1	Itt szeretném megköszönni a Birminghami Egyetem Helyi Tudományi Intézete, a brit Know How Fund és a Magyar Közigazgatási Intézet segítségét, hogy Londonban és Kent megyében a Szülői Charta kérdéskörét egy munkacsoport tagjaként vizsgálhattam. A fenti szervezetekkel kötött szerződés alapján mindegyik résztvevőnek össze kellett foglalnia, hogy Magyarországon milyen fogadtatásra találna a Szülői Charta gondolata. Mihajlov Dobromir vezetésével a tanulmányút résztvevői: Balogh Miklós, Gasztonyi Erzsébet, Palotai György, Sáska Géza, Tóth Lajos, Varga Mária Beáta elkészítették „A szülői (közoktatási) Charta bevezetésének lehetőségei és korlátai Magyarországon, Budapest, 1996” című tanulmányt. E cikk a fenti dokumentum résztanulmánya alapján készült, a Magyar Közigazgatási Intézet szíves engedelmével hozom nyilvánosságra. Külön köszönöm Nagy Ildikónak, a Londoni Egyetem magyar lektorának segítségét.
2	The Parent's Charter. You and your child's education. The Department of Education and Science, 1991.; Our Children's Education. The Updated Parent's Charter. The Department for Education, 1994.
3	Az 1222-ben kiadott magyarországi Aranybulláról lásd Beleznay Kinga, Föglein Gizella, Horváth Attila, Mezey Barna, Révész T. Mihály: A magyar alkotmánytörténet. Szerk. Mezey Barna. Bp., 1995, Osiris Kiadó, 45–47., 76., 92., 99., 158., 191. o. Az angol, 1215-ben kiadott Magna Chartáról és a német 1356-ban kiadott Aranybulláról lásd: Horváth Pál, Kajtár István, Nagy Lászlóné, Révész T. Mihály, Stipta István, Zlinszky János: Általános jogtörténet. I. Szerk. Horváth Pál, Révész T. Mihály. Bp., 1994, Tankönyvkiadó, 80., 124–125., 208–209. p. Az eltérés érzékeltetésére, de nem bizonyítékának e helyütt talán elég annyi, amennyit a Magyar Larousse Enciklopédia címszavai mutatnak. A Magna Chartával „a király elfogadta a »királyi tanács« ellenőrzését ... megígérte, hogy tiszteletben tartja a hűbéri jogokat. A XVII. sz.-i konfliktus során, amikor a parlament szembekerült a monarchiával, ezen jogcímen hivatkozott rá, s az angol liberális intézmények elődjeként jelölte meg.” (II. köt. 761. o.). „A II. András magyar király aranypecsétes szabadságlevele ... az alkotmányos királyság és a köznemesség diadalát jelentette a meggazdagodott földbirtokos nemesség féktelen hatalomra törekvésével szemben. 1848-ig ez volt a magyar alkotmány alapja.” (I. köt. 147. o.)
4	The Citizen's Charter. Raising the Standard. Presented to Parliament by the prime minister by command of her Majesty. July 1991, London, HMSO 2. o.
5	Uo.
6	Uo.
7	Department for Education and Employment. A kultuszminiszter (Secretary of State for Education and Employment) ekkor Gillian Stephard MP volt.
8	Kent megye oktatási egysége által bemutatott előadásvázlat szerint az oktatási reformtörvény előtti helyzet (ERA) jellemzői: 1. A tantervi ügyekben az iskolák ténylegesen önállóak. 2. A helyi önkormányzati hatóság (LEA) ellenőrzi szinte valamennyi iskola pénzügyi és adminisztratív ügyeit. 3. Az iskolaszékek gyengék és hatástalanok. 4. Az oktatási minisztérium (DES) visszahúzódó, ritkán kerül közvetlen, nem politikai kapcsolatba az iskolákkal.
9	An Introduction to the National Curriculum. The National Curriculum Council, 1989.
10	„There was little opportunity for non-professionals, such as parents or employers, to influence the curriculum.” Recent Reforms in the English Schools System. 3. o.
11	School Governors, A Guide to Law 1994. Kent County. Controlled and Special Agreement Schools. Department of Education, 1994, London.
