Hornyák Zoltán

VéIemények az informatika alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

A kiküldött 4622 kérdőívből 1789 (39%) érkezett vissza. A kitöltött kérdőívek 70%-a szaktanároktól, 18%-a munkaközösségektől, 12%-a pedig egyéb véleményezőktől érkezett. Az általános iskolák 36%-a, a gimnáziumok 65%-a, a szakképző intézméynek 42%-a küldött vissza kitöltött kérdőívet.

A kérdőívben azon hat főbb szempontról kértünk véleményt, amelyek az alapműveltségi vizsga karakterét alapvetően meghatározzák. A javaslatainkkal egyetértő és részben egyetértő válaszok százalékos arányát az alábbi táblázatban összegezzük.

A vizsga tartalma, módja és időtartama

A Nemzeti alaptanterv az egyes műveltségi területek és műveltségi részterületek követelményeit az 1–10. évfolyamra határozza meg. Kérdés, hogy mely évfolyamok anyaga képezze az alapműveltségi vizsga tárgyát az informatikán belüli két részvizsga esetében. A számítástechnika részvizsga esetében a kérdőívben a Nemzeti alaptanterv 7–10. évfolyamra meghatározott anyagát javasoltuk. A válaszolók 95%-a egyetértett ezzel a javaslatunkkal. A 90 elutasító választ adó közül 8-8 az 5–10., illetve a 9–10. évfolyam anyagát javasolja. Egy középiskolai tanár szerint nem vállalható a felelősség azért, amit a 7–8. évfolyamokon nem tanítottak meg az általános iskolában. Három válaszoló kiegészítené a vizsga tartalmát a számítógépes irányítás- és vezérléstechnikával és az audiovizuális eszközökre vonatkozó ismeretekkel. Mint tudjuk, erre az iskola kiegészítő/elmélyítő követelményeiben megvan a lehetőség. A válaszolók közül többen a részletes követelmények kidolgozását sürgetik. Terveink szerint az alapműveltségi vizsgaanyagok munkálatainak következő fázisa a részletes követelmények kidolgozása lesz, így ez a kérés még ebben az évben megvalósulhat.

A könyvtárhasználat részvizsga esetében a Nemzeti alaptanterv 1–10. évfolyamára előírt anyagot javasoltuk. A válaszolók 92%-a elfogadta a javaslatot. Az elutasító válaszolók közül 11-en a számítástechnika részvizsgához hasonlóan a 7–10. évfolyam anyagát javasolták. Négyen a 9–10. évfolyam anyagát tartanák a legalkalmasabbnak a részvizsga tartalma számára. Többen vannak, akik szerint a könyvtárhasználat részvizsgának nem kellene beletartoznia az informatika vizsgatárgyba. Ebből a körből harminckilencen úgy vélekednek, hogy oktassuk ugyan a könyvtárhasználatot, de ne szervezzünk belőle vizsgát. A kevésbé szélsőséges nézeteket vallók közül tizenegyen úgy vélekednek, hogy a könyvtárhasználat kerüljön át az anyanyelv és irodalom vizsgatárgyhoz. Az elutasító válaszolók közül öten önálló vizsgát javasolnak a könyvtárhasználat ismereteiből, nyolcan pedig a szabadon választható vizsgák csoportjába sorolnák.

Mindezeket figyelembe véve úgy véljük, hogy az érintett területeken az általános vizsgakövetelményekben nem szükséges a változtatás.

A vizsgáztatás módszereiről külön kérdésben kértünk véleményt a számítástechnika és külön a könyvtárhasználat részvizsgáról.

