1	E feltevések részletes értelmezése minden korszerű közgazdaságtankönyvben megtalálható.
2	Arról van szó, hogy ahogy újabb és újabb embereket vonnak be egy szolgáltatás felhasználásába, élvezetébe, úgy válik fajlagosan (egy fogyasztóra vetítve) olcsóbbá annak előállítása. Ez ahhoz vezet, hogy az, aki versenytársainál hamarabb elindul egy ilyen szolgáltatásnak az előállításával, behozhatatlan előnyökhöz jut, mert a későbbiekben (legalábbis, amíg nincs nagyobb technológiai változás) mindig alacsonyabb költséggel és így olcsóbban tud egy-egy többletfogyasztót kielégíteni, mint azok, akik utána indultak. Ez főleg az ún. nagy közszolgáltatási monopóliumoknál szokott fönnállni, mint a gáz-, víz-, áram-, telefonszolgáltatás.
3	Az információs kudarc megelőzése valójában az árakról, illetve a szolgáltatás minőségéről alkotott tökéletes információk elérhetőségét követeli meg. Természetesen abszolút értelemben ez a piacon vásárolható legtöbb jószág esetében sem áll fenn (nem vagyunk teljesen tisztában a más termelőknél érvényesülő pillanatnyi árakkal és minőséggel), de ettől még megfelelő alkalmazkodás, tapogatózás után a piac ezt a problémát meg tudja oldani.
4	Ilyen a világítótorony fénye vagy a rádióadás, ahol az, hogy egy újabb fogyasztó is bekapcsolódik a szolgáltatás igénybevételébe, nem csökkenti a többiek által felhasználható szolgáltatás mennyiségét vagy minőségét (szemben a szalámis zsemlével vagy a fodrásszal, melyet egy időben csak egy ember vehet igénybe).
5	Jellegzetesen ilyen tiszta közjavaknak tekinthető a közbiztonság és a honvédelem.
6	A kárpótlás fogalma Alexandernél nem tévesztendő össze a nozicki értelemben vett kárpótlással, ami nem az igazságtalan helyzetekben lévőkre, az eredeti (természet adta vagy társadalmi) hátrányoktól sújtottakra vonatkozik, hanem csupán a szerzésben vagy az átruházásban elkövetett jogtalanságok (pl. államosítás) kiigazítására.
7	Rawls elmélete szerint az alapvető „jószágokhoz” (az idézőjel indokolt, hiszen itt sokszor bizonyos jogokról és nem hagyományos értelemben vett javakról van szó) való hozzáférés döntően meghatározza az egyén elosztási helyzetét, ezért szerinte indokolt az alapvető jószágok lehető legegyenlőbb elosztása.
8	Ez a megállapítás elsősorban az olyan keresztmetszeti vizsgálatokra épít, melyek nem találtak statisztikailag igazolható összefüggést az oktatás eredményessége és a tanár/diák arány vagy éppen a tanár magasabb szintű iskolai végzettsége között.
9	Bár az utalványmodell megengedné, hogy a közösségi szektorba tartozó intézmények mellett a magánintézmények is azonos feltételekkel versenyezzenek a diákokért, a legtöbb konkrét utalványjavaslat csak a közösségi szektorra vonatkozik.
10	Korábban a helyi önkormányzatnak jogában állt az iskolák felvételi keretszámát bizonyos határok között (az 1979/80-as beiskolázási adatok alapján meghatározott ún. standard létszámnál akár 20%-kal is alacsonyabb szinten) maximálni. Ennek eltörlése, illetve a fizikai kapacitáskorlátig terjedő felvételi kényszer bevezetése a szülők mint fogyasztók helyzetét s ezáltal a verseny feltételeit volt hivatva erősíteni a „piacon”.
11	A közoktatásban létező magánszektornál jóval jelentősebb, kiterjedtebb a magánszektor szerepe a tanfolyami piacon, a postsecondary képzésben, a fenőttoktatásban vagy akár még a felsőoktatásban is. Ezekkel e tanulmányban nem foglalkozunk.