Nagy Attiláné

Vélemények a technika és háztartástan alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

A kiküldött 4622 kérdőívből 1703 (37%) érkezett vissza. A kitöltve visszaküldött kérdőívek 71%-a a szaktanároktól, 19%-a a munkaközösségektől, 10%-a pedig az egyéb véleményezőktől érkezett. Az általános iskolák 39%-a, a gimnáziumok 47%-a, a szakképző intézmények 26%-a küldött vissza kitöltött kérdőívet.

A vizsga tartalma

A kérdőív első kérdése: „Egyetért-e azzal, hogy a technika és háztartástan vizsgatárgy tartalma a Nemzeti alaptanterv 1–10. évfolyamra meghatározott tananyagát ölelje-e fel? Ha nem, mit javasol?” A válaszadók közül 1572-en (91%) egyetértenek a javaslattal. A véleményezők és az intézményektől kapott egyetértő válaszok aránya ehhez hasonló. A legnagyobb mértékben az általános iskola, a szakközépiskola és szakmunkásképző tanárai támogatták javaslatainkat. A kódolt igen/nem vélemények mellett 42 szöveges vélemény is érkezett. Többen azt a problémát vetették fel, hogy a feltételek nincsenek biztosítva az alapműveltségi vizsgához. Azt az aggályukat is leírták, hogy a jelenleg tervezett technika–háztartástan órák száma és a rendelkezésre álló eszközök minősége nem ad lehetőséget arra, hogy ez a program megvalósítható legyen. Egyes vélemények szerint az 5–10., illetve a 7–10. és a 9–10. évfolyam anyagát ölelje fel a vizsga.

A következő kérdésben arra kerestük a választ, hogy: „Egyetért-e azzal, hogy a technika és háztartástan kétharmad/egyharmad arányban szerepeljen a vizsgán? Ha nem, mit javasol?” Az intézmények közül 1289-en (76%) egyetértenek, hogy a technika kétharmad, a háztartástan egyharmad arányban szerepeljen. 418 intézmény (24%) más arányt javasol.

A vizsga módja

A vizsga módjával kapcsolatban három kérdést tettünk fel. Az első kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy technikából és háztartástanból írásbeli és gyakorlati vizsga legyen? Ha nem, mit javasol?” A vizsga javasolt módjával – hogy írásbeli és gyakorlati vizsga legyen – az intézmények többségében, 1500-ban (88%) egyetértenek. Érthető módon a gimnáziumoknál nem találtunk teljes egyetértésre, mert a gimnáziumok többségében a technika tantárgy tanításában kevés lehetőség van a gyakorlati tevékenységek végzésére. A szakképzés helyeselte a legnagyobb arányban (92%) javaslatunkat. A kérdéssel kapcsolatban 79 szöveges válasz érkezett. Ebből 21 csak írásbeli vizsgát javasolt, 20-an csak gyakorlati vizsgát szeretnének, ahol a tanuló számot adhat az elméleti ismeretekből is. Többen csak abban az esetben javasoltak gyakorlati vizsgát, ha az iskola rendelkezik a megfelelő eszközökkel. Ketten egy jól megválasztott modellt vázoltak fel, amely a munkafolyamat elméletét is tükrözi.

A második kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az írásbeli vizsga feladatlapja a témák mindegyikéből tartalmazzon feladatot? Ha nem, mit javasol?” A válaszadók többsége, 1446 válaszoló (85%) egyetért a javaslattal. A szöveges véleményekből is kitűnik, hogy problémaként merül fel a helyi feltételek országos különbözősége, hogy nem tudják elképzelni egy központilag összeállított feladatsor egységes alkalmazását az iskolák többségében. Véleményként fogalmazódott meg, hogy csak bizonyos témakörök szerepeljenek a vizsgán.

A vizsga módjával kapcsolatos harmadik kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy a gyakorlati vizsga modellezési feladatokat tartalmazzon? Ha nem, mit javasol?” Az intézmények többsége (80%) egyetért a javaslatunkkal, a gimnáziumok közül 35 (11%) elutasítja a gyakorlati vizsgát, mert hiányoznak a személyi és tárgyi feltételek hozzá. A szöveges véleményekből kitűnik, hogy csak abban az esetben helyeslik, ha minden iskola rendelkezik a szükséges eszközökkel. Többen ajánlották, hogy a mindennapi életben előforduló példákat tartalmazzanak a gyakorlati feladatok.