Számítástechnikából egy – a Nemzeti alaptanterv 7–10. évfolyamra meghatározott anyagának főbb témáit lefedő – feladatlap megírására és gyakorlati vizsgára tettünk javaslatot. A válaszolók 87%-a támogatta az elképzelésünket. A részben vagy teljes mértékben elutasító választ adók közül 27-en azt javasolták, hogy elméleti vizsga nélkül csak gyakorlati vizsgát szervezzünk. Ugyanakkor két válaszoló külön hangsúlyozza az elméleti vizsga jelentőségét. Három válaszoló szerint a feladatlapokat is számítógépen kellene megíratni és értékelni, nyolcan pedig a feladatlap helyett inkább szóbeli vizsgát javasolnak. Többen kérik az angol nyelvű menürendszerekre vonatkozó ismeretek számonkérésének mellőzését, s jó néhányan a felhasználói tudás kreativitást igénylő részek hangsúlyozását kérik a gyakorlati vizsgán. Mintegy kéttucatnyi javaslat érkezett arra vonatkozóan, hogy a felhasználói tudás mellett derüljön ki a problémamegoldó képesség és az algoritmizálási készség szintje is. Az elméleti és gyakorlati vizsga időarányára az eredetileg javasolt egyharmad-kétharmad helyett egyik esetben kétötöd-háromötöd, másik esetben egytized-kilenctized arányt javasolnak. Négy válaszoló a lehetőségek szerinti szoftver- és számítógépfüggetlen feladatok összeállítására tesz javaslatot.

Könyvtárhasználatból a számítástechnika részvizsgához hasonlóan az elméleti tudás számonkérésére alkalmas feladatlapot, s a felhasználói tudás ellenőrzésére szolgáló gyakorlati vizsgát javasoltunk.

A válaszolók 73%-a egyetértett a javaslattal. A részben vagy teljesen elutasító válaszokhoz mellékelt szöveges javaslatok döntő többsége a szükséges technikai eszközök (számítógép, CD-ROM, Internet-hozzáférés) hiányát jelöli meg fő problémaként, bár néhányan az Internet, illetve a CD-ROM alkalmazására helyeznék a fő hangsúlyt abban az esetben, ha ezek a technikai feltételek rendelkezésre állnának. A válaszolók közül ötvenhatan azt javasolják, hogy a szükséges tárgyi feltételeket központi (állami, önkormányzati) forrásból biztosítsák az iskolák számára. Az Internet és CD-ROM hiánya miatt 29 válaszoló szerint könyvtárhasználatból a hangsúlyt inkább a hagyományos ismeretekre (cédulakatalógus-használat, bibliográfia, segédkönyvek, periodika) kellene helyezni, s csak a minden iskolába eljutó Internet hálózat kiépítése után tartják elképzelhetőnek a javasolt számonkérési módot. A válaszolók közül 28 személy csak gyakorlati vizsgát tartana indokoltnak, s harminckilencen kérik, hogy könyvtárhasználatból egyáltalán ne szervezzünk vizsgát.

A fentiek figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy számítástechnikából és könyvtárhasználatból az alapvető elméleti ismeretek számonkérése érdekében feltétlenül szükség van a főbb műveltségterület fejezeteit lefedő feladatlap megíratására s a kreatív felhasználói tudás és problémamegoldó képesség értékelésére szolgáló gyakorlati vizsgára.

Az informatika írásbeli vizsga időtartamát eredetileg 40 percre terveztük, amelyen belül 30 percet képviselt a számítástechnika és 10 percet a könyvtárhasználat részvizsga.

A válaszolók 74%-a elfogadta a fenti javaslatot, 10%-a részben fogadta el, 16%-a pedig elutasította. A szöveges kiegészítő javaslatok száma 319, melyek közül háromszáznégyen az időtartam növelését javasolják: 199 válaszoló 60 percet, 10 fő 90 percet, 92 válaszoló feltétlenül hosszabb időt, 2 fő 120 percet, egy pedig 70 percet javasol. Mindössze 15-en javasolják az időtartam csökkentését.

A gyakorlati vizsgára eredetileg 80 percet terveztünk, amelyből 70 percet képviselt a számítástechnika, és 10 percet a könyvtárhasználat részvizsga.