12	Uo. Az iskolaszék hatásköreit, kötelező feladatait és kapcsolatát az igazgatóval az 5. fejezet tartalmazza 15–19. o.
13	Az opting-out retorikája szerint a képzés minőségének emelését eredményezi a szülők közvetlen, a LEA-t kikerülő érdekeltsége, ezen azonban a LEA képviselői mosolyogtak: felméréseik szerint a tanulók teljesítményeit mutató adatok változásokat egyáltalán nem mutatnak.
14	1994 januárjában a 18 683 alapfokú oktatási intézmény közül 260 (1,4%), a 3629 középfokú iskolából pedig 554 (15,4%) volt a GM-iskola. The English Education System an Overview of Structure and Policy a briefing paper by the Department for Education and Employment, November 1995. 6. o. Forrás: Some Notes about Education in the UK and Kent. LEA Kent County Council, 1995.
15	Közigazgatási közhely, hogy az iskolaszékek a XIX. század második felében jelentősen nagyobb hatáskörrel rendelkeztek, mint a megszüntetésük idején. A laikus kontroll lépésről lépésre tolódott át a közszolgáltatást szervező szakbürokrácia és a szolgáltatást végző pedagógusszakma felé. L. például Halász Gábor: Iskola, helyi társadalom, iskolatanács. Bp., 1990, Akadémiai Kiadó, különösképp a 12. és az azt követő oldalakat; Nagy Péter Tibor: Tanügyigazgatás és gazdasági válság. Bp., 1991, Oktatáskutató Intézet; Verebélyi Imre: Önkormányzatbarát közoktatásügyi irányítás. 1988, Államigazgatási és Szervezési Intézet.
16	A iskolaszékek felállításának kényszerét lehetőséggé szelídítette az oktatásról szóló törvény ez évi módosítása. (A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. sz. törvény 60. és 61. §-a.) L. még Pőcze Gábor körkérdését: Mit várnak az önkormányzatok az iskolaszéktől? Iskolaszékek Hírlevele, 1994. 3. sz. Itt jegyzem meg, hogy a kilencvenes évek első felében kitapintható volt az a szándék, hogy az önkormányzatoktól az iskola szintjére kerüljön többek között az intézményvezető kinevezésének joga, az intézmény munkájának ellenőrzése. Feltehetőleg két meggondolásból. Az egyiknek az volt a célja, hogy az önkormányzatok súlyukat veszítsék az iskolákkal szemben: legitim párhuzamosság jöjjön létre az iskola és fenntartója között, amelyet politikai küzdelmekben mindig nagy hatékonysággal lehet felhasználni, különösen akkor, ha az önkormányzati szinten az ellenzéki pártok szerepe a meghatározó. A másik szempont pedig kétségtelenül az 1994-es országgyűlési választás volt. Az iskolaszék ügye az oktatáspolitika egyik vezető témája volt akkor az országgyűlési választási kampányban. Nagyobb szülői befolyás ígérete elvileg az iskolák ügyeire éppen olyan vonzó lehet Magyarországon, mint azt az Egyesült Királyságban az Állampolgári Charta esetében tapasztalhattuk. Csakhogy abban a politikai helyzetben Magyarországon az iskolaszék ügye több volt, mint oktatáspolitika, elsősorban a nagyvárosokban. Durván leegyszerűsítve: aki az iskolaszék kötelező voltát akarja, az az önkormányzatot irányító párt ellen és a kormánypárt mellett politizál. Az már más kérdés, hogy az 1994-es választások eredményét nem az ilyen típusú és léptékű ügyek befolyásolták.
17	L. például Halász Gábor: Iskola kontra önkormányzat. Az oktatásirányítás hazai dilemmái az angliai reformok tükrében. Budapest, 1991, Oktatáskutató Intézet.
18	A pedagógusokat és az önkormányzatokat szembefordító tudatos magatartás egyik eleme az 1985-ös oktatási törvény körüli politikai gondolkodásra is visszavezethető. Az iskola ún. szakmai autonómiájának növelése a tanácsi szakbürokrácia hatalmának gyengítésével történt. Világosan látszik mindez például az iskolaigazgató- kinevezés ügyében. Korábban a tanács nevezte ki az igazgatót, a törvény után a munkavállalók választották meg munkaadójukat. Valószínű, hogy azzal a hatalmi többlettel, amelyet az iskolák azzal szereztek, hogy kiszakadtak a szinte teljes függőségi rendszerből (pl. megszűnik a felügyelet), nem versenyezhetett egy másik, mégha demokratikus, de mégiscsak függőségi helyzet, amely az önkormányzatok formájában jelent meg. Iskolai szemszögből igencsak nehéz észrevenni azt a különbséget, hogy az önkormányzatok élére választott képviselők és nem kinevezett szakemberek kerültek, mint a tanácsi rendszerben. Csak az iskola kapujából nézve tűnik úgy, hogy a tanácsi rendszer szerves folytatása az önkormányzati rendszer. Erre példa található Halász Gábor tollából az Educatio 1995. 4. évfolyam első tavaszi számának bevezető tanulmányában. Meg kell jegyeznem, hogy a rendszerváltás előtti és utáni időszak közötti folyamatosság keresésének kimondott politikai céljai is vannak. Találomra egy: Vágó János, a nyugdíjbiztosító pénztár elnöke: „Nem szeretem azt a szót, hogy rendszerváltozás. Én ugyanis, ami lezajlott, azt több évtizedes folyamatnak gondolom.” HVG, 1996. április.
19	Noha a követelmények értéktartalmában van, mondandóm szempontjából azonban nincs különbség az előző és a jelenlegi magyar oktatási kormányzat tananyag-szabályozási politikája között: mindkettő a tantestületekre politizál. Az iskolában dolgozó pedagógusok döntési jogát erősíti meg, és a szülői és az önkormányzati laikusok (szülők, a helyi társadalom által választott képviselők) befolyásolási lehetőségét szerény szinten tartja. Az osztályteremből nem értelmezhető szempontok nem látszanak jelentősnek, például a NAT által hordozott műveltség tagolása mindkét esetben átmetszi az iskolarendszer meglévő szerkezetét, a tankötelezettség tényleges célja mindkét NAT-koncepció esetében homályos: nem lehet tudni, hogy valójában miért jelenik meg az egyéni akarat fölötti állami kényszerként, hogy 16, később 18 éves korig mindenkinek iskolába kell járnia.
20	An Introduction to the National Curriculum. The National Curriculum Council, 1989. NNC1.
21	Báthory Zoltán: Nemzeti alaptanterv készül. Köznevelés, 1989. december 8. 41. sz. A pályakezdő kollégák kedvéért kell megjegyeznem, hogy a magyar strukturális reformkísérlet előtt a tanterv nem a fenti, ún. pedagógiai szakaszok, hanem évfolyamok szerint tagolta a diákok előrehaladásának menetét, tanításának ütemét. Lásd például: Szebenyi Péter: Az általános iskolai nevelés és oktatás terve. 1978, Oktatási Minisztérium.
22	A Kormány 130/1995. (X. 6.) korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról. Nemzeti alaptanterv. Debrecen, 1995, Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízásából Korona Kiadó.
23	Uo. 16. o.
24	Sáska Géza: Kétfajta oktatásirányítás. Köznevelés, 1985. 29. sz.; Az oktatásirányítás és a vizsgák. Bp., 1985, Az Értékelési Központ Kiadványai, Országos Pedagógiai Intézet; Vizsgarendszer: Javaslat egy eredmény (out-put) által történő szabályozásra. Az Értékelési Központ Kiadványai, Országos Pedagógiai Intézet, Bp., 1987.
25	Az 1993-ban kiadott és a későbbiekben módosított közoktatásról szóló törvény 8. és 9. §-a egyaránt valóságosnak tekinti a vizsgarendszert, amely szabályozza az iskolarendszer átalakulását. Vizsgarendszer négy év elmúltával sincs, az iskolarendszer átalakulását mégis a kimenetszabályozás eszméjével igazolták – sikeresen. Látható tehát, hogy az out-put kontroll nem technika, hanem ideológia volt, amely jól illeszkedett az iskola „szakmai önállósága”-ként megjelenített, a pedagógusok politikai egységét megteremtő jelszórendszerhez. Megjegyezem, de kitérni nem tudok rá, hogy az ún. „sokszínű iskolarendszer” szlogen ugyanennek az ideológiai rendszernek a része.
