Zátonyi Sándor–Palotainé Böröczki Mária

Vélemények a fizika alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

A kiküldött 4622 kérdőívből 1944 (42%) érkezett vissza. A kitöltve visszaküldött kérdőívek 68%-a a szaktanároktól, 29%-a a munkaközösségektől, 3%-a pedig az egyéb véleményezőktől érkezett. Az általános iskolák 39%-a, a gimnáziumok 71%-a, a szakképző intézmények 43%-a küldött vissza kitöltött kérdőívet.

A válaszadó intézmények között kimagasló arányt képviselnek az általános iskolák. Ez nem meglepő, hiszen számuk a középfokú intézmények számának több mint négyszerese. Így viszont a 39%-os visszaküldési arány ellenére is túlreprezentáltnak tűnhet a teljes mintán belül az általános iskola. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy alapműveltségi vizsgát 16 éves korban, tehát a középiskolában tehet a vizsgázó, tovább erősödhet ez az érzésünk. Az ellentmondás feloldható, ha figyelembe vesszük, hogy az alapműveltségi vizsga eredményességét az általános iskolában szerzett ismeretek alapozzák meg. Ezeknek az iskoláknak a felelőssége nem kisebb, mint azoké az intézményeké, ahol a vizsgára sor kerül. Az általános iskolákból visszaküldött kérdőívek nagy száma éppen ennek a felelősségnek a felismerését és vállalását jelzi.

A vizsga tartalma és a vizsgáztatás módja

A Nemzeti alaptantervben a fizika követelményei a 8. és 10. évfolyam végén szerepelnek. A fizikavizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv 7–10. évfolyamra előírt témái alkotják. Ezzel a javaslattal a válaszadók 94%-a egyetértett.

A szöveges válaszokat összegyűjtve kiderült, hogy az egyetértés csak bizonyos kikötések teljesülésekor áll fenn 12 válaszadónál. Véleményük szerint csak a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumokban megalapozott ez az elképzelés, illetve akkor, ha a 8. osztály után fogadó iskola a szintre hozást, hiánypótlást, felzárkóztatást el tudja végezni például magasabb óraszám biztosításával.

A javaslatot elutasítók egyik 22 fős csoportja szerint csak a 7–8. osztály anyagát tartalmazza a vizsga, illetve a 8. osztály végére tennék a vizsgát. Az ezt javaslók között általános és középiskolai tanárok egyaránt vannak, és kölcsönösen elutasítják a felelősségvállalást a másik fél eredménytelen munkájáért. 8 válaszadó – hasonló indokkal – csak a 9–10. évfolyam anyagát javasolja a vizsgakövetelmények közé. 9-en az atomfizika, magfizika témakör elhagyását kérik a vizsgakövetelményekből.

A választandó vizsgatárgyak B) csoportjának négy tárgyát (biológia és egészségtan, fizika, Földünk és környezetünk, kémia) tetszés szerint csoportosítva integrált vizsga letételére is lehetőség lesz az alapműveltségi vizsgán. A válaszolók 76%-a nem kíván integrált vizsgát alkalmazni iskolájában. Ez azzal magyarázható, hogy amíg a természettudományos tárgyak integrált tanítására még csak kísérletek folynak, addig nem várható el, hogy a vizsgázók fel tudjanak készülni integrált vizsgára.

Az integrált vizsgát elfogadók közül 55-en a fizika–kémia, 42-en a fizika–Földünk és környezetünk, 36-an a fizika–kémia–biológia, 33-an a fizika–biológia és 14-en a fizika–biológia–Földünk és környezetünk tantárgyak integrációját javasolják. Egy kérdőíven a válasz helyett kérdést kaptunk vissza: „Mit ért integrált vizsgán?” 40-en nem kérdezik, de válaszukból kiderül, hogy számukra ez kérdés, ugyanis vagy egyedül a fizikát jelölik meg, vagy a fizika témaköreit. Az integrált természettudományi vizsgák feladatlapjainak kidolgozására tehát úgy tűnik, a közeljövőben még nem lesz tömeges igény.

