Gyermekek a múzeumban
Az érdeklődő pedagógusok és szakemberek örömére újabb
kötettel gyarapodott a múzeumpedagógia hazai szakirodalma. A Tárogató
Kiadó gondozásában jelent meg 1997 végén a „Gyermekek a múzeumban”
című múzeumpedagógiai olvasókönyv Foghtűy Krisztina és Harangi
Anna szerkesztésében.
A mostani kiadványt megelőző „Múzeumpedagógia – Útmutató pedagógusok
számára” című munkában a szerzők a múzeumpedagógia elméleti kérdéseivel,
külföldi és hazai helyzetével foglalkoztak. Ennek folytatásaként került
kiadásra ez a könyv, amely művésztanárok, a közművelődés fővárosi
szakemberei által a múzeumokban, képességfejlesztő műhelyekben folyó
pedagógiai munkája módszertani tapasztalatainak összegzését jelenti.
A kötet bevezető tanulmányában Foghtűy Krisztina az ELTE
Tanárképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszékén folyó múzeumpedagógiai
képzést mutatja be, számos hasznos módszertani ötletet, útmutatást
nyújtva a hallgatók és a pedagógusok tevékenységéhez. Elsősorban olyan
típusú foglalkozásokat szerveznek, melyek segítségével a hallgatók
megismerkedhetnek a múzeumok történetével, gyűjteményeivel, változatos
múzeumi munkaformákkal, és lehetőségük van múzeumi órák és tanórán
kívüli gyermekfoglalkozások megtartására is. Az éves program összeállításakor
figyelembe veszik a hallgatók érdeklődését, egyéni igényeit, érdeklődési
körét.
A tanulmányt rendkívül hasznos mellékletek egészítik ki, melyek
tartalmazzák az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszéke
múzeumpedagógiai speciálkollégiumának munkaprogramját az 1996/97.
tanév I–II. félévére, a múzeumpedagógiai speciálkollégium hallgatóinak
ajánlott irodalomjegyzéket, valamint múzeumpedagógiai tanfolyamok,
továbbképzések és konferenciák programját.
A múzeumok többségében működő közművelődési osztályok, csoportok
egyik feladata az oktatási intézményekkel való kapcsolattartás, a
gyerekek és a pedagógusok érdeklődésének felkeltése színes múzeumi,
közművelődési programok segítségével.
A múzeumpedagógia egyik legfontosabb feladata,
a különböző korosztályú gyermekek múzeumlátogató, a művészeteket érintő
és befogadó felnőttekké nevelése. Köztudott, hogy a múzeumi foglalkozások
nem helyettesíthetik a tanítási órákat, viszont a tanulók a múzeumban
hasznosíthatják az iskolában tanultakat, az iskolai órán pedig alkalmazhatják
a múzeumi tapasztalatokat.
Sipos Endréné múzeumpedagógus a Magyar Nemzeti Galériában
folyó sajátos vizuális-esztétikai nevelőmunkáról ír. Speciális történelem-
és rajzóra keretében múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehetnek részt
a 3–8. osztályos tanulók. A pedagógiai folyamat sikeréhez elengedhetetlenül
fontos a történelemtanár, a rajztanár és a múzeumpedagógus együttműködése.
Hegedűs Miklós festőművész közel egy évtizede „tanít”
a GYIK Műhelyben (Gyermek és Ifjúsági Műhely). Személyes hangon vall
arról, mit jelent számára az a tevékenység, amikor a gyerekekkel egymásra
hangolódva, együtt élnek meg történéseket, s ezáltal mindannyian valamiképp
másokká válnak. Alkotni és – ingyen, jókedvből – adni tanulnak.
Szarvas Ildikó grafikus arról ír, hogy a gyermek számára
a rajzolás, a formaalakítás ösztönös cselekvés, amely kapcsolódik
a világ megismeréséhez és megértéséhez. Lehetőséget ad a gyerekeknek
érzelmeik, gondolataik megfogalmazására a forma nyelvén, de alkalmat
jelent ismereteik összegzésére és bővítésére is. A szerző 1., 2. és
3. osztályosok részére kidolgozott és megtartott képzőművészeti foglalkozások
részletes tematikáját bocsátja közre.
