1	A tanulmány az Országos Közoktatási Intézet és az Új Pedagógiai Szemle együttműködésében, az OKI támogatásával jelent meg.
2	Jól mutatják ezt azok a markáns véleménykülönbségek, amelyek a kereszténység felvétele óta mindig is megnyilvánultak a különböző, keleti és nyugati nagyhatalmakhoz fűződő viszonyok megítélésével kapcsolatban.
3	Az „Európához való csatlakozás” mint Magyarország legfontosabb külpolitikai törekvése árulkodó nyelvi megfogalmazása annak, hogy még nem vagyunk ott. Az a tény pedig, hogy e törekvés valóra válásának feltételei vannak, valamiféle fogyatékosságainkra utal és arra, hogy ki kell érdemelnünk, hogy befogadjanak bennünket.
4	Az Európához tartozás kérdésének valóságosságát jól mutatja, hogy 1992-ben egy 4000 fős, a 10–17 éveseket reprezentáló mintán végzett vizsgálat szerint a fiatalok 39 százaléka időnként, 9 százalékuk gyakran, 2 százalékuk pedig nagyon gyakran szokott arra gondolni, hogy európai. Európaiságuk alig valamivel kevésbé foglalkoztatta őket, mint magyarságuk, amelyre 46 százalékuk időnként, 30 százalékuk gyakran, 10 százalékuk pedig nagyon gyakran szokott gondolni. Csepeli György–Závecz Tibor: Európai és nemzeti kötődések magyar tizenévesek körében. In: Vesztesek. Ifjúság az ezredfordulón. Ezredforduló Alapítvány, 1995.
5	A kutatás a Minoritás Alapítvány Kisebbségkutató Intézetében készült 2610 fős, az utolsó éves gimnazistákat, szakközépiskolásokat és szakmunkástanulókat a település és az osztály típusa szempontjából reprezentáló, országos mintán. Az adatfelvételre 1996. május 20. és június 10. között került sor, közvetlen kérdezőbiztosok közreműködésével. A tanulók a kérdőívet az osztályteremben töltötték ki, anélkül, hogy tanáraik jelen lettek volna. A kutatást az OTKA T 018428 számú kutatási támogatása és a Soros Alapítvány Közoktatási Programja tette lehetővé. A kutatás teljes anyaga a közeljövőben önálló kötetben is napvilágot lát a Minoritás Könyvek sorozat 4. köteteként a Minoritás Alapítvány kiadásában.
6	Az adatfelvétel mind a Tanítóképző Főiskolán, mind a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán gyakorlatilag teljes körű volt. Szabó Ildikó–Horváth Ágnes–Marián Béla: Főiskolások állampolgári kultúrája. Munkafüzetek 14. MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális Kutatóközpont, 1996. Lásd még jelen számunkban Horváth Ágnes: Mások és mi című írását.
7	Ez a feladat azon a feltételezésen alapul, hogy egy ilyen rajzon pontos topográfiai ismeretek nélkül is kifejeződik Európáról alkotott képünk abban, hogy a saját országunkat hol helyezzük el rajta; hogy tényleges nagyságához képest milyen méretűre rajzoljuk, és hogy szomszédaihoz képest milyennek látjuk.
8	Lásd: Szabó Ildikó–Örkény Antal: Magyar középiskolások politikai érzelmei és ismeretei. Politikatudományi Szemle, 1997. 3. sz.
9	A főiskolások háromnegyede úgy érezte, hogy csak kicsit vagy egyáltalán nem lehet befolyásolni a politikát. Mindössze pár százalékuk volt nagyon elégedett ezzel a lehetőséggel. Százfokú skálára vetítve a válaszokat, az elégedettség mértéke mindössze 37 pont volt.
10	A faktroszkórok azt mutatják meg, hogy az adott válaszcsoport hogyan függ össze a konzervatív-elutasító bevándorláspolitika indexével. A pozitív értékek az elutasító nézetekkel való azonosulás tendenciáját, a negatív értékek az ilyen nézetektől való elhatárolódás tendenciáját fejezik ki.
11	Negatívak: a külföldiek miatt sokkal több a bűnözés Magyarországon; az idegenek elveszik a munkalehetőségeket a magyaroktól; veszélyeztetik a magyarság érdekeit; mindenkinek abban az országban kell leélnie az életét, ahol született. Pozitívak: a bevándorlók munkájára szükség van; hagyni kell, hogy mindenki abban az országban éljen, amelyikben akar; csak gazdagodunk azzal, ha sokfajta ember él közöttünk; kötelességünk befogadni azokat, akiknek el kellett hagyniuk hazájukat.
12	A faktorszkórok azt mutatják meg, hogy az adott válaszcsoport hogyan függ össze az elutasító vagy az elfogadó nézetek együttesével. A pozitív értékek az adott nézetegyüttes elfogadását, a negatívok az elutasításukat mutatják.
13	Az így kialakított faktor az összvariancia 50 százalékát írta le.