A mozgóképkultúra és médiaismeret alapműveltségi vizsga általános követelményei

A mozgóképkultúra és médiaismeret kötelezően választandó vizsgatárgy.

A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv 7–10. évfolyamára előírt részterületekről összeállított kérdések és feladatok alkotják, amelyek mérik:

– A mozgóképírás, -olvasási készséget: a vizsgázó tudja-e használni a mozgókép formanyelvének fontosabb fogalmait, ismeri-e azok jelentését és a közlésben betöltött szerepét; megfelelő eljárásokat és szempontokat alkalmaz-e a mozgóképi szöveg elemzése során.

– A vonatkozó művészeti és a művelődéstörténeti ismereteket: a vizsgázó érzékeli és értékeli-e az esztétikailag megformált és a gyakorlati/köznapi céllal készült mozgóképi szövegek közötti különbségeket; milyen a stílus- és formaérzéke; birtokában van-e a mozgókép történetére vonatkozó alapvető ismereteknek; ismer-e meghatározó műveket az ajánlott filmirodalomból.

– Az audiovizuális média alapvető sajátosságainak, működési mechanizmusának alapszintű ismeretét: a vizsgázó rendelkezik-e a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével; miként tájékozódik a televíziós műsortípusok, a globális monitorkultúra világában.

Mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyból letehető a vizsga abban az esetben is, ha a Nemzeti alaptanterv vonatkozó fejezetének követelményrendszerét a tanulók valamilyen integrált tárgy (komplex művészeti program, nyelvi-kommunikációs program, vizuális nevelési program, társadalomismereti program, komplex informatikai program) részeként teljesítik.

A vizsga három részből álló feladatlap megoldásával történik, amelyre 90 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

A vizsgán fele-fele arányban szerepelnek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott minimum- és minimum feletti követelmények.

A vizsgára rendelkezésre álló idő 2/3 részben az országosan standardizált, 1/3 részben a helyileg kidolgozott feladatok megoldására fordítandó.

A központilag kialakított feladatok fontosabb típusai:

a) mozgóképkultúra

– egy ismeretlen (maximum 10 perces) mozgóképi szöveg megtekintését követően a látott textusra vonatkozó, illetve azzal kapcsolatos – elemzést célzó – feladatok, amelyek lehetővé teszik:

– a mozgóképi ábrázolás eszközhasználatának (pl. szerepjáték, nézőpont, képkivágás, megvilágítás, montázsszerkesztés), továbbá

– a műfajok és korstílusok, valamint

– a filmnyelvi fogalmak helyes ismeretének értékelését;

az írásban kifejtendő kreatív feladat pedig értékeli:

– a rövid, néhány beállításból álló képsorok megtervezésének készségét, továbbá

– egyszerű mozgóképi szövegek történet-, illetve cselekményvázának megfogalmazási képességét (például állóképek sorba rendezése alapján).

b) médiaismeret

a tömegkommunikációs rendszerek működésére vonatkozó, rövid kifejtést igénylő kérdések értékelik:

– a televíziós műfajok ismeretét,

– a tömegmédia befolyásolási technikáinak és a műsoridő tagolásának,
továbbá

– a virtualitás és az interaktivitás fogalmának, valamint a mediatizált kultúra, sajátosságainak ismeretét.

A kiegészítő/elmélyítő követelmények tartalmát, időtartamát, a tanulók vizsgáztatásának eszközét és módját az iskola határozza meg. A vizsgának ez a része szóbeli és gyakorlati is lehet, amelynek lényege a munkáltatás, a gondolkodtatás.

A javítást és az értékelést a szaktanár végzi megadott javítókulcs és osztályzattá alakító kulcs alapján.

A javítást és az értékelést a vizsgaelnök ellenőrzi, illetve ellenőrizteti.