Heffner Anna az ELTE Törökbálinti Gyakorló
Iskolájának tanára „környezet és vizuális kultúra az érdekközvetítő
és képességfejlesztő programban” című tanulmányában arról ír, hogy
a környezet- és vizuális kultúra tantárgyi rendszerünkben az egyik
leggazdagabb műveltségi terület, a Művészet része. Szervesen kapcsolódik
e műveltségi terület valamennyi tantárgyához: a bábozáshoz, a médiaismeret-mozgóképkultúrához,
a fotózáshoz, a művészettörténethez, a virágrendezéshez, a színjátszáshoz,
az irodalomhoz, a tánchoz, az ének-zenéhez. Illusztrációként bemutatja
az 1–6. évfolyamú tanulók tevékenységi formáit (objektivációs egységeket),
valamint az 5. évfolyam tantervét: tananyag- és követelményrendszerét.
Harangi Anna és Tóth Gizella a Szépművészeti Múzeum
diákok által leglátogatottabb tárlatának, az Egyiptom kiállításnak
múzeumpedagógiai feldolgozását ismertetik. A foglalkozások az egyiptomi
történelmet feldolgozó 5. osztályos tantervi órák múzeumi környezetre
átírt adaptációi. A 45 perces, tehát az iskolai órák időtartamához
igazodó foglalkozások mellett egy hosszabb, kétórás játszóháznak a
forgatókönyvét is bemutatják a szerzők. A vállalkozó kedvű történelemtanárok
bátran megtarthatják óráikat a múzeumban a hagyományos és újszerű
óravázlatok, rajzos játéklapok segítségével. A foglalkozások egymásra
épülnek, de külön-külön is érthető ismeretanyagot közölnek.
Lovas Márta „A Nemzeti Múzeum Történeti Játszóházáról”
írt tanulmányában tárja elénk a sokéves tapasztalat által megérlelt,
részleteiben is kidolgozott történeti játszóháznak a római kort megjelenítő
egységét. Cél: az adott történelmi korszak megismertetése, feldolgozása
és megelevenítése játékos formában. A szerző és munkatársainak nem
a lexikális tudás különleges módszerű átadását tekintik feladatuknak,
inkább egy-egy történelmi kor hangulatának megélésére tett kísérletről
van szó. Ezért öltöztették a történelmi eseményeket szituációs játékokba,
melyekben aztán a gyerekek rejtett képességei is kibontakozhatnak,
önismeretük fejlődhet. Gazdag hazai és külföldi szakirodalom segíti
az olvasó tájékozódását.
Kesik Gabriella a Magyar Nemzeti Múzeum Honfoglalást
bemutató kiállításával kapcsolatos múzeumi foglalkozásokat mutat be
5. osztályosok részére. Az egyik 40 perces foglalkozás a honfoglalás
idejéből előkerült magyar régészeti emlékeket bemutató kiállítás megtekintése.
A tanulók megpróbálják megfejteni a föld mélyéből előkerült és a vitrinekben
elhelyezett tárgyak őrizte titkot, azt, hogy miként éltek, hogyan
laktak, mint öltözködtek, s miként gondolkodtak a világról a Kárpát-medencébe
érkező honfoglaló elődeink. A kiállítás megtekintése után egy 20 perces
kézműves foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek, ahol palmetta mintás
tarsolyt készíthetnek.
Pappné Mészáros Johanna a Néprajzi Múzeum állandó kiállításának
múzeumpedagógiai feldolgozásához ad példákat és vázlatokat. Felhívja
a figyelmet arra, hogyan érdemes a muzeológusok segítségével a múzeumpedagógusoknak
és a tanároknak együttműködniük, „megtanulni” a kiállításokat, felhasználni
a szakirodalmat, hogy amikor a tanulócsoport látogatására sor kerül,
már sokkal többet tudjanak a kiállításról, mint amit az az első látásra
mutat.
Lux Éva ugyancsak a Néprajzi Múzeum anyagához kapcsolódva
két óravázlatot ad közre felső tagozatosok és középiskolások számára
„A népviselet” és „A sámán” témakörben.
A kötet utolsó tanulmányának szerzőcsoportja a Magyar
Természettudományi Múzeum új, állandó kiállításához ad múzeumpedagógiai
ajánlatot. Ez a kiállítás azt a folyamatot mutatja be, ahogyan az
ember megjelenése előtt és azóta kialakult – meg nem újuló és megújuló
– természeti erőforrások megváltoztak, megfogyatkoztak a Kárpát-medencében.
Végezetül ízelítőt ad megmaradt természeti értékeinkből, és a természet
védelmére szólít fel. A kiállítás tartalmának és mondanivalójának
elmélyült megértését segítik elő a Lacertina füzetek sorozata, melyekben
játékosabb-komolyabb feