A vizuális kultúra alapműveltségi vizsga általános követelményei

A vizuális kultúra a C) csoportból választandó vizsgatárgy.

A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv 5–10. évfolyamra előírt részterületek alkotják: a környezetkultúra, a vizuális kommunikáció és a képzőművészet területéről vett témák alkotó feldolgozását reprezentáló portfolió (tanulói munkák gyűjteménye), a műelemzés és művészettörténet tudásanyagát felölelő feladatlap, valamint az ábrázolási konvenciók ismeretét és használatát értékelő rajzi feladat.

A kiegészítő/elmélyítő követelmények tartalmát, időtartamát, a vizsgáztatás eszközét, módját és értékelését az iskola határozza meg.

A vizsga három részből áll: írásbeli részei a művészettörténeti feladatlap és a rajzi feladat, szóbeli része a portfolió bemutatása.

Az írásbeli vizsga központi feladatbankból összeállított művészettörténeti feladatlap és rajzi feladat megoldásával történik.

Az írásbeli vizsgán fele-fele arányban szerepelnek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott minimum- és minimum fölötti követelmények.

A rajzi feladatok típusai:

– térszemlélet (térérzékelés és -ábrázolás): például két iránypontos perspektíva, rekonstrukció (vetületből térjelölő rajz);

– ábraalkotás (leírás alapján egyszerű folyamatábra vagy térkép);

– jelalkotás (kifejező és esztétikus piktogram adott témára);

– díszítés vagy feliratozás (két- vagy háromdimenziós ábra kiegészítése dekorációval vagy feliratokkal).

A háromrészes feladat megoldására 90 perc (3x30 perc) áll rendelkezésre.

A javítást és az értékelést a szaktanár végzi a megadott javítókulcs és osztályzattá alakító kulcs alapján.

A javítást és az értékelést a vizsgaelnök ellenőrzi, illetve ellenőrizteti.

A tárgy sajátosságait formájában is követő, képes művészettörténeti-műelemző feladatlapon szereplő feladattípusok:

– időszakok, korszakok, alkotók, művek, stílusjegyek, műfajok társítása;

– főbb művészettörténeti és népművészeti korszakok rövid ismertetése, utalva a technikákra, a megformálási módokra, a jelentésre és a társművészetekre;

– műelemző fogalmak ismerete, használata (szemléltető poszteranyag elemzése alapján);

– verbális és vizuális műelemző módszerek használata (például összehasonlító elemzés, szerkezeti, szín- és mozgásvázlat kivetített képek elemzése alapján);

– művészeti információhordozók, helyi kiállítóhelyek ismerete.

A művészettörténeti és műelemző feladatlap megoldására 80 perc áll rendelkezésre.

A javítást és az értékelést a szaktanár végzi megadott javítókulcs és osztályzattá alakító kulcs alapján.

A javítást és az értékelést a vizsgaelnök ellenőrzi, illetve ellenőrizteti.

A szóbeli vizsga a portfolió bemutatását tartalmazza.

A portfolióban kizárólag a 9–10. tanév során, a rajzórán készült és a diák által kiválasztott (a tanár aláírásával ellátott) munkák szerepelnek.

A portfolió a háromdimenziós munkákat fotósorozat, illetve videofelvétel vagy tárgyi melléklet formájában is tartalmazhatja.

A portfolióban a Nemzeti alaptanterv „vizuális kultúra” vizsgatárgy műveltségterületében szereplő mindhárom részterületről vett feladatoknak szerepelniük kell (környezetkultúra, vizuális kommunikáció, képzőművészet).

A munkák tükrözzék a tanuló tervező és elemző tevékenységét, tartalmazzanak legalább két feladathoz vázlatokat és megoldási variációkat, esetleg a megoldás szöveges kommentárját is.

A szóbeli vizsgán a vizsgaelnök kérdései alapján a tanuló bemutatja, értékeli évközi munkáit. Egy műről részletes elemzést ad. Beszámol a feladat megoldása során felhasznált információforrásokról és (különösen a vizuális kommunikáció és környezetkultúra feladatoknál) bemutatja a tervezés és a megoldási változatok kidolgozásának lépéseit.

A vizsga célja annak felmérése, hogy milyen színvonalon képes a tanuló vizuális problémákat feldolgozni, azokra megoldást keresni, elképzeléseit megvalósítani és értékelni.

A szóbeli vizsga időtartama kb. 10 perc.

A szóbeli vizsga után a vizsgaelnök és a szaktanár áttekinti és a vizsgaközpont által küldött értékelési rendszer alapján pontozással minősíti a portfoliót.