Hajdu Lajos

Vélemények a Földünk és környezetünk (földrajz) alapműveltségi vizsga
általános követelményeiről

A Földünk és környezetünk (földrajz) javasolt általános vizsgakövetelményeit a többi vizsgatárgy, főleg a természettudományi vizsgatárgyak képviselőivel történt többszöri egyeztetés, átdolgozás, majd a legitimációs bizottság jóváhagyása után küldtük szakmai bírálatra (kérdőívvel együtt) a hazai iskoláknak, módszertani műhelyeknek, különböző egyesületeknek.

A kiküldött 4622 kérdőívből 1904 (40%) érkezett vissza. A kitöltve visszaküldött kérdőívek 77%-a a szaktanároktól, 20%-a a munkaközösségektől, 3%-a pedig az egyéb véleményezőktől érkezett. Az általános iskolák 40%-a, a gimnáziumok 73%-a, a szakképző intézmények 32%-a küldött vissza kitöltött kérdőívet.

A vizsga tartalma

A kérdőív első kérdése: „Egyetért-e azzal, hogy a Földünk és környezetünk vizsgatárgy tartalma a Nemzeti alaptanterv Földünk és környezetünk műveltségi területének 7–10. évfolyamra meghatározott anyagát ölelje fel? (0 nem, 1 igen) Ha nem, mit javasol?” A válaszadók 93%-a egyetért a vizsga tartalmával. A véleményezők és az intézményektől kapott válaszok ehhez hasonlóak. A kódolt (igen/nem) válaszok mellett 47 szöveges megjegyzés, vélemény is érkezett, ezek kétharmada a kérdéssel kapcsolatos, és többnyire azt az aggályt fogalmazták meg a (leginkább a középiskolában tanító) kollégák, hogy iskolaváltás esetén nem tudják vállalni a felelősséget az előző (másik) iskolában tanítottakért. Ezért vagy csak a 9–10. osztály tananyagából vizsgáztatnának, vagy ketté bontanák a vizsgát a 8. és a 10. évfolyam végére. Úgy gondolom, ha a különböző típusú iskolákban földrajzot tanítók jobban megismerik és megbecsülik egymás munkáját, e félelem oka kiküszöbölhető. Ketten kiegészítenék a vizsgakövetelményeket az Ember és természet műveltségi terület (6. évfolyam végéig terjedő) földrajzi anyagából, mert szerintük nem ismétlődnek később az addig tanított ismeretek. A két műveltségi terület tantervének összevetésével ez könnyen cáfolható. A szöveges vélemények másik része (15 vélemény) nem a vizsgára, hanem a tanterv tartalmára vonatkozik, illetve az derül ki belőle, hogy a válaszoló nem tudja, melyik évfolyam végén lesz az alapműveltségi vizsga.

A vizsga módja

Az írásbeli vizsgán egy legalább 70 feladatelemből (itemből) álló feladatlapot kell megoldania a vizsgázónak, hasonlóan a másik három természettudományi tárgy (biológia, fizika, kémia) vizsgájához. A vizsgázó földrajzi tudásáról akkor alakulhat ki átfogó kép, ha a vizsgakövetelmények mind a 11 témaköréből szerepel kérdés a feladatlapon. Erről kért véleményt a második kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy Földünk és környezetünk vizsgatárgyból a vizsga központi feladatbankból, az általános vizsgakövetelményekben felsorolt tizenegy témakör tananyagából összeállított feladatlap megoldásával valósuljon meg? (0 nem, 1 igen) Ha nem, mit javasol?”

A vizsga javasolt módjával a véleményezők 92%-a egyetért, akár egyénileg, akár munkaközösségben nyilvánított véleményt. Intézmények szerint az általános iskolákban nagyobb (94%-os), a középiskolákban kisebb (82–85%-os) az egyetértés, de még ott is magas az egyetértők aránya.

A kérdéssel kapcsolatban 80 szöveges válasz (4%) érkezett. Ebből 33 valamilyen formában szóbeli vizsgát javasol. Négyen csak szóban vizsgáztatnának, ketten a tanulóra bíznák a választás lehetőségét a szóbeli és írásbeli vizsga között, huszonheten pedig az írásbeli mellett szóban is vizsgáztatnának. Ezt a lehetőséget az általános vizsgakövetelmény az utolsó bekezdésben tartalmazza, amikor úgy fogalmaz, hogy az iskolában tanított „kiegészítő/elmélyítő követelmények ... vizsgáztatásának eszközét és módját az iskola határozza meg; a vizsga módja ezek szerint szóbeli és gyakorlati is lehet”.

