1	Meleg Csilla: Egészségérték és intézményes befolyásolás. Társadalomkutatás, 1991. 2–3. sz.
2	Meleg Csilla: Az egészséggel kapcsolatos beállítódás – az egészségről való gondolkodás. Pedagógiai Szemle, 1986. 4. sz. Meleg Csilla: Egészség és magatartásfejlesztés az iskolában. In: Vastagh Zoltán (szerk.) Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában. Pécs, 1995, JPTE Tanárképző Intézet, Pedagógiai Tanszék.
3	Ha végigtekintünk az iskolai egészséges életmódhoz kapcsolható tevékenységeken, akkor számtalan rendezvény, verseny, felvilágosító előadás „bizonyítja”, hogy mi minden történt évekre visszamenően. Sok iskola kapcsolódott országos, az egészséges életmód formálásával kapcsolatos programokhoz is. Mégsem jelenik meg ez a munka egészséges életmódot preferáló magatartásként a felnőtté váló korosztályokban.
4	A mentálhigiéné fogalmának értelmezéséhez Veér András Mentálhigiéné című tanulmánya is hozzájárult. Valóság, 1995. 7. sz.
5	Az életminőség szociológiai fogalma azt fejezi ki, hogy az anyagi szükségletek kielégítettségének magas szintje még nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezek a személyek jól is élnek (anyagi jólét: welfare, életminőség: wellbeing). Az egészségszociológiai kutatásokban az egészségstátusz (health status) mint objektív mutató és az önértékelt egészség (self-perceived health) mint szubjektív faktor egymáshoz való viszonya is az előzőhöz hasonló tendenciákat jelzett. Ennek alapján is az életminőség fontos összetevőjévé vált az objektív és szubjektív elemeket egyaránt tartalmazó egészségi állapot.
6	A nemzetközi összehasonlítás adataira Andorka Rudolf hívja fel a figyelmet A magyarországi társadalmi átalakulás a nemzetközi integráció szempontjából című tanulmányban. Magyar Tudomány, 1996. 11. sz. Az életminőséggel összefüggő lelkiállapot-jellemzőket és annak az egészségi állapottal való kapcsolatát az alábbi vizsgálat tárja fel. Kopp Mária–Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot. 1995, Végeken Kiadó.
7	A legismertebbek a WHO Egészségesebb Iskolák programja, a CHEF és a D.A.D.A. program. Emellett számos helyi kezdeményezés tűzi ki célul az iskolákban az egészséges életmód formálását. Az Egész-ség program kialakításakor ezekből számos elemet felhasználtunk.
8	Pécs, Köztársaság Téri Általános Iskola. Igazgató: dr. Vonyó Józsefné. A programot 1996-ban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatta, 1997-től pedig az OTKA 023238 sz. kutatás járul hozzá a megvalósításhoz.
9	Egész-ség program (elfogadva 1993 júniusában). Pécs, Köztársaság Téri Általános Iskola.
10	Vonyó Józsefné: Cseppben a tenger. (Egy iskolai fejlesztési program születése.) Rózsainé Benke Sarolta előterjesztése. Pécs, 1994. szeptember. Kézirat 9. o.
11	A tantestületben végzett mérésekről lásd Meleg Csilla: Mentálhigiénés program mint iskolaszervezési alapelv az általános iskolások életmódformálására. Kutatási zárójelentés. Pécs, 1996, OEP.
12	A módszerek kiválasztásához és értelmezéséhez felhasználtuk a vonatkozó nemzetközi kutatások standardizált kérdőíveinek adatait és a tanulmányutakon szerzett személyes tapasztalatokat. Itt jegyezzük meg, hogy a hatásvizsgálat módszereinek részbeni hasonlósága saját adataink értelmezésében is elengedhetetlen. Meleg Csilla–Aszmann Anna: Az iskola mint munkahely. In Vastagh Zoltán (szerk.): Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában II. Pécs, 1996, JPTE Tanárképző Intézete.