A vizsga időtartama

Két kérdést tettünk fel: „Egyetért-e azzal, hogy az írásbeli vizsgára 60 perc álljon rendelkezésre? Ha nem, mit javasol?” A válaszadók 88%-a elfogadja ezt az ajánlást. Az általános iskolák, valamint a gimnáziumok és szakközépiskolák körében értenek egyet a legtöbben ezzel. A szöveges vélemények többsége 45 perc időtartamot kér, ezért mi is a 60 percet 45-re módosítottuk.

A vizsga időtartamára vonatkozóan a második kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy a gyakorlati vizsgára 120 perc álljon rendelkezésre? Ha nem, mit javasol?” A teljes mintában 86%-os az egyetértés. Az intézmények között a gimnáziumok 71%-a, a többiek 84–87%-a ért egyet a javasolt idővel. A véleményezők egy része (17-en) kevésnek találja ezt az időt, 49-en kevesebb időt ajánlanak. Néhányan azt javasolják, hogy központilag ne szabják meg a vizsga időtartamát, hanem a modelltől függjön az időkeret, a vizsgáztató határozza azt meg.

Minimum- és minimum fölötti szint

Kérdésként fogalmaztuk meg: „Elfogadhatónak tartja-e, hogy a Nemzeti alaptanterv minimum- és minimum fölötti követelményei fele-fele arányban szerepeljenek a feladatlapokon? Ha nem, mit javasol?” A javaslatra érkező igen válaszok száma 1381 (81%). Kisebb az igen válaszok aránya a gimnáziumokból: 76%, és magasabb az igen válaszok száma a szakképzésben. Az egyet nem értők aránya a teljes mintában 19%. A szöveges vélemények közül 78-an javasolják, hogy a minimum nagyobb arányban szerepeljen a feladatlapokon, 8-an pedig fordított arányt látnak reálisnak. Ha a minimumszint 50%-nál nagyobb arányban szerepel a feladatlapon, az a vizsga színvonalát, értékét csökkenti. A minimum fölötti követelmények túlsúlya pedig a gyerekek jelentős részét hátrányosan érintené. Véleményünk szerint a legjobb eredmény a javasolt 50–50%-os arány mellett várható.

Javítás és értékelés

A kérdőív ötödik kérdése a gyakorlati vizsga értékelésére vonatkozik: „Egyetért-e azzal, hogy a gyakorlati feladatokat két szaktanár a megadott szempontok szerinti pontozással értékelje, a pontokat átkódolja s a megadott kulcs segítségével osztályzattá alakítsa? Ha nem, mit javasol?” Az ötödik kérdésre érkező igen válaszok száma 1550 (91%). A gimnáziumoknál az igen válaszok aránya 84%. A szöveges vélemények közül 44-en bizalmatlanságnak találják a vizsgaelnök általi ellenőrzést. Másoknak a javítókulccsal szemben van fenntartása. A véleményezők közül sokan javasolják, hogy a ponthatárok ne legyenek merevek.

A kérdőív hatodik kérdése a feladatlap javítására, értékelésére vonatkozik: „Egyetért-e azzal, hogy a feladatlap javítását és osztályzattal történő értékelését, minősítését a szaktanár végezze a megadott javítókulcs és osztályzattá alakító kulcs segítségével, a javítást és az értékelést pedig a vizsgaelnök ellenőrizze, illetve ellenőriztesse? Ha nem, mit javasol?” Az igen válaszok száma 1554 (94%). A szöveges vélemények közül 10-en csak szaktanárok jelenlétét javasolják a vizsgán, ellenőrzési funkció nélkül. Egyes vélemények szerint a munkaközösség-vezetők, illetve a szaktanácsadók legyenek a vizsgaelnökök. A néhány elutasító és részben elutasító egy részének a javítókulccsal szemben van fenntartása, más részük azt igényli, hogy az osztályzattá alakító kulcs csak iránymutató legyen, ne legyenek merevek a ponthatárok.

Összegzés

Köszönetet szeretnék mondani azoknak a kollégáknak, akik felelősséget éreznek a technika és háztartástan tanításának jövője iránt, válaszaikkal, javaslataikkal segítették munkánkat.

A felmérések és elemzések alapján úgy látjuk, hogy a technika és háztartástan tárgyból az általunk megfogalmazott általános vizsgatárgyi követelményeket a pedagógustársadalom nagy része elfogadja.

A továbbiakban a feladatok és feladatlapok összeállításakor tekintettel leszünk arra, hogy olyan típusú feladatok kerüljenek rá nagy számban a feladatlapra, amelyek a leginkább elfogadhatóak a technika és háztartástant tanítók véleménye alapján.