A válaszolók ezzel kapcsolatban a következők szerint vélekedtek: 77%-a elfogadja, 11%-a részben, 12%-a pedig nem fogadja el a javaslatunkat. A 249 szöveges kiegészítő javaslatból 70 válaszoló 90 percet, 69 válaszoló 120 percet, 52 válaszoló 60 percet, 40 válaszoló pedig az eredetileg tervezett 80 percnél kevesebbet javasol. Egy szaktanár azt tanácsolja, hogy ne bontsuk szét a vizsgaidőt 70+10 percre, hanem a vizsgázó maga gazdálkodhasson az összes rendelkezésére álló idővel. A könyvtárhasználat gyakorlati részvizsgára vonatkozóan több szöveges vélemény amellett érvelt, hogy az eredetileg tervezett 10 perc helyett feltétlenül szükséges legalább 20 perc, mivel jelentős mértékben szerepelnek benne számítástechnikai alkalmazások (CD-ROM, Internet) is.

Mindezek figyelembevételével azt a javaslatot tesszük, hogy az eredetileg 40 percre tervezett írásbeli vizsga időtartama 45 percre változzon, és a 80 perces gyakorlati vizsgán belül kétszer 30 percet képviseljen a számítástechnika, 20 percet pedig a könyvtárhasználat.

A minimum- és minimum fölötti szint, illetve
a két részterület aránya

Elképzelésünk szerint a Nemzeti alaptanterv minimum- és minimum fölötti követelményei megközelítően fele-fele arányban szerepelnek a feladatlapokon és a gyakorlati kivitelezési feladatokban.

A válaszolók 83%-a egyetértett a javaslatunkkal, 17%-a pedig nem fogadta el azt. A nemleges választ adók közül 220-an szöveges kiegészítő javaslatukat is megfogalmazzák, s közülük 75-en háromnegyed-egynegyed arányt, 74-en kétharmad-egyharmad arányt s 23-an egyharmad-kétharmad arányt javasolnak a minimum-, illetve minimum feletti követelmények egymáshoz viszonyított arányára.

Eredeti javaslatunk 83%-os arányú támogatottságának eredményeként továbbra is amellett foglalunk állást, hogy a Nemzeti alaptanterv minimum- és minimum feletti követelményei megközelítően fele-fele arányban szerepeljenek az informatika vizsgatárgy vizsgafeladataiban.

Az általános követelményekben vázoltak szerint a számítástechnika négyötöd, a könyvtárhasználat pedig egyötöd arányt képvisel az informatika vizsgatárgyon belül.

A válaszolók 85%-a elfogadta a fenti javaslatot, 15%-a pedig elutasította. Az elutasítók közül kettőszázhuszonnégyen szöveges kiegészítő javaslatot is mellékeltek, s közülük 59 fő a háromötöd-kétötöd, 41 fő a kilenctized-egytized, 34 válaszoló a kétharmad-egyharmad, 23 fő pedig a háromnegyed-egynegyed arányt javasolja. Tehát az elutasítók többsége valamelyest növelni szeretné a könyvtárhasználat részarányát.

A fentieket figyelembe véve azzal a javaslattal élünk, hogy a 125 percnyi összes időtartamú informatikavizsgán belül 95 perc jusson a számítástechnika0 és 30 perc a könyvtárhasználat részvizsgára, azzal a megjegyzéssel, hogy a könyvtárhasználat részvizsgában is szerepel egy kevés számítástechnikai alkalmazás (pl. CD-ROM, Internet).

A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgára vonatkozóan öt kérdésben kértünk véleményt.

Elsőként arra kerestük a választ, hogy a számítástechnika részvizsgának részét képezze-e az algoritmizálás témakör, az alapvető felhasználói szoftverek kreatív alkalmazása mellett. A válaszolók 60%-a támogatta a fenti elképzelést, 18%-a részben, 22%-a pedig egyáltalán nem értett egyet vele. Az elutasító vagy részben elutasító véleményt alkotók közül 181-en azzal indokolják álláspontjukat, hogy az algoritmizálás tanításához nagyon kevés az informatika tantárgy óraszáma, s a gyerekek többsége igen nehezen boldogul ezzel a témakörrel. 22 válaszoló azt javasolja, hogy az algoritmizálás témakör csak az írásbelin szerepeljen, 30 válaszoló szerint pedig az algoritmusok kódolása semmiképp se képezze a vizsga tárgyát. Egy fő arra tesz javaslatot, hogy csak nagyon egyszerű algoritmusok szerepeljenek a gyakorlati vizsgán.

