Vajda Zsuzsanna

Vélemények az emberismeret alapműveltségi vizsga általános követelményeiről

Az emberismeret sajátossága, hogy ilyen tantárgy eddig nem szerepelt az alap- és középfokú oktatásban. A hozzá legközelebb álló tudományterület, a pszichológia legfeljebb választható tárgyként szerepel egyes középiskolákban. Ugyanakkor elég általánosnak mondható az igény a fiatalok pszichológiai, antropológiai, ismeretelméleti műveltségének gyarapítására, hiszen ilyen jellegű informáltságra van szükség az önismereti készségek elsajátításához, a társas környezetben való jobb eligazodáshoz is.

A vizsga módjára, tartalmára, értékelésére stb. vonatkozó kérdésekre összesen 2057 fő válaszolt. Mivel eddig ilyen tantárgy nem létezett, ezért a megkérdezettek köre különbözik a többi tantárgy megkérdezettjeitől: elsősorban osztályfőnökök (a válaszolók 63%-a), illetve osztályfőnöki munkaközösségek (32%) állásfoglalását kértük. A vizsga tartalmára vonatkozó kérdéseket az emberismeret főbb témaköreivel kapcsolatban álló tudományterületek (elsősorban pszichológia, kisebb részben filozófia, szociológia) minősített képviselőinek tettük fel, összesen 68 választ kaptunk. A tematika újszerűsége miatt keletkezett a kérdés: egyáltalán szerepeljen-e önálló vizsgatárgyként az emberismeret vagy legyen más vizsgatárgyak, a történelem és társadalmi ismeretek, illetve a biológia és egészségtan része. Az érvényes válaszok alapján a többség (1084 fő, 56%) azzal értett egyet, hogy az emberismeret önálló vizsgatárgy legyen. (A tanítás ettől függetlenül különböző tantárgyak részeként is megvalósulhat, bár előnyös lenne ilyen tárgy bevezetése, ha sikerül a feltételeket megteremteni.)

A vizsga tartalma

A tudományos fokozattal rendelkező szakemberek véleménye az emberismeret alapműveltségi-vizsga javasolt témáival kapcsolatban többségében egyezett az eredeti javaslattal. 6 válaszoló egyáltalán nem értett egyet az emberismeret-vizsgával vagy azzal, hogy ilyen tárgy legyen. Három válaszoló feleslegesnek tartja a vizsgát, más azt javasolta, hogy az emberismeret oktatása ne legyen vizsgacentrikus.

Az összesen 42, szövegesen is válaszoló szakember többsége tett javaslatot új témák felvételére is, de a válaszolók egy része olyasmit hiányolt, ami implicit vagy explicit formában szerepel a témák között: például ilyen a deviancia kategóriája, és természetesen ennek kapcsán a tananyagban (és a feltételezett vizsgatételek között) jelen vannak többek által szükségesnek látott drogproblémák, függőségi állapotok stb. Hasonlóképpen a szóbeli értékelésben hiányolt tolerancia, az egyén-közösség viszony kérdései megjelennek a nyolcadik: „Társas viszonyok, személyközi kommunikáció, mások megítélése, csoportviszonyok, konformizmus, deviancia, meggyőzés és vita” témakörben. Indokolt volt az a kritika, hogy a „tanulás” felveendő az értelmi funkciók témakörébe, ezt a korrekciót meg is tettük.

Miután az emberismeret ily módon önálló vizsga lesz, indokoltnak látszott azokat a (megkérdezett szakemberek által hiányolt) témaköröket is itt számon kérni, amelyek a Nemzeti alaptantervben más műveltségi területben szerepelnek: így a testi-lelki egészség, lelki egyensúly, a nemi szerepek az „Ember és természet – biológia és egészségtan” műveltségi terület témái között találhatók.

Az egyéb, felvételre javasolt témák között több olyan is szerepelt, amelyet azért hagytunk ki a vizsgakövetelmények közül, mert kerülendőnek tartottuk, hogy a tanulónak világnézetéről, értékpreferenciáiról ilyen formában kelljen számot adnia. Bár az iskola nem mondhat le arról, hogy az ilyen jellegű, fontosabb kérdésekben értéket közvetítsen, ennek színtere elsősorban az iskolai élet, a tanóra, a számonkérésnél pedig tiszteletben kell tartani az egyének saját véleményeit. (Még alapvető értékazonosságok esetén is inverz hatást kelthet, ha erkölcsi elvekről, értékekről, önmaga megítéléséről kell számot adnia a vizsgán egy tanulónak.) Ezért nem vettük fel a vizsgatémák közé a válaszolók egy része által számon kérendőnek tartott erkölcsi kategóriákat (becsület, tisztesség, hivatásszeretet). Úgyszintén nehéz elképzelni, hogyan vizsgázna bárki is önismeretből egy bizottság vagy tanár előtt – ez az igény szintén több válaszoló elvárásaiban szerepelt.

A nyolc felsorolt témakör mindegyikére érkezett elutasító válasz, teljes egyetértés egyiknél sem volt. A legtöbb elutasítás az első: „A test-lélek probléma megoldásának különböző változatai: vallásos és természettudományos válaszok, dualizmus, monizmus. Az emberi tudat, tudatos, tudattalan”, illetve a hetedik: az életszerepek, a pályaválasztás és körülményei: képességek, adottságok, érdeklődés és szociális feltételek témakörökkel kapcsolatban mutatkozott. Mindkét esetben 15-15 egyet nem értő választ kaptunk. Ahol a válaszolók meg is fogalmazták kifogásaikat, ott az első ponttal kapcsolatban elsősorban a diákok éretlenségét, a felsorolt problémák megoldatlan ontológiai vonatkozásait, illetve a szakképzett tanárok hiányát emlegették. Kevésbé érthető – és nem is találtunk szöveges indoklást – a pályaválasztásra vonatkozó téma elutasítása. A második leggyakrabban elutasított a fejlődéslélektani tartalmú hatodik téma: ennek szerepeltetésével 10 válaszoló nem értett egyet. 9 megkérdezett a megismerőfunkciókra vonatkozó témakörrel, 7 válaszoló az ember egyediségére vonatkozó negyedik témakörrel nem értett egyet.

A vizsga módja

Mint a táblázatból is látható, a válaszolók többsége (76%) egyetértett avval, hogy a vizsga két részből, szóbeliből és írásbeliből álljon. Hasonlóképpen nagymértékű az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az írásbeli feladatot központi adatbankból kapják meg a tanulók, illetve, hogy a vizsgában helyzetértékelés is szerepeljen. 279 válaszoló csak szóbeli, 94 csak írásbeli vizsgát tud elképzelni. 67 válaszoló elegendőnek tartaná a helyzetértékelést a vizsgához.

A vizsga időtartama

A válaszolók túlnyomó többsége egyetértett a vizsga javasolt időbeosztásával: 60 perc az írásbeli vizsgára, 30 perc felkészülés és 3-5 perc kifejtés a szóbeli vizsgán. Az egyet nem értő kisebbségen belül sokan javasolták, hogy a szóbelin a felkészülés rövidebb legyen.

Minimum- és minimum feletti követelmények

Nem voltak jelentős véleménykülönbségek a tekintetben sem, hogy a feladatlapon szerepeljenek-e minimum- és minimum feletti követelmények is. Az egyet nem értők egy része a minimumkövetelmények nagyobb arányát javasolta.

Az emberismeret-vizsga a felsorolt képességek, ismeretek számonkérése legyen. A túlnyomó többség teljesen vagy részben egyetért azzal, hogy az emberismeret-vizsga a felsorolt ismereteket és készségeket értékelje. Az egyet nem értő válaszok száma igen alacsony és szórt (például 8 válaszoló javaslata szerint csak az ismereteket kell értékelni, 13 fő túlzottnak találja az elvárásokat).

Értékelés

Az értékelés módját illetően szintén csaknem teljes körű egyetértésre találtak a javaslatok: az írásbeli feladatlap javítását a szaktanár, a szóbeli értékelését két pedagógus végezze. Néhányan az egyet nem értők közül elegendőnek találják a szaktanárt. Volt, aki az osztálytársak bevonását javasolta az értékelésbe.

Összegzés

Úgy tűnik, az előzetes munkálatok és tapasztalatcserék során kialakított javaslatok a többség egyetértésével találkoztak. Köszönet illeti azokat a pedagógus-, illetve tudományos területen dolgozó kollégákat, akik válaszaikkal, véleményükkel segítették munkánkat.