Az alapműveltségi vizsga eszköze

A vizsgakoncepció szerint a fizikavizsga központi feladatbankból összeállított feladatlap megoldásával valósul meg. A feladatlapokon az általános követelmények öt témakörének mindegyikéből szerepelnek feladatok. A feladatlap különböző típusú feladatokat tartalmaz.

A válaszadók a kérdőíven felsorolt 7-féle feladattípust osztályozták aszerint, hogy mennyire felelnek meg az alapműveltségi vizsga céljainak. Az osztályozást 1-től 5-ig terjedő skálán végezték, ahol az 5 a „teljes mértékben megfelelő” minősítést jelentette. A válaszadók 74%-a szerint az összefüggések, szabályok alkalmazása az 5-ös, 17%-a szerint a 4-es kategóriába került. Hasonlóan magas értékelést kapott még két feladattípus. A természeti jelenség értelmezése megjelölésű feladatot a válaszolók 59%-a 5-ös, 24%-a 4-es, a rövid elméleti kérdés típusú feladatot a válaszolók 46%-a 5-ös, 23%-a 4-es osztályzattal minősítette. Ezekkel a feladattípusokkal tehát a gyakorló pedagógusok szerint jól mérhető a követelmények teljesítése a vizsgán.

A jelenség, összefüggés felismerése, értelmezése ábra, grafika alapján és a problémamegoldó feladat a válaszadók több mint 50%-ától 5-ös vagy 4-es osztályzatot kapott, tehát ezeket a feladattípusokat is jól elfogadottnak tekinthetjük. A legkevésbé elfogadott feladattípusok a rajzfeliratozás és a komplex feladat, de az ezeket teljesen elutasítók aránya még mindig jóval kisebb, mint a teljesen elfogadók aránya. A szöveges kiegészítésben 7-en javasolják, hogy a feladattípusokat bővítsük kísérlet leírásával, értelmezésével, 12-en a fizikai mennyiségek jelének, mértékegységének ismeretét kérnék számon, és sok olyan feladatjavaslat is szerepelt még, amely megvolt az eredeti felsorolásban – más elnevezéssel.

A feladatok jellege

A kérdőív 5. kérdése így szólt: „Egyetért-e azzal, hogy fizikából a hangsúly a tananyagban szereplő tények, fogalmak, összefüggések, törvények felidézésére, alkalmazására, értelmezésére essen, és ennek érdekében tartalmazzon olyan feladatokat a feladatlap, amelyek megoldása a tartalmi tudás mellett tájékoztatást nyújt a vizsgázó képességeiről?” A válaszadók 12%-a sem elfogadni, sem elutasítani nem tudta a kérdésben szereplő állítást, ezért a „részben egyetért” alternatívát választotta. Az elfogadók aránya 86% volt.

A szöveges válaszokat elemezve megállapítható, hogy a válaszadók megpróbálták a kérdést úgy egyszerűsíteni, hogy két lehetőségre választották szét: a feladatlap feladatai tartalmi tudást vagy képességeket mérjenek-e. 48-an javasolják, hogy csak a tartalmi tudást kérje számon a feladatlap, 27-en pedig azt, hogy a hangsúly az alkalmazásra, a mindennapok fizikájára essék. A kérdőíves közvélemény-kutatás korlátait ennél a kérdésnél érzékelhetjük leginkább. Nincs mód ugyanis arra, hogy megtudjuk, mi a „tartalmi tudás” és a „képesség” fogalom tartalma a válaszadók szerint. A válaszok nagy része indoklás nélküli, de az indoklásoknak szánt utalásokból úgy tűnik, hogy sokan azonosítják a tartalmi tudást a lexikális tudással, a képességet pedig az alkalmazni tudással.

Azzal a javaslattal, hogy a feladatlapon fele-fele arányban szerepeljenek a Nemzeti alaptanterv minimumkövetelményeinek és minimum feletti követelményeinek megfelelő feladatok, a válaszadók 83%-a ért egyet. Az ellenzők kisebb része (17-en) a minimum arányát 25–40% között határozná meg. A nagyobb rész (186-an) a feladatlapnak legalább a 2/3 részét a minimumkövetelmények ellenőrzésére alkalmas feladatokból állítaná össze. 27-en javasolták, hogy csak a minimumszintet kérje számon az alapműveltségi vizsga fizikából. Az indoklásokból az derül ki, hogy a változtatás igényét elsősorban az motiválta, hogy az alapműveltségi vizsgát várhatóan tömegesen a szakmunkásképzők diákjai fogják letenni, akik között sokan lesznek olyanok, akik legfeljebb a minimumszint elérésére lesznek képesek. Nem szabad azonban szem elől téveszteni a vizsga két alapvető funkcióját; a tartalmi szabályozást és az átjárhatóság biztosítását a szakképzés megkezdése előtt. Ha a lefelé nivellálást elfogadnánk, mindkét funkció sérülne.

A feladatlap javítása, értékelése

Javaslatunk szerint a szaktanár javítaná a megadott javítókulcs szerint a feladatlapokat, és megadott kulcs szerint kialakított osztályzattal minősítené azt. A javítást és értékelést a vizsgaelnök ellenőrizné, illetve ellenőriztetné. A válaszadók 90%-a elfogadja ezt a javaslatot. A csak részben egyetértő pedagógusok nagyon érzékenyen reagáltak az összetett kérdésre. A két véglet: „Bizalmatlanságot vélek felfedezni a szaktanárral szemben, az ellenőrzés sértő” – írják 12-en. „A javítást független bizottság végezze, a vizsgázó pedig kapjon kódszámot” – javasolja más. „A javítást központilag végezzék, ha már úgyis ellenőrzik” (6 válasz). „Javítsa az, aki ellenőrizné” (3 válasz). Az ellenőriztetést még indulatosabban utasítják el, megfogalmazva, hogy aki vizsgaelnök akar lenni, legyen képes önállóan az ellenőrzésre.

Megjegyezzük, hogy a vélemények között akadt olyan is, amelyik a vizsga objektív értékelését utasítja el: nem kell osztályzattá alakító kulcs, mert az osztályzat függ az adott osztály képességeitől – írta három válaszoló. Egy kollégának az a véleménye, hogy bízzák az értékelést a szaktanárra, ő ismeri tanítványa képességét a legjobban. Osztályzat helyett csak minősítést javasolnak 7-en. A javítás és ellenőrzés finanszírozásának módjára kíváncsiak 5-en.

A vizsga időtartama

A feladatlap megoldására a teljes vizsgára előirányzott időkeretet figyelembe véve 60 percet javasoltunk. Ezzel a válaszadók 83%-a egyetértett.

Az elutasítók közül 14-en 45 percet, 186-an 60 percnél több időt javasoltak, közülük 44-en 100 percet, illetve 3-an 180 percet. Volt olyan elképzelés is, mely szerint az időtartam ne legyen meghatározott, a vizsgázóra legyen bízva, mennyi ideig foglalkozzék a feladatlappal. A szöveges válaszokból az a következtetés vonható le, hogy a fizikatanárok azért szeretnék a vizsga időtartamát meghosszabbítani, mert minél részletesebb, alaposabb képet kívánnak kapni a vizsgázók tudásáról. A célt mégsem ilyen módon javasoljuk elérni, hanem olyan feladatlapok szerkesztésével, amelyek a 60 perces időtartam alatt is megbízhatóan mérik a követelmények teljesítését.

Gyakorlati vizsga

Amint az a fizika vizsgatárgy általános követelményeiből kitűnik, a vizsgán lehetővé kell tenni annak megismerését, hogy a vizsgázó mennyire képes egyszerű kísérleteket, méréseket elvégezni. Ezeket a képességeket értékelné a javasolt gyakorlati vizsga. Az erre vonatkozó elképzelésekkel a válaszadók 64%-a egyetértett. Az elutasítók közül a legtöbben nem javaslatot tettek, hanem magyarázatot adtak az elutasításra. 46-an hivatkoznak a tárgyi feltételek hiányára, valamint arra, hogy az alacsony óraszám nem teszi lehetővé, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek a mérésekben, egyszerű kísérletek elvégzésében.

A technikai lebonyolítást nem tartják megoldhatónak (6-an írják), az értékelés objektivitását nem lehet biztosítani (8-an), aránytalanul nagy időráfordítással járna a gyakorlati vizsga, véli 8 válaszadó. 19 javaslatban szerepel, hogy valamilyen természeti jelenség vagy hétköznapi tapasztalat értelmezése, magyarázata legyen a gyakorlati vizsga témája. 12-en egy korábban elvégzett kísérlet eredményeinek elemzését grafikonok készítését, összefüggések megállapítását várnák el a vizsgázótól. Videós kísérlet elemzését javasolják 5-en, 4-en pedig a tanár által bemutatott kísérlet értelmezését tűznék ki gyakorlati feladatként. A javaslatokból az tükröződik, hogy a kísérlet vagy a mérés elvégzését kevésbé fontos mozzanatnak tartják az ismeretszerzésben, mint a tapasztalatok értelmezését, így azt nem tekintik ugyanolyan fontos követelménynek, mint a kognitív követelményeket.

Zsebszámológép használata

Azzal a javaslattal, hogy a számításos feladatokat a vizsgázó zsebszámológép használatával oldhassa meg, a válaszadók 85%-a egyetért.

Az elutasítók közül 74-en úgy vélekednek, hogy a feladatlapokon olyan feladatokat kell kitűzni, amelyekben nem a számolás elvégzése okozza a nehézséget. 66-an azt javasolják, hogy a vizsgázó számoljon írásban vagy fejben, 12 vélemény szerint az is alapkövetelmény, hogy a vizsgázók biztosan számoljanak a racionális számkörben. 25 válaszban az alapműveletek gyakoroltatásának igénye jelentkezik még a vizsgán is. 7 szaktanár az esélyegyenlőség biztosítására nem azt javasolja, hogy gondoskodjanak azok számára számológépről, akiknek nincs sajátjuk, hanem azt, hogy az se használhasson, akinek van.

A vizsgatárgyra vonatkozó egyéb javaslatok

A legtöbb javaslat (15) olyan összefoglaló feladatgyűjtemény kiadatását sürgeti, amely eligazítást nyújt a követelményekről a tanárok és a diákok számára egyaránt. 13-an javasolják, hogy a függvénytáblázat is használható legyen a vizsgán. Nagyobb hangsúlyt kérnek a gyakorlati alkalmazásoknak, a hétköznapi élet fizikájának 11-en. 6-an azt javasolják, hogy a sikertelen írásbeli vizsgát lehessen szóbeli vizsgával javítani.

Három olyan elképzelés is szerepelt a válaszok között, amely szerint vagy a vizsgarendet alakítsák át az iskolarendszerhez, vagy fordítva. 2 kérdőív és a hozzáfűzött szöveges értékelés mind a Nemzeti alaptantervet, mind az alapműveltségi vizsgát elutasítja.

Összegzés

Tanulmányunk a fizika általános vizsgakövetelményeire vonatkozó közvélemény-kutatás eredményeit ismertette. Tapasztalatunk szerint a gyakorló tanárok egyetértésével találkozott az általános vizsgakövetelményeket tartalmazó javaslatunk, így nem látjuk szükségesnek annak módosítását. A feldolgozás során összegyűjtött értékes javaslatokat, megjegyzéseket, véleményeket a részletes követelményrendszer kidolgozása során fogjuk felhasználni. Bízunk abban, hogy az információáramlás az Alapműveltségi Vizsgaközpont és az érintett iskolák között folyamatos lesz, így továbbra is mód lesz a vélemények, elképzelések egyeztetésére.