J. Igtár ugy hasonlóan Iktár Magyarországban és Bánátban faluk nevei. Nyelvtudósok, szónyomozók szerint, az ige, és tár szócskáktól kölcsönözték neveiket. Első határozatot tesz, utóbbi, vagyis tár szó, élésházat jelent. Iktár és Igtár bizonyos éléstársnak rendelt meghatározott helyek voltak eleinte. A nevezésnél, hogy nem Tár-ignek, hanem Igtár-nak mondatik, attól van, mert „ig”-szó mással érthető, s elől kiván helyet. Igy származnak Igló, Iklod, Igmánd helynevek is (Nyelvtudományi eredeztetés).
K. Kandiko. A tunya Szalaviz partján hegyfok. Kóbor vandalok idejéből Kandikó vezértől kapta nevét. Kandikó zalai vidék réme s pusztitójáról mondják, hogy Csatár magyar vitéz arájáért hevült, egyszer, hogy elejtse vetélytársát, vadászatra hivja, Csatár megigéri, s megjelent egy kijelölt csucsfokon, vagy hegyormon, de itt Kandikó helyett, emberei várták, azok pedig gaz parancsára uroknak, kegyetlenül mélységbe tasziták Csatárt. Kandikó örült az eseten, de meg akart vetélytársa haláláról győződni, elment hát maga is megnézni a nyilást, hová Csatár esett. De jaj neki! A torkolat ép ekkor füstöt s tüzet hányt, s megfojtván Kandikót, hulláját mélyibe ragadá. Kandikó tető mai napig is ha tiszta, derült napot, ha gőzölög rosz időt jósol (Uti naplómból).
Innét Tubolyi Viktor zalamegyei fiatal költő szerint:
A hegyneve ekkorig
Kandiko maradott,
Mert okul hogy tüzet hányt
Ama bűn mondatott.
Később ki ugy fürkészett
Mint a vandal király
Tájszó gyanánt emlékül
Mondták – az –kandikál.
L. Laczháza. Magyar város a Kiskunságban, közel a Dunához, Pesthez 4 mfd, Csép falunak irányában. Monda szerint nevét IV. László királytól, vagy mint inkább nevezték Kun Lászlótól kapta, lányokba szerelmes, buja királytól, ki az ezen város régi helyén tanyázó kunokat, igenis gyakran meglátogatta, ugyanott megöletvén, (szerintem tul a Tiszán Csanád megyében Keresztszeg mellett) később róla nevezték az épülő falut Laczkóházának, most rövideden Laczházának. Ezelőtt 100 évvel a Dunapartján feküdt, szemközt az angyali szigetecskével, mignem a gyakori árvizek, nevezetesen az 1744-diki miatt, beljebb költözni kényszerittettek, mint most a csepeliek. (Tudománytár 1843. több füzetei „Csepel” alatt).
