alkalmazások a kormány és a polgárok közötti érintkezésben
- Vállalatirányítási rendszerek,
- Orvosi informatika,
- Informatika a logisztikában.

További információk: Richter Viktor, MTA SzTAKI, Budapest 1111 Kende u. 13-17.
Tel.: 209-6001.

A szeminárium programja:

- A vevoközpontú gondolkodás jellemzoi. A vevőkiszolgálás értelmezése és helyzete az Egyesült Államokban, Japánban és Magyarországon.

- A vevoközpontú menedzsment ciklus.
- A fogyasztók megismerése és szegmentálása, a fogyasztói felmérések.
- Minoségi normák felállítása.
- Folyamatnormák: az idoigény, rugalmasság, elorejelzés, kommunikáció, a fogyasztói visszacsatolás, a szervezés és a felügyelet.
- Személyi normák: megjelenés, beszéd, figyelmesség, tapintat, útmutatás, eladási képességek, problémamegoldás.
- Egy jól muködo csapat létrehozásának összetevoi: munkakörtervezés, munkaköri specifikáció, kiválasztás.
- A tréning jelentosége, tréningszükségletek felmérése, ügyfélszolgálati tréning.
- A menedzsment és a vállalati kultúra szerepe.
- Ellenorzési formák: szolgáltatás audit, dolgozói és vevoi visszacsatolási rendszer.
A szeminárium helyszíne: Magyar Termelékenységi Központ, Budapest, XIV. ker. Hungária krt. 179-1187.

További információ: Hámori Mónika vagy Mezovári Johanna a 343-1945 vagy a 06-30-523-140-es telefon, illetve a 251-4088-as telefaxszámon.

- Hazai tapasztalatok az ISO 14001 szerint tanúsított vállalatoknál.
- Dunapack Rt.: Hulladékminimalizálás a csomagolóanyagiparban.
- Dreher Sörgyárak Rt.: A bevezetés tapasztalatai az élelmiszeriparban.
- Ford Hungária: Az autóipar környezetvédelmi elvárásairól.
- HCM Rt.: Az ISO 14001-es rendszer muködtetése, a tanúsítás után másfél évvel.
- Környezetbarát, napelemes futésu épület megtekintése az ebéd elott. Hotel Silvánus
- Az ISO 14001-es tanúsítás néhány érdekes tapasztalata
- ConsAct - A környezetbarát iroda, az ISO 14001-es rendszer a szolgáltatásban.

4. 1998. május 14. "Csapatépítés" szeminárium

A szervezeti feladatok nagy részét csapatok, teamek látják el, ami a csapatépítés és a csapatvezetés képességét a vezetoi képességek egyik legfontosabbikává teszi. A vállalatok felol érkezo növekvo igényt felismerve a Magyar Termelékenységi Központ ezennel indítja útjára "Csapatépítés" című tréningjét. A dinamikus, gyakorlatorientált program segít abban, hogy Ön a legtöbbet hozhassa ki csapatából.

A tréninget ajánlják:

- közép- és felsovezetoknek (vállalati funkciótól függetlenül), akik beosztottjaik egy-egy csoportját irányítják,
- humán eroforrás szakembereknek,
- és mindazoknak, akik munkacsoportokat irányítanak és csoportjukkal a leheto legjobb teljesítmény elérésére törekszenek.

A szeminárium helyszíne: Magyar Termelékenységi Központ, Budapest XIV. ker., Hungária krt. 179-187. I. emelet 127-128. A szeminárium idopontja: 1998. május 14. 9.30-16.30 óráig. További információ: Hámori Mónika, Mezovári Johanna, Tel.: 343-1945, Fax: 251-4088.

5. INNOFORUM '98 VI. Hazai szellemi termék- börze 1998. június 10-12., Gellért Szálló

Kituno lehetoség három napon keresztül a feltalálók, kutatók, az innovatív vállalkozások, a kutatóhelyek, az egyetemek, foiskolák számára, hogy hasznosítható szellemi termékeiket (találmány, kutatási eredmények, know-how stb.) bemutassák és értékesítsék.

Az Innoforum '98 rendezvénnyel egyidoben szervezi meg a Nemzetközi Technológiai Intézet a II. Magyar Technológiatranszfer Napokat, így a közös helyszínen az európai technológiabróker intézmények képviseloi is megtekinthetik a hazai szellemi termékeket.

További információ: Magyar innovációs Szövetség, 1117 Bp. Október huszonharmadika u.16. Tel.: 186-9615, fax: 185-2181. Társszervezok, ill. támogatók: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, ill. Országos Muszaki Fejlesztési Bizottság, Ipar Muszaki Fejlesztésért Alapítvány, Magyar Szabadalmi Hivatal.

(Forrás: MISz Hírlevél, 1998. március 23-i és április 20-i száma)