Mivel az algoritmikus gondolkodás tanításának kiemelkedő szerepe van a tanulók problémamegoldó képességének, fegyelmezett és logikus gondolkodásának, kreativitásának fejlesztésében, megítélésünk szerint ez a fontos témakör nem hagyható ki a számítástechnika gyakorlati vizsga anyagából. Ezen álláspontunkat erősítette meg a válaszolók 60%-a. Viszont úgy érezzük, hogy figyelembe kell vennünk a nem kevés számú eltérő, illetve ellenvéleményt is. Éppen ezért a vizsgaszabályzat kidolgozói számára azt a módosító javaslatot tesszük, hogy a számítástechnika gyakorlati feladatai közül a legáltalánosabban használatos szöveg- és ábraszerkesztés témakörrel foglalkozó feladat legyen kötelező gyakorlati vizsgafeladat, az algoritmizálás/problémamegoldás témakört lefedő gyakorlati feladat pedig az adatbázis-kezeléssel és táblázatkezeléssel együtt a kötelezően választandó feladatcsoportba tartozzon, ami azt jelenti, hogy e három feladattípus közül egyet mindenképpen választania kell a vizsgázónak.

E témához kapcsolódott a következő javaslatunk, amely eredetileg úgy szólt, hogy a vizsgázó két komplex kivitelezési feladatot oldjon meg számítógépen.

A válaszolók 75%-a egyetértett az elképzelésünkkel, 15%-a csak részben fogadta el azt, s 10%-a ellenezte. A szöveges kiegészítő javaslatokból kitűnik, hogy a válaszolók egy jelentős részének gondot okozott a komplex feladat értelmezése. Tény, hogy nem szerencsés a komplex szó használata ebben a megfogalmazásban, hiszen nem egyértelmű a jelentése. Elképzelésünk szerint ezek a gyakorlati feladatok olyan kreativitást igénylő, nem túlzottan bonyolult kivitelezési feladatok, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt megoldhatóak. A még ebben az évben kidolgozásra kerülő s publikálandó részletes követelmények tartalmazni fognak ilyen mintafeladatokat. A szöveges javaslattal élők közül 27-en azt szorgalmazzák, hogy a négy különböző típusú feladat közül legyen választási lehetősége a vizsgázónak, hiszen így valamelyest kompenzálhatók az iskolák eltérő technikai feltételeiből adódó hátrányok. Körülbelül kéttucatnyian hangsúlyozzák, hogy több, alaptudást mérő, mindenki számára elérhető technikát igénylő feladatot kellene alkalmazni a gyakorlati vizsgán.

Mindezeket figyelembe véve a számítástechnikát illetően olyan gyakorlati részvizsgára teszünk javaslatot, amelyben a két gyakorlati kivitelezési feladat közül az egyik kötelezően megoldandó (szöveg- és ábraszerkesztés témakörből), a másik pedig kötelezően választandó az algoritmizálás/problémamegoldás, táblázatkezelés vagy adatbázis-kezelés témakörök valamelyikéből. A két feladat kivitelezésére tervezett idő tehát összesen 60 perc.

