Léder László
A pszichológia tantárgy a Nemzetközi Érettségi programban
|
A pszichológiai tudás, mint minden kulturálisan meghatározott emberi készség átadása, csak türelmes, részeredményekre építkező, szisztematikus oktatással érhető el. Az empátia vagy éppen a hiteles kommunikáció képessége nem tanulható meg pusztán teoretikus ismeretek előadásszerű meghallgatásával. Ezeknek a jellemzőknek az elsajátítása csakis demokratikus légkörű, partneri viszonyra épülő tanár-diák interakciók sorozatán keresztül képzelhető el. |
A pszichológia oktatásának céljáról
A pszichológia a XX. század egyik legdinamikusabban fejlődő tudományaként napjainkra az élet szinte minden területének fontos, nélkülözhetetlen alkotórészévé vált. Ez a változás különösen szembeötlő a mai Magyarországon, ahol ez a tudomány hosszú represszív periódus után ismét látványos kibontakozáson megy keresztül.
A pszichológiai ismeretek többszörösen is összetett oktatásával a cél a Nemzetközi Érettségi programjában elsősorban az, hogy olyan szemléletmódot és érzékenységet adjunk át, mely a fokozatosan kiépülő pszichés kultúra alapelemeit alkothatja, továbbá olyan általános pszichológiai ismeretek oktatása, melyek azok számára is biztosítják a pszichológiai kultúrát, és azok is hozzáférhetnek e tudomány eredményeihez, akik tanulmányaikat nem pszichológiai pályán folytatják tovább. Speciális célunk ezen felül azoknak a felkészítése, akik a középiskola befejezése után pszichológusképzést nyújtó egyetemekre kívánnak felvételt nyerni.
A tananyag
A tananyag a céloknak megfelelően, az IB-érettségi és az egyetemi felvételi követelményeihez igazodva a pszichológia legfontosabb területeinek mindegyikét átfedi. A tananyag spektrumát tekintve nem teszünk különbséget a tantárgyat úgynevezett „subsidiary” (5 tanóra/hét), illetve úgynevezett „high” (8 tanóra/hét) szinten tanuló osztályok között. Eltérés csak az egyes anyagrészek tanításának sorrendjében, feldolgozásának mélységében és a kötelezően választandó speciális területek tanítása terén van. Tananyagunk legfontosabb részei:
A tanítást a pszichológia legfontosabb ismérveinek megbeszélésével és meghatározásával kezdjük. Mindez magában foglalja a pszichológia vizsgálati témáinak, a különböző nézőpontoknak és megközelítéseknek, pszichológiai módszereknek a megvitatását. Már a bevezető rész tárgyalásakor külön hangsúlyt fektetünk az etikai kérdések, mint például a titoktartási kötelezettség megismertetésére.
Ezután rátérünk a pszichológia kialakulásának, történetének tanítására, külön elemezve a pszichológia tudománya előtti, Európán kívüli világmagyarázatok jelentőségét, a filozófiai, történelmi háttér meghatározó szerepét.
A pszichológiai fejlődés áttekintése előtt a pszichológia biológiai alapjait vizsgáljuk meg, különös tekintettel az idegrendszer, elsősorban is a központi idegrendszer szerveződésére, működésére. Itt kerül szóba az agy, az agyféltekék, az agyi aszimmetriák, a belső elválasztású mirigyek rendszerének, a viselkedés genetikai tényezőinek a pszichológiai folyamatokban játszott fontos szerepének tisztázása.
A pszichológiai fejlődés témakörébe tartozik a fejlődés alapkérdéseinek, mint például az öröklés-környezet, ikervizsgálatok, kulturális különbségek megvitatása, a fogantatás, születés, a művi vetélés problematikája. Áttekintjük a fogantatástól a késő felnőttkorig, az öregségig tartó pszichológiai fejlődés folyamatának legfontosabb lépcsőfokait, pszichológiai magyarázatait, mint például a kompetens újszülött, a Piaget contra pszichoanalitikus elméletek vitáját, a kötődés (attachement) modern elméleteit, a nemi identitás, a szexuális normák, a serdülő-szülő konfliktus, a fiatal felnőttkor–felnőttkor–időskor (lifespan psychology) jellemzőit, kérdéseit.
Ez a tananyagrész az érzékelés, észlelés, a tudat és a tudatállapotok kérdéseivel foglalkozik. Legfontosabb témái a különböző érzékleti modalitások és perceptuális folyamatok áttekintése. A témakör kétségtelenül legérdekesebb részei a tudattal kapcsolatos kérdések: a megosztott tudat, az alvás és álom, a pszichoaktív szerek, a kábítószer-függőség, a meditáció, hipnózis és az úgynevezett pszi-jelenségek megvitatása.
A tananyagnak ez a fejezete a tanulás különböző megközelítéseit, a klasszikus tanuláselméleteket (Pavlov, Skinner, Watson) tartalmazza. Ide tartoznak a pszichológiai tanulás és az iskolai tanulás ellentmondásai, megoldási lehetőségei, az emlékezési folyamatok, a memória osztályozásai, az emlékezet fejlesztése, a konstruktív emlékezet, a memória problémái. Része a tananyagnak a gondolkodás folyamata, fogalmak és kategóriák, a gondolkodás és a nyelv, a nyelv és kommunikáció, problémamegoldás, kreativitás, gondolkodási formák és stratégiák.
Ennél a résznél elemezzük az alapvető motívumok, önfenntartás, homoesztázis kérdéskörét. Szó esik az éhség, kövérség, soványság, anorexia nervosa, bulimia problematikájáról. Áttekintjük a korai szexuális fejlődés, a felnőttkori szexualitás, az anyai viselkedés, a kíváncsiságmotívumok főbb jellemzőit. Külön hangsúlyt fektetünk a tanulás motivációs hátterének, az iskolai motivációnak, a jutalmazás, büntetés alkalmazásának kérdésére. Ennél a résznél szerepel még az érzelmek összetevőinek, az érzelem kifejezésének és az alexitímia jelenségének megbeszélése is. Feldolgozzuk az érzelmi intelligencia, érzelem, család, párkapcsolat és az agresszió elméleteit.
Itt kerül szóba a mentális képesség fogalma és mérése, a képességtesztek, az intelligencia természete, az intelligencia, a genetika és a környezeti tényezők, a személyiség alakulása, gyermekkor, serdülőkor, felnőttkor, a személyiség kontinuitása, a személyiség elméletei és mérése, a személyiségvizsgáló módszerek.
Megvitatjuk a stressz jellemzőit, a stresszre adott pszichológiai, fiziológiai választípusokat. Szó esik a stressz és egészség, személyiség és stressz, megküzdési stratégiák összefüggéseiről, a stressz kezelésének lehetőségeiről. Itt kerül sor a pszichopatológia történetének, a diagnosztikai kategóriák kialakulásának, az abnormalitás-normalitás problematikájának megvitatására. A tananyagrész további fejezetei: statisztikai módszerek és mérés, neurózis és pszichózis, hangulatbetegségek, személyiségzavarok, terápiás módszerek, történeti háttér, technikák, prevenció, egészségvédelem.
A szociálpszichológia kialakulását, területeit, módszereit, a személyiségpercepció alapfolyamatait, a személyközi vonzalom, attitűdök, attribúciók, sztereotípiák, előítéletek kialakulását, törvényszerűségeit elemezzük. Ide tartozik még a társas befolyásolás és társas kölcsönhatás, csoportok és az egyén kölcsönhatásának, a csoportfolyamatoknak, csoportviselkedésnek, csoportdöntésnek, vezetési stílusoknak a megvitatása is.
A pszichológia oktatásának speciális módszerei
A Nemzetközi Érettségi program központi követelményrendszere nagy mozgáslehetőséget biztosít a pszichológia tanításában. Követelmények csak abban az értelemben léteznek, hogy a tananyagban szerepelnie kell a nagy pszichológiai iskolák, a pszichoanalízis, a behaviorizmus, a kognitív irányzat és a humanisztikus megközelítés szemléletének, módszertanának. Ehhez kapcsolódóan a központi követelményrendszer előírja néhány szabadon választható speciális terület és pszichológus munkásságának emelt óraszámú, mélyebb szintű megismerését.
A pszichológia oktatása csak kiscsoportos formában képzelhető el. Még a szűk értelemben vett kötelező tananyag elsajátítása is csak problémaorientált, kölcsönös tanár-diák interakcióval folyó tanórák keretében képzelhető el. A tanórák inkább teammunkára épülő tematikus workshopok a résztvevők kiselőadásaival és vitáival, mint klasszikus értelemben vett előadások. A pszichológia jellegéből adódóan – az első pontban megfogalmazott célok: a pszichológiai szemlélet és érzékenység elsajátítása, a lexikális ismeretek egyszerű felhalmozásával teljes mértékben elérhetetlenek. Ezeknek a képességeknek a felébresztése és finomítása csak speciális, a tananyagot kiegészítő módszerekkel képzelhető el. A tanórák ezért sokszor kiscsoportos pszichológiai foglalkozásokká alakulnak át, például kommunikációs és önismereti gyakorlatokká.
A pszichológiai érzékenység fejlesztésére alkalmazott módszerünk
meghatározó eleme a művészeti alkotások megismerése, pszichológiai
szempontú elemzése. Az elemzés tárgya lehet irodalmi mű (például:
Az iskolai foglalkozások mellett fontosnak tartjuk a pszichológiának a gyakorlati életben való megismerését, a bekapcsolódást különböző pszichológiai tevékenységeket folytató intézmények munkájába. Ennek megfelelően az elmúlt években szoros kapcsolatunk alakult ki óvodákkal és általános iskolákkal, fogyatékos és autista gyermekekkel foglalkozó intézményekkel, az ELTE Pszichológiai Tanszékével, a SOTE Magatartástudományi Intézetével, illetve több budapesti kórház pszichiátriai osztályával, ambulanciájával.
Az értékelésről
Az értékelést több szempont szerint kell végeznünk. Megkülönböztetünk egy külső és egy belső értékelési rendszert, illetve értékelési kritériumokat kell elkülönítenünk a pszichológiát normál és emelt óraszámban tanulók csoportjai számára. A pszichológia belső értékelése a következő kritériumokra kell hogy épüljön: alapszintű csoportok esetén egy kötelezően elvégzendő kísérletes vizsgálat (experimental study) vagy megfigyelés (observational study) és az órákon nyújtott aktivitás (előadás, önállóan feldolgozott problémakör, dolgozat) eredményein. Az emelt szintű csoportok kiegészítő követelménye még két kísérleti vizsgálat elvégzése. Vagyis az emelt szintű pszichológiát tanulóknak összességében három feladatot, egy kísérletet, egy kérdőíves vizsgálatot kell elvégezniük, követelmény még egy megfigyelés kivitelezése, kiértékelése.
A pszichológia esetében, hasonlóan a többi IB-tantárgy értékeléséhez, a külső, azaz nem az iskolában történő értékelés alapját az önállóan elkészített úgynevezett extended essay, vagyis nagyobb terjedelmű kidolgozott esszék alkotják. Ezeket az írásokat egy kijelölt központi címre kell minden IB-iskolának elküldenie, ahol erre speciálisan felkészített szaktanárok végzik el rögzített kritériumok alapján az értékelést. Ugyanakkor a végső értékelés a mi iskolánkban is az érettségi alkalmával történik, amikor is a tanulóknak a kötelező tananyagra alapozottan írásbeli vizsgát kell tenniük.
Összegzés
A pszichológiai tudás, mint minden kulturálisan meghatározott emberi készség átadása, csak türelmes, részeredményekre építkező szisztematikus oktatással érhető el. Az empátia vagy éppen a hiteles kommunikáció képessége nem tanulható meg pusztán teoretikus ismeretek előadásszerű meghallgatásával. Ezeknek a jellemzőknek az elsajátítása csakis demokratikus légkörű, partneri viszonyra épülő tanár-diák interakciók sorozatán keresztül képzelhető el.
Tapasztalataink alapján a pszichológia ilyen formában történő gimnáziumi oktatása több szempontból is rendkívül indokolt. Egyrészt egyre nyilvánvalóbban és egyre gyakrabban fogalmazódik meg a pszichés, illetve pszichológiai kultúra társadalmi szintű igénye az élet szinte minden területén, másrészt a pszichológusképzést nyújtó felsőfokú intézmények évről évre újabb és összetettebb követelményeket támasztanak azok számára, akik tovább akarnak tanulni. Ezeknek megfelelni csak hosszabb időn át tartó, rendszeres felkészüléssel lehetséges. Végül, de nem utolsósorban különösképpen indokolttá teheti a pszichológia gimnáziumi oktatását a gimnazisták életkora, az a felnőttkor küszöbén járó késő kamaszkor, mely éppen átmenetisége miatt sajátos, később már csak más formában megjelenő érzékenység és gondolkodásmód hordozója.