Honismereti munkatankönyv
Lévai Béla könyve a Nemzeti alaptantervre épült, a Hon-
és népismeret követelményeinek tesz eleget. Ezeket a Nemzeti alaptanterv
a következőképpen fogalmazza meg: „A hon- és népismeret segítse elő
harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel.
Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a
hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi,
kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására.
Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.”
A munkatankönyv a józsai általános iskolák 4–8. osztályos tanulóinak
készült, hiszen elsősorban Józsa és környéke múltjával és jelenével
foglalkozik. A történelmet és honismeretet tanító pedagógusok használhatják
munkájuk során.
A kötet felépítése évfolyamonként tagolódik. Minden osztályban
öt-öt tanítási egység anyaga található.
A negyedik osztályos tananyag földrajzi szempontok alapján
mutatja be a települést. A tágabb környezetből kiindulva juttatja
el a gyerekeket szűkebb világukig, a lakásukig. Térképen jelölteti
Debrecen és Józsa magyarországi elhelyezkedését, közelebbi környezetét,
utcáit s legvégül a gyerekek lakóházait. Megismerteti Felsőjózsa és
Alsójózsa térfelszíni viszonyait. Feleleveníti régi halmok, hátak,
árkok emlékeit, utcanevekben megtalálható elnevezéseket gyűjtet az
elfeledett, eltűnt erdőkről, dombokról, épületekről. A záró rész Debrecen-Józsa
éghajlatát mutatja be, és kitekintést ad korábbi évszázadok emlékezetes
időjárási és fényjelenségeire.
Az ötödik osztályosok feladatai a történelemórák tananyagához
kapcsolódnak. A könyv megismerteti a tanulókkal Józsa őskori és népvándorlás
kori múltját. Bemutatja az e tájról előkerült leleteket, például a
Dalmi Sándor telkén talált kőbaltát. Térképen jelölteti a gyerekekkel
a honfoglalás kori települések és temetők helyét. A tanulók az öt
órán teljes képet kaphatnak szülőhelyük legkorábbi életéről.
A hatodik osztályos tananyag az 1200-as évektől kezdődően
az 1600-as évekkel bezárva mutatja be a település életét, amellyel
nagyon jól érzékelteti a nagy történelmi folyamatokat. A családfa-ábrázolások
megfigyeltetésével, illetve a hozzájuk kapcsolódó feladatok segítségével
a tanulók a település egykori birtokosaival ismerkedhetnek meg. A
történelmi anyag minden fontosabb évszámot, eseményt tartalmaz.
A hetedik osztályos foglalkozások az 1700-as évektől
az 1800-as évek végéig ismertetik meg Józsa múltját. Az első két rész
a földek, szőlőskertek igazgatásával, a kertes gazdák életmódjával,
építkezési, táplálkozási szokásaival foglalkozik. A harmadik részben
megismerhetik a tanulók Józsa önálló községgé válását. Az idetartozó
feladatoknak is a szülőföld szeretetére nevelés a célja. A negyedik
rész néprajzi szempontok alapján mutatja be a község néphagyományait.
Jeles népi szokások, táltos- és boszorkánytörténetek elevenednek meg.
A befejező rész a XIX. századi iskolai életet hasonlíttatja össze
a mai rendszerrel. A vallási élethez kapcsolódva a település templomait
mutatja be.
A nyolcadik osztály öt tananyagrészlete az első világháborútól
napjainkig tárgyalja Józsa történetét. Az első foglalkozás 1914–1919-ig
eleveníti fel a település múltját. Megtudható belőle, „Hogyan lettek
vitézzé a józsai katonák?”. A második rész a két világháború közötti
időszakkal foglalkozik. Józsa nagyközséggé alakulását, az elöljárói
testület felépítését tanítja. A harmadik foglalkozás témája a második
világháború. A józsai honvédelmi bizottság megalakulásától az itt
folyó harci eseményeken át az elesettek névsorának közlésével teljes
képet ad a korszakról. A negyedik rész az 1945–1956 közötti időszakot
mutatja be: a politikai pártok megalakulását, a tanácshatalom éveit
és az 1956-os forradalom eseményeit tárgyalja. A befejező részlet
a jelenbe vezeti el a tanulókat. Az 1960–70-es évek közötti változásokat,
az 1981-ben történt Debrecenhez csatolás körülményeit ismerteti meg
a gyerekekkel. A tananyagot és a könyvet is a következő szavakkal
zárja a szerző: „Minden ország, minden település egy »kis világ«,
s mindnek megvan a maga szépsége. A mi lakóhelyünknek, Józsának is.”
A tankönyv a legteljesebb értelemben a hazaszeretetre
nevel. A gyerekek teljesen beleélhetik, beleérezhetik magukat az őskori,
középkori vagy múlt századi Józsa életébe. Lakóhelyük szinte minden
utcájához, házához kapcsolódik egy-egy esemény, történet, emlék a
múltból. Az egész könyvet áthatja az otthon, a szülőföld, az emberek
és a természet iránti szeretet. A szülőhely múltjának tiszteletére
és a hagyományok megőrzésének fontosságára tanítja.
A tankönyv szerzője a leírt, történelmi tananyagot különböző
feladatokkal töri meg, teszi változatossá, amelyek alapján azonnal
számon is kéri az olvasottakat, gondolkodásra késztet vagy cselekedetet.
Felhívja a figyelmet helyesírási problémákra is, például a földrajzi
nevek írásakor. A „Jó, ha tudod” és a „Kitekintés” című leckerészek
országos eseményekkel vetik egybe a település életét. A „Kiegészítő
olvasmány”-okkal színesebben elevenednek meg az egyes történelmi korszakok.
A kötetet fekete-fehér fényképek, valamint ábrák teszik szemléletesebbé.
A tankönyv formailag és tartalmilag nagyon szépen,
színvonalasan összeállított munka. Példa értékű munkatankönyv a honismerettel
foglalkozók számára. A magyar nyelvterület minden településéről készülnie
kellene ehhez hasonló, tanításra és tanulásra szánt tankönyvnek.
(Lévai Béla: Lakóhelyünk – Józsa. Honismereti munkatankönyv.
Debrecen–Józsa, 1996. 113 o.)
Gyermánné Huga Ibolya