26	The English Education System an Overview of Structure and Policy a briefing paper by the Department for Education and Employment, November 1995.
27	An Introduction to the National Curriculum. The National Curriculum Council, 1989.
28	Báthory Zoltán: Nemzeti alaptanterv készül. Köznevelés, 1989. december 8. 41. sz.
29	Javaslat országos alaptantervre (Vitaanyag). Az országos alaptanterv (core curriculum) a Művelődési Minisztérium kezdeményezésére és támogatásával készült.” (Országos Pedagógiai Intézet, Értékelési Központ) (S. G. kiemelése.)
30	További kutatási feladat annak kimutatása, hogy van-e és milyen mértékű Magyarországon orosz (szovjet), osztrák, német (porosz), kistigris stb. eredetű mítosz vagy ideológia a pedagógiában.
31	E mítoszt oszlatja az a tény, hogy az 1944-es oktatási törvény a legrészletezőbb volt az akkori világon.
32	Mihajlov Dobromir szíves közlése.
33	Lásd a közoktatásról szóló 1993. törvény 13., 14. és 59. §-át a szülők jogairól.
34	1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról: A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere és az állami vizsgák rendszere 8. és 9. §. A 11. § 1. bek. k.) pontja szerint a tanuló joga, hogy a tizenegy–tizenharmadik évfolyamon folytatott tanulmányai során – az érettségi vizsgaszabályzatában meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust.
35	A Kormány 130/1995. (X. 6.) korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról. Nemzeti alaptanterv. Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízásából Korona Kiadó, Debrecen, 1995. A 14–16.oldalon tárgyalja a rendelet melléklete a NAT és az életkori jellemzők összefüggését. Normatív szövegnek aligha tekinthető például: „A kisiskoláskor az énfejlődés fontos szakasza.” (14. o.) vagy „Az időszak (a serdülőkor S. G.) a biológiai és a pszichológiai serdülés időszaka.”
36	Szebenyi Péter: Válaszúton a szakfelügyelet. Bp., 1993, Akadémiai Kiadó.
37	A helyi tantervek, helyi pedagógiai programok 180 fokos szögben állanak a Ratio Educationisszal megindított folyamathoz. L.: Ballér Endre: Neveléstörténeti paradigmaváltás. Educatio, 1994. 4. évf. 4. sz. 355–367. o.
38	L.: Vári Péter–Krolopp Judit: Egy nemzetközi felmérés főbb eredményei (TIMSS). Új Pedagógiai Szemle 1997. 4. sz; Pavlik Oszkárné: A 10–12 éves korosztály alapvető készségei és ismeretei című tanulmánya, amely e számunkban jelenik meg.
39	L. Új Pedagógiai Szemle, 1994. 2., 7–8. és a Budapesti Nevelő, 1994. 4. és 1996. 1. számát.
40	A minőségemelésnek van bizonyos pedagógus többletmunka vonzata. Azzal is kell számolni, hogy a közszolgáltatáson keresztül megszerezhető tudás a bizonyítványban intézményesült, tehát lehetnek, tehát vannak olyan pedagógus és szülői csoportok, amelyek a bizonyítvány megszerzésében, átadásában és nem a nagyobb tudásban érdekeltek. A szakérettségi, a dolgozók esti tagozatai szolgálnak jól ismert például.
41	Setényi János: A minőség iskolája: ellenőrzés, értékelés és biztosítás. In: Palotás Zoltán szerk.: Önkormányzat és közoktatás '96. Szekszárd, 1996, Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete.
42	L. a Közoktatásról szóló LXXIX. törvény 14. § 1. bekezdés a), b) és c) pontját.
43	L. a Közoktatásról szóló LXXIX. törvény 107. §-át.
44	A 38. sz. jegyzetre utalok.
45	L. a Közoktatásról szóló LXXIX. törvény 59. § 2. bekezdését.
46	Liskó Ilona: A szerkezetváltás első hulláma. Educatio, 1996. 5. évf. 2. sz.