A következő kérdésünk a könyvtárhasználat részvizsga gyakorlati feladataira vonatkozott. Eredeti elképzelésünk szerint a vizsgázónak egy könyvtárhasználati gyakorlati feladatot kell megoldania az Internet vagy CD-ROM-ok felhasználásával. A válaszolók 52%-a egyetértett a javaslattal, 25%-a részben fogadta el, 23%-a pedig ellenezte. A részben támogatók és elutasítók közül sokan szöveges véleményüket is megfogalmazták. 238 válaszoló szerint a fő gond az, hogy a szükséges technikai feltételek (számítógép, CD-ROM, Internet) nem állnak a szükséges mértékben az iskolák rendelkezésére. Többen felvetették, hogy ki biztosítja a hardverfeltételeket, s ki fizeti az Internet-hozzáférési és -üzemeltetési költségeket. Kétszázöten fogalmazták meg, hogy csakis akkor tudják elképzelni a vizsgát az általuk javasoltak szerint, ha az ország összes iskolája számára minden szükséges technikai és személyi feltétel biztosított lesz. Egy tucatnyi válaszoló vélekedett úgy, hogy választási lehetőséget kellene biztosítanunk a gyakorlati vizsgán az Internet vagy a CD-ROM alkalmazása között. A NAT könyvtárhasználat műveltségkörének kidolgozói azt javasolták, hogy a hagyományos és a számítógéppel segített (CD-ROM, Internet stb.) könyvtárhasználati alkalmazások egy komplex, könyvtárra épülő kivitelezési feladatban együtt legyenek jelen.

A fentieket megfontolva arra az elhatározásra jutottunk, hogy könyvtárhasználati gyakorlati vizsga egyetlen többlépcsős, könyvtárra épülő feladat (probléma) legyen, melyet a tanuló a könyvtár hagyományos és elektronikai forrásainak (segédkönyvek, periodika, CD-ROM, Internet stb.), valamint tájékoztató segédleteinek (cédulakatalógus, bibliográfia, könyvtári adatbázisok) együttes, komplex felhasználásával oldhat meg az iskolai könyvtárban. A CD-ROM-ok beszerzési költsége ma már nem túl magas, így ez a lehetőség a kedvezőtlenebb pénzügyi feltételek között működő iskolák számára is elérhető. Mindezek mellett azonban nagyon fontos, hogy a szükséges tárgyi és személyi feltételek költségtényezőit az iskolák tervezzék be a pedagógiai programjukba, s a pedagógiai program elfogadtatása után a fenntartó önkormányzatnak kötelessége biztosítani a programban szereplő feltételekhez szükséges pénzeszközöket.

A következő kérdésünk arra a javaslatunkra vonatkozott, mely szerint az összes feladatot feladatbankból választjuk ki. Ezt az indokolja, hogy a Nemzeti alaptanterv követelményeinek teljesítését tükröző vizsgaeredményeket standard, vagyis az országban mindenütt azonos értékű osztályzattal értékelhessük.

A válaszolók 80%-a elfogadta a javaslatunkat, 13%-a részben értett egyet vele, 7%-a pedig nem fogadta el. A válaszolók közül huszonnégyen kérték, hogy az iskolák számára legyen hozzáférhető a feladatbank anyaga annak érdekében, hogy megfelelően felkészíthessék tanulóikat a vizsgára. 23 iskolából javasolták, hogy a gyakorlati feladatokat az iskolák saját maguk állíthassák össze.

A válaszolók 80%-os arányú támogatását magunk mellett tudva, kellő szakmai megalapozottsággal javasolhatjuk a feladatok feladatbankból történő kiválasztásának szükségességét.

A gyakorlati vizsgára vonatkozó ötödik javaslatunk értelmében a vizsgázó a vizsgákon használhatja saját jegyzeteit s a kézikönyveket.

A válaszolók 83%-a egyetértett a javaslatunkkal, 12%-a csak részben fogadta el, s 5%-a elutasította azt. A körülbelül kéttucatnyi szöveges kiegészítő véleményben a segédanyagok használatára vonatkozó összes lehetséges variációs javaslat megjelenik. Miután a válaszolók jelentős többsége egyértelműen támogatja eredeti javaslatunkat, így annak elfogadását javasoljuk.

A feladatok javítására és értékelésére
s a vizsga egészére vonatkozó egyéb javaslatok

Elképzelésünk szerint a feladatok javítását, osztályzattal történő minősítését a szaktanár végezze a megadott javítókulcs és osztályzattá alakító kulcs segítségével, s a javítást és az értékelést a vizsgaelnök ellenőrizze, illetve ellenőriztesse.

