| 1 | Web-oldalunk
címét 1997 szeptemberi számunkban fogjuk közölni. |
| 2 | Howard Rheingold: Tools For Thought.
The People and Ideas of the Next Computer Revolution. New York,
1985, Simon & Shuster. http://www.well.com/user/hlr/texts/tftindex.html |
| 3 | Barton C. Hacker, a Lawrence Livermore
Sugárfizikai Laboratórium munkatársa így ír erről: „A háború után
a számítógépek kutatásának és fejlesztésének támogatása elsősorban
a katonai pénzalapoktól függött. A hadseregtől származó pénz hidalta
át a laboratóriumi nagy újítások és a kereskedelmi forgalmazhatóság
közötti szakadékot.” Barton C. Hacker: Marslakók új környezetben.
Az amerikai katonai kutatás és fejlesztés szervezeti átalakítása.
Fizikai Szemle, 1997. 3. sz. |
| 4 | Vannevar Bush (1890–1974)
Franklin Roosevelt elnök tudományos tanácsadója volt. A második világháború
alatt az Office of Scientific Research and Development (OSRD) igazgatójaként
Washingtonból irányította hatezer amerikai és emigráns tudós fegyverzetfejlesztési
kutatásait – többek között az első atombomba elkészítéséhez vezető
Manhattan-tervet. „As we may think” című nevezetes cikke az
Atlantic Monthly folyóirat 1945. júliusi számában jelent meg. Ebben
az írásában részletesen leírt egy általa „memex”-nek nevezett jövőbeli
gépezetet, ami előrevetíti a mai interaktív személyi számítógépet,
hipertext rendszerű kereső szoftverrel és multimédia enciklopédiával
együtt. |
| 5 | Bush, V.: As we may think. Atlantic
Monthly, 176, (1), 101–108. 1945. |
| 6 | Ralf Steinmetz: Multimédia. Budapest,
1995. Springer Hungária, 281. p. |
| 7 | A
kifejezés szó szerinti jelentése: horgonyszöveg. A szóösszetétel arra
utal, hogy az elsődleges szöveg, ezeken a pontokon keresztül kapcsolódik
a hiperdokumentumnak a „hiperteret” behálózó, szövevényes hálózatrendszeréhez. |
| 8 | Fall Joint Computer Conference |
| 9 | Douglas
C. Engelbart (1925–) Vannevar Bush „As we may think” című írásától
inspirálva az 50-es évek elején az a kérdés foglalkoztatta, hogyan
lehetne az emberi intelligencia lehetőségeinek kiterjesztésére alkalmas
berendezést kifejleszteni. Erre vonatkozó elképzeléseit összegző tanulmánya
„A Conceptual Framework for the Augmentation of Man's Intellect”
címen 1962-ben jelent meg. A kaliforniai Stanford Research Institut
(SRI) Augmentation Research Center vezetőjeként 1959-től kezdődően
csaknem két évtizeden keresztül lehetősége nyílt elképzelései megvalósítására.
A kutatócsoportja által létrehozott on-line hipermédia rendszer, az
NLS (oNLineSystem), az egyik első hipertext alapú kísérleti alkalmazás
volt. Számos hardvereszközt és szoftver alkalmazást fejlesztett ki
(az egér, többszörös ablakok megjelenítése, fájlközi szerkesztés,
osztott képernyőjű videokonferencia stb.), amelyek a mai személyi
számítógépek standard tartozékai, illetve szolgáltatásai. |
| 10 | Licklider, J. R. C.–Taylor, Robert: The Computer
as a Communication Devide. Science and Technology, 1968. http://memex.org/licklider.html |
| 11 | Ugyanebben az évben jelent meg két francia szerző
könyve a számítógépekről (Jean-Marc Font–Jean-Claude Quinion: Les
Ordinateurs. Mythes et Realites. Paris, 1968, Gallimard), amely
a számítógépekkel kapcsolatos hagyományos felfogást tükrözi. Ebben
a szerzők – akik az előszó szerint „a számítástechnika atmoszférájában
élnek – így definiálják a számítógépet: Automatikus gép, amely lehetővé
teszi – előzetesen megszerkesztett programok keretében – számtani
és logikai műveletek összességének végrehajtását tudományos, ügyviteli
vagy számviteli célok elérése érdekében.” A számítógép nem játékszer
– írják máshol, „olyan mint a földgyalu: nehéz elképzelni, hogy a
kertünket ássuk fel vele”. Magyar kiadás: Jean-Marc Font–Jean-Claude
Quinion: A számítógép. Mítosz és valóság. Európa Könyvkiadó,
Budapest, Modern könyvtár sorozat. |
| 12 | In Memoriam:
J. C. R. Licklider 1915-1990. Palo Alto, California, 1990, Digital.
p. 21. p. 38. |
| 13 | J. C. R. Licklider
(1915–1990) 1962-től volt az Information Processing Techniques Office
(IPTO) igazgatója. Elsősorban az foglalkoztatta, hogyan lehetne a
számítógépeket interaktív módon működtetve az ember intellektuális
tevékenységének segítésére, illetve kommunikációs médiumként felhasználni.