A többi megjegyzésből leginkább az ismeretlennel szembeni fenntartások olvashatók ki („Igen, de ismernem kell a feladatlapokat”; „Különböző tankönyvek mást hangsúlyoznak”; „Csak akkor, ha pontos minimumkövetelmények lesznek” stb.).

A feladatok jellege

A harmadik kérdés „A feladatok megoldása lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó...” kezdetű bekezdésben megfogalmazottakra vonatkozik: „Egyetért-e azzal, hogy a Földünk és környezetünk vizsgatárgyból a hangsúly a tananyagban szereplő tények, fogalmak, összefüggések, törvények felidézésére, alkalmazására, értelmezésére essen, és ennek érdekében olyan feladatokat tartalmazzon a feladatlap, amelyek megoldása a tartalmi tudás mellett tájékoztatást nyújt a vizsgázó képességeiről is? (0 nem, 1 részben, 2 igen) Ha válasza 0 vagy 1, mit javasol?” Az egyetértés a teljes mintában, a véleményezők szerint és intézmények szerint is 80% fölötti. Mindössze 0–3% közötti azoknak az aránya, akik nem értenek egyet a feladatok jellegével. Véleményt, javaslatot csak 34 válaszadó fogalmazott meg. Így sajnos a részben egyetértők többségéről nem derül ki, mit fogadnak el és mit nem. A véleményt megfogalmazók jelentős része (13 személy) nem ellenvéleményt fejt ki, hanem megerősíti azt, ami a kérdésben szerepel: mire essen a hangsúly a feladatokban. Néhányan tiltakoznak a „magasabb szintű logikai műveleteket igénylő” feladatok ellen, vagy csak a fogalmi tudás mérését óhajtják.

Az első három kérdésre adott válaszok oly meggyőző módon egyetértenek a javaslatokkal, hogy a kérdések által érintett területeken az általános vizsgakövetelményekben nem szükséges a változtatás.

Milyen feladattípusok szerepeljenek a feladatlapokon?

Azt kértük a véleményezőtől, hogy „Osztályozza a feladattípusokat 1-től 5-ig terjedő skálán aszerint, hogy mennyire felelnek meg az alapműveltségi vizsga céljainak (5: teljes mértékben megfelelő, 1: egyáltalán nem megfelelő)!”, valamint azt, hogy javasoljon egyéb feladattípusokat.

A felsorolt kilenc feladattípus közül (véleményemmel egyezően) csak a relációanalízis kapott alacsony minősítést a szaktanároktól és a munkaközösségektől. Vagyis a válaszolók többsége nem szívesen látna ilyen típusú feladatokat a vizsgafeladatok között. A többi feladattípusnál az elutasító minősítés sehol sem haladja meg a 6%-ot. 4-es és 5-ös minősítést kapott 52–68%-ban az összefüggés értelmezése keresztmetszeten, szelvényen, a rajzfeliratozás és a komplex feladat; 63–71%-ban a rövid elméleti kérdés és a problémamegoldó feladat; 76–83%-ban az összefüggés felismerése, alkalmazása térképvázlat alapján; 82–90%-ban a feladat megoldása térképpel és a természeti jelenség értelmezése.

Harmincöten tettek javaslatot (23-félét) egyéb feladattípus használatára. Ezek egy része a kérdőíven javasolt feladattípusok valamelyikének variációja szerint is értelmezhető (vaktérkép használata, fogalmak meghatározása, gazdasági jelenség értelmezése stb.). Más részük a helyi kiegészítő/elmélyítő anyagból történő vizsgáztatáskor oldható meg (kőzetfelismerés, cikkelemzés, véleményalkotás), s van, ami nem illik vizsgafeladatba (totó).

A feladattípusokról kialakult vélemények a vizsgafeladatok, feladatlapok összeállításához jelentős segítséget adnak.

A vizsga időtartama

Úgy érzem, jobban értelmezhető lett volna az 5. kérdés, ha arra is utal, hogy a feladatlap milyen terjedelmű lesz. A kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy a feladatlap megoldására 60 perc álljon rendelkezésre? (0 nem, 1 igen) Ha nem, mit javasol?” A teljes mintában 84%-os az egyetértés, a véleményezők körében 82–84%-os; az intézmények között a gimnáziumok 79%-a, a többi intézmény 85–86%-a ért egyet a javasolt idővel. Tehát a túlnyomó többség a 60 percet elfogadta. A véleményezők 3%-a javasol más, konkrét időmennyiséget. Öten kevesebbet (45 percet); tizenhárman többet, de pontos időmegjelölés nélkül; negyvenketten többet: 80, 90 vagy 120 percet. Néhány javaslat nem pontos időmeghatározást ajánl, például: a feladatlap terjedelmétől függ, az idő ne legyen meghatározva, a vizsgáztató határozza meg. Az eredmények összemérhetősége érdekében az időkeretnek is azonosnak kell lennie.

Minimum- és minimum fölötti szint

Az általános vizsgakövetelményekben az olvasható, hogy a feladatlapon fele-fele arányban szerepelnek a Nemzeti alaptanterv minimumkövetelményeinek és minimum fölötti követelményeinek megfelelő feladatok. A 6. kérdésben arra vártunk választ, elfogadják-e ezt a megosztást a megkérdezettek, ha nem, mit javasolnak. A munkaközösségek kivételével az egyetértés mindenütt 80% fölötti (80-86%), a munkaközösségekben is 77%. Az egyet nem értők aránya a teljes mintában 17%. Ugyanakkor csak a válaszolók 4%-a nyilvánított szöveges véleményt. Van, aki csak a minimumból, más kizárólag a minimum fölötti követelményekből vizsgáztatna. Ha a minimumszint 50%-nál nagyobb arányban szerepel a feladatlapokon, a vizsga színvonalát, értékét csökkenti. A minimum fölötti követelmények túlsúlya pedig a gyerekek jelentős részét hátrányosan érintené. Úgy tűnik, a túlnyomó többség ezt belátta; és egyetért az 50–50%-os aránnyal.

A feladatlap javítása, értékelése

A kérdőív 7. kérdése: „Egyetért-e azzal, hogy a feladatlap javítását és osztályzattal történő értékelését, minősítését a szaktanár végezze a megadott javítókulcs és osztályzattá alakító kulcs segítségével, a javítást és az értékelést pedig a vizsgaelnök ellenőrizze, illetve ellenőriztesse? (0 nem, 1 igen, 2 nem) Ha válasza 0 vagy 1, mit javasol?” A javasolt értékelés – mivel más javaslat szóba sem került – természetesen az 5 fokú skála szerinti értékelést jelenti.

A kérdésben megfogalmazott kettős feladattal a teljes mintában, a véleményezők és az intézmények körében is 80% fölötti az egyetértés (az igen válasz). A részben egyetértők aránya 4 és 19% közötti. Az elutasítás mindössze 0–3%. A néhány elutasító és részben elutasító egy részének a javítókulccsal szemben van fenntartása. Más részük azt igényli, hogy az osztályzattá alakító kulcs csak iránymutató legyen, azaz a ponthatárok ne legyenek merevek. A harmadik csoport véleménye érthető, hiszen azt kívánja, hogy ha a vizsgaelnök nem szakos, akkor az ellenőrzést szakos tanárral végeztesse. Ezt a lehetőséget a vizsgakövetelmények szövege sem zárja ki, sőt! Erre utal az „ellenőrizteti” kifejezés.

Egyéb javaslatok

A válaszadók 2%-a élt a felkínált lehetőséggel, hogy a kérdésekben megfogalmazottakon kívül a vizsgatárgyunkra vonatkozó egyéb javaslatot tegyen. E vélemények jó része nem a vizsgára vonatkozik, hanem a tanterv tartalmára, felosztására. Néhányan javítási lehetőség biztosítását kérik a sikertelen vizsga után. Integrált vizsgát csak egy válaszoló szeretne.

Összegzés

Köszönet illeti mindazokat, akik felelősséget érezve a földrajztanítás jövője iránt, javaslataikkal, válaszaikkal segítették munkánkat.

A kérdőíveken beérkezett válaszok alapján nem célszerű a Földünk és környezetünk vizsgatárgy általános vizsgakövetelményeinek változtatása. További munkánkban pedig – a feladatok és feladatlapok összeállításakor – tekintettel kell lennünk arra, hogy mely feladattípusok a leginkább elfogadhatóak a földrajzot tanítók véleménye alapján.