M. Margit sziget azelőtt királyok szigete. Budapest között, ezer lépés hosszu, négyszáz lépés széles. Nevét IV. Béla király leányától Margittól kapta, ki ott a dominikánus apáczák kolostorában, mint felavatott szerzetes szüz élt 1271. Atyja, Mária tiszteletére állittatta és épittette a kolostort, midőn elkészült feleségétől Máriától Trapezunti császár leányától születet gyermekét Margitot, a veszprémi apáczák közül kivevén, azon királyok szigetébe Umbert nevü papi férfiu tanitása alá bizta, és apáczákat rendelt mellé, ezen időtől fogva az emlitett szigetet Mária szigetének, későbben pedig Margita szigetének nevezték. Az itt levő apáczák között neveltetett György cseh király leánya is, kinek látogatásakor György királynak szemébe tünvén a nevezett Margit, ezt megszerette, és IV. Béla királytól házastársul kérte, de Margita hallani se akarván a házasságról, apáczaságban töltötte idejét s megholt azon Mária kolostorban januarius hónap 18-án 1271-ik esztendőben 28 éves korában. Ugyanezen szigeten Mária kolostor mellett volt Sz.-Mihály nevü monostor, mellyben a predikátor szerzet lakott. IV. Béla király ezen szigetben halt meg, és Esztergomban temettetett el Mária-Szentegyházba; az ő fia István király is itt halt meg, és itten a királynéknak kriptájába temettetett el. Később állitanak ide barát szerzetek s más egyházak is, a franciskanusok, dominikanusok, cisterciták-nak sok derék épületjeik voltak itt, diszesitették ezen szigetet királyi, érseki és főnemességi paloták, s ekkoron a sziget kőfalakkal és sánczokkal volt körülvéve. Nyulak is tenyésztettek benne, ez utóbbiak szaporaságából, sokan maig is Nyulak szigetének hivják. – (Idősb E. S. kiadatlan gyüjteménytárából kutfők nevezésével)*)
N. Nógrád vármegye, város és vár is e néven. Utóbbi kölcsönözte nevét, a városnak és megyének is. Nógrád vára vármegyében a Jenei hegyek árnyékában, egy nagyobbszerü sziklahalmon fekszik, most omladékokban hever, csak ötszegü bástyáinak némelly maradványai állanak. Istvánffy szeirint Nógrád várát Kálmán király alatt a russusok épitették. Nevét hajdan itt lakott szláv nevü nép adta ki „Novigad”-nak vagy magyarul „Ujvár”-nak keresztelvén. Nógrád vára Felső-Magyarország kapuja volt eleinte, később a most magyar mezővásár Nógrád, és egész megye tőle kapta nevezetet (Régi történetirók).
O. Ócsa Pestpilis vármegyében magyar falu. Nevét azon görögszóból ójkia, vagyis góth ejtés szerint otsa, melly annyit jelent mint egyház, származik. Az őskorban gyönyörü, és bámulás tárgyául álló patriarchai kettős kereszt alaku templom épitetett ottan. Az egyház még most is megvan, ezen nevét a helységnek teljes joggal igényli. A templom 1733ik évben reformatusoké volt, benne négy oldalagos kápolna és sekrestye állott, azelőtt hajdan a római katholikusoké volt, vélemény felőle, hogy György szerviai vajda épitette. Ócsa régiségét a Tudóstársaság 1839-ki évkönyvében irja le. – Bullet franczia iró szerint ochie, ocsie, celta nyelvszármazat, s annyit tesz vizes környék, viz állás (Caverne ou il y a beaucoup d’eau). Legbiztosabb eddig ojkia görög szóból származtatása Ócsának. Magyarország, sajnos, több első királyaink alatt görög elem befolyásától volt nyomatva. Igy Kalotsa Solthoz közel, melly szó annyit tesz mint szép templom, görögből kapta nevét, mai időben második székes érseki város. Madocsa a Duna jobb partján Tolna megyében annyit tesz mint „tetőtlen templom”. Kanotsa Zalában, közel Zalaegerszeghez, annyit tesz, mint „magas egyház” (Nyelvtudományi eredeztetés),
Ő. Örs. E néven sok hely van Magyarországban. Zala megyében magában négy hely neveztetik igy. Ugymint Alsó-Örs, Felső-Örs, Kis-Örs, Kővágó-Örs. Hajdan Urs vezérnek örökjei lehettek ezek. Innen kaphatták nevöket is, Urs vagy Örs. A mi a mellék czimeket illeti, csak megkülönböztetésül tétettek, s igen helyesen. Igy csak uti naplóm után Kővágó-Örsöt emlitem, ez ugy megszolgálja nevét, hogy nagyon. Ha tekintetbe vétetik földe, azt hinné az ember, hogy ott szántóföld, rét, hegy, kaszáló, mind kőmaggal van bevetve. A mi különben e név „Örs” származtatását illeti, okoskodási alapon tüntetem fel, másik buzditására.
Ifj. E. S.
(Vége következik.)