A válaszolók 94%-a egyetértett a javaslatunkkal, 5%-a részben támogatta, és csak mindössze 1%-a utasította el. A szöveges véleményeket is megfogalmazó válaszolók közül 17-en azt javasolták, hogy szükségtelen ellenőrizni, illetve ellenőriztetni a javítást és az értékelést. Véleményük szerint meg kell bízni a szaktanárban. Hat fő azt javasolja, hogy csak százalékértékekkel minősítsük a vizsgázók teljesítményét, öten pedig fontosnak tartják a javítási munka tisztességes honorálását. Két válaszoló szerint a vizsgaelnök értsen az informatikához, s ennek megfelelően ne ellenőriztesse, hanem maga ellenőrizze a vizsgadolgozatokat. Egy válaszoló azt javasolja, hogy a könyvtárhasználati részvizsga feladatait az iskola könyvtárosa javítsa és értékelje.

A rendelkezésre álló lehetőségeket s a fenti véleményeket figyelembe véve továbbra is azt javasoltuk, hogy a feladatok javítását és osztályzattal történő értékelését a szaktanár végezze, s a javítást és az értékelést a vizsgaelnök ellenőrizze vagy ellenőriztesse.

Az informatikavizsgával kapcsolatban megfogalmazott egyéb vélemények szerint fontos, hogy jól különüljön el a minimumszint a feladatokban. Néhányan azt javasolják, hogy az informatika a választandó vizsgatárgyak C) csoportjába tartozzon. Többek szerint szerencsésebb lenne, ha az informatika és az idegen nyelv nem zárnák ki egymást. Mint tudjuk, egyik sem zárja ki a másikat, hisz a szabadon választható vizsgatárgyak körében mindazon tárgyak választhatók, amelyeket a vizsgázó kötelezően nem választott. Három válaszoló javasolja, hogy az informatikából eredményes alapműveltségi vizsgát tett tanulók egyúttal kapják meg az Országos Képzési Jegyzékben nyilvántartott számítógép-kezelői szakképesítést is.

A továbbiakban megfogalmazott egyéb vélemények többsége nem az alapműveltségi vizsga szakmai részére vonatkozik, hanem tantervi, továbbképzési, taneszközproblémákra hívja fel a figyelmet.

Összegzés

Tanulmányom befejezéseként szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik felelősséget éreznek az alapműveltségi vizsga ügye iránt, s véleményükkel, szakmai bírálatukkal hozzájárultak az informatika vizsgatárgy koncepciójának, általános követelményrendszerének kimunkálásához.

Végezetül a kérdőívben javasolt általános követelmények kisebb mérvű módosításait összegezem az alábbiak szerint:

– Az eredetileg kissé szűkösen 40 percre tervezett írásbeli feladatlap időtartamát 45 percre javasoljuk módosítani.

– A számítástechnika gyakorlati részvizsgára eredetileg tervezett két kivitelezési feladat pontos meghatározására a következő javaslatot tesszük:

A vizsgázó kötelezően megold egy feladatot a szöveg- és ábraszerkesztés témakörből, és egy további feladatot választ a táblázatkezelő, adatbázis-kezelő vagy az algoritmizálási/problémamegoldási témakörök valamelyikéből. Ezzel a módosításunkkal elsősorban azon – meglehetősen nagy számban lévő – iskolák kérésének kívánunk eleget tenni, akik az iskolák feltételeit is figyelembe vevő olyan gyakorlati vizsgát kérnek, ahol a választási lehetőség valamelyest kompenzálni tudja az iskolák tárgyi és személyi feltételeinek különbözőségéből adódó hátrányokat.

– A könyvtárhasználati gyakorlat egyetlen komplex, könyvtárra épülő kivitelezési feladata együttesen magában foglalja a hagyományos és az elektronikai forrásokra épülő könyvtárhasználati alkalmazásokat.