Csoportját tréfásan „Intergalactic Computer Network”-nek nevezte.
Koordinálta és inspirálta azt a kutatást, amelynek során több kutatóközpontban
az USA legjobb tudósai, mérnökei működtek együtt a „hálózat” kifejlesztése
érdekében. (ARPANET). Két meghatározó tanulmányának címe és a megjelenés
ideje is figyelemre méltó: Man-Computer Symbiosis, 1960; The Computer
as a Communication Device, 1968. Ezekben az írásaiban látnoki erővel
vázolta fel a napjainkban kibontakozó információs társadalom eszközrendszerét
és kommunikációs technikáit. |
| 14 | Tim-Berners Lee a CERN szoftverfejlesztő
mérnöke volt, amikor kidolgozta a World Wide Web rendszer elméleti
alapjait 1989-ben. Elkészítette az első WWW szervert és egy tallózó
szoftvert (browser). |
| 15 | T. Berners–Lee R. Cailliau: World Wide Web: Proposal
for HyperText Project. http://www.w3.org/pub/WWW/Proposal |
| 16 | Ez a megoldás a számítógép-használatban
járatlanoknak is lehetővé tette a különböző állományok keresését,
a tallózást. |
| 17 | Az Internet
egyik legrégibb és máig legkedveltebb szolgáltatása. Szövegek (levelek)
gyors, egyszerű és rendkívül kényelmes továbbítását teszi lehetővé
a hálózaton keresztül. Újabban a levelekhez kapcsoltan tetszőleges
állományok továbbítására is alkalmas. |
| 18 | File transzfer protokoll:
adatállományok átvitelére (például főleg szoftverek letöltésére) használatos
eljárás. |
| 19 | Az Internethez kapcsolódó távoli számítógépeken
történő bejelentkezést és azon különböző programok futtatását teszi
lehetővé. |
| 20 | A WWW-hez hasonló, de szöveges menüvel vezérelt
navigációs (tájékozódó) program. A kifejezés szó szerint pockot vagy
hörcsögöt jelent, de az amerikai szlengben egyéb jelentései is vannak. |
| 21 | White Paper on Education and Training. Towards
the Learning Society. European Comission, 1996. |
| 22 | Mandl,
H.–Gruber, H.–Renkl, A.: Auf dem Weg ins Informationszeitalter?
Was Wirtschaft, Politik und Öffentlichkeit bewegt, was auf die Gesellschaft
und auf die Bildung zukommt. (Research report No. 54). München,
1995. http://infix.emp.paed.uni-muenchen.de/lsmandl/forschbe/berichte_1995.html |
| 23 | Medienkompetenz-die fünfte Gewalt? R.
M. Klisik–K. Nekouian. Tv-film, SWF, 1996. |
| 24 | Seymour Papert:
Learning through Building and Exploring. Multimedia Today Interview,
1996. |
| 25 | Gates,
Bill: The Road Ahead, 1996, Penguin Books. |
| 26 | Uo.
208. p. |
| 27 | Thomas Edison 1913-ban
úgy vélte, hogy a mozgókép elterjedése hamarosan a könyvek nagy részét
– ha nem mindet – feleslegessé teszi. Herbert Hoover gazdasági
miniszter 1926-ban, az első rádióadó felavatásakor azt jósolta, hogy
az Amerikát behálózó adók el fogják terjeszteni a helyes és választékos
nyelvhasználatot. David Sarnoff, az RCA technikai vezetője
1939-ben úgy látta, hogy a magas színvonalú tv-játékok országszerte
lényegesen magasabb szintre fogják emelni a közízlést. |
| 28 | Paul Starr: „Computing Our Way
to Educational Reform.” The American Prospect no. 27. (July-August
1996): 50–60. http://epn.org/prospect/27/27star.html). |
| 29 | Theodor
Roszak: Az információ kultusza. Budapest, 1990, Európa Könyvkiadó. |
| 30 | I. m. 129. p. |
| 31 | Uo. 109. p. |
| 32 | Uo. 88. p. |
| 33 | Uo. 35. p. |
| 34 | Stoll, Clifford: Silicon
Snake Oil. Second Thoughts on the Information. Highway. N.Y., 1995,
Doubleday. |
| 35 | Clifford Stoll: Die Wüste Internet. Geisterfahrten
auf der Datenautobahn. Frankfurt am Main, 1996, Fischer Verlag. |
| 36 | Clifford
Stoll: Prophet, unplugged. Published by David Plotnikoff, Mercury
News Stagg Writer: Friday, April 21, 1995. |
| 37 | Postman, Neil: The end of Education,
New York, 1995. Alfred A. Knopf. Inc, 63. p. |
| 38 | Informing
Ourselves to Death. Speech, given at a meeting of the German Informatics
Society (Gesellschaft fuer Informatik) on October 11, 1990, in Stuttgart.
http://www.cs.umass.edu/ehaugsja/tech/postman/informing.html |
| 39 | Der
Mensch im Datennetz. Chancen und Risiken der Infomationsgesellschaft.
R. Wolfgang. Hedinger Tv-film, BR., 1996. |
| 40 | I. m. 3. p. |
| 41 | Mandl,
H.–Reinmann–Rothmeier, G.: Unterrichten und Lernumgebungen gestalten.
Ludwig- Maximili- ans-Universität München, Institut für Pädagogische
Psychologie und Emp. Päd., Lehrstuhl Prof. Dr. Heinz Mandl, Forschungsbericht
Nr. 60. 1995. http://infix.emp.paed.uni-muenchen.de/lsmandl/forschbe/berichte_1995.html |
| 42 | Reinmann,
G.–Mandl, H.: Gestaltung multimedialer Lernumgebungen. In:
Jahrbuch Präsentations- technik, Zeitschrift für Management und Seminer,
1996. |
| 43 | Papert, S.: Mindstorms: Children,
Computers, and Powerful Ideas. New York: Basic Books. 1980. Magyarul:
Észrengés. A gyermeki gondolkodás titkor útjai. Budapest, 1988.
Számalk. The Children's Machine: Rethinking School in the Age
of the Computer. N. York: Basic Books. 1993. The Connected
Family. Bridging the Digital Generation Gap. Atlanta: Longstreet
Publishing. 1996. |
| 44 | Obsolete Skill Set: The 3 Rs. Literacy and Letteracy
in the Media Ages. http://nswt.tuwien.ac.at:8000/info-boat/papert-3rs.html |
| 45 | Neil Postman: Keine Götter mehr.
Das Ende der Erziehung. Berlin Verlag, 1995. 97. p. |
| 46 | „...the
most learning for the least teaching”. In: The Children's Machine,
139. p. |
| 47 | Mandl.H.–Reinmann-Rothmeier,
G.: Unterrichten und Lernumgebungen gestalten. Ludwig-Maximilians
Universität München, Institut für Pädagogische Psychologie und Emp.
Päd., Lehrstuhl Prof. Dr. Heinz Mandl, Forschungsbericht Nr. 60. 1995.
http://infix.emp.paed.uni-muenchen.de/lsmandl/forschbe/berichte_1995.html |
| 48 | A könyvtárban célszerű fejhallgatóval, CD-ROM
meghajtóval és Internet csatlakozással felszerelt multimédia kiépítésű
számítógépeket elhelyezni, amelyek lehetővé teszik multimédia programok
használatát. |
| 49 | A Gutenberg-galaxis az emberiség írásba foglalt
kulturális örökségét jelenti. Az analóg elektronikus médiák (videofilmek,
hangkazetták és hanglemezek) lineáris adatszekvenciájuk és lejátszási
determinációjuk alapján szintén a Gutenberg-galaxis részét képezik.
A Neumann-univerzum a digitális kódolású és elektronikus tárolású
információk világát jelenti, Neumann Jánosról, a modern számítógépek
„atyjáról” nevezték el. |
| 50 | Amikor ezt a szöveget írtam
(97.06.05), már on-line real time video-audio formában elérhető volt
egy konferencia anyaga Kaliforniából!: http://www.vxtreme.com/live/acm97/archived/ |
| 51 | Erre utal a WWW szóelemekből alkotott
ironikus feloldása: world wide waiting, azaz világot átfogó várakozás. |
| 52 | Ezek a feladatok
csak kiegészítik a tanár eddigi tevékenységét, úgy is lehet fogalmazni,
hogy új szakmai elvárásként jelennek meg. Hogy milyen ütemben és milyen
mértékben növekszik súlyuk, az egyéni és intézményi döntésektől függ. |
| 53 | „we didn't expect
that within two years the Internet would captivate the whole industry
and the public's imagination.” Gates, Bill: The Road Ahead. London,
1996, Peuguin Books. Preface to the second Edition, x. p. |
| 54 | Arthur
C. Clark: A jövő körvonalai. Budapest, 1968, Gondolat Könyvkiadó. |
| 55 | Lewis J. Perelman: School's
Out. Hyperlearning. The New Technology, and the End of Education
1992, William Morrow and Co. |
| 56 | Seymour
Papert: The Connected Family. Atlanta, 1996. Longstreet Publishing. |
| 57 | I. m. 227. p. |
| 58 | „Um eine gute Frage zu stellen,
muss man schon viel Wissen!” (Prof J. Weizenbaum) In: Der Mensch im
Datennetz. Tv-film, Bayerische Rundfunk 1996, R: Wolfgang Hedinger. |
| 59 | „Informations
Highway setzt eigentlich den selbständigen, urteilsstarken Verstand
voraus. Er bildet ihn nicht... Und das ist möglicherweise unser Problem.”
In: Internet. Das Netz der Netze. Tv-film, WDR, R: Martin Schneider. |
| 60 | „instead of making
students sophisticated enough to use computers, it made computers
simple enough for students to use.” Starr Paul.: i. m. 4. p. |
| 61 | New Times Demand New Ways of
Learning. North Central Regional Educational Laboratory http://www.ncrel.org/sdrs/edtalk/newtimes.htm |
| 62 | „the technology is now–but, alas, the money is not.” Starr,
Paul: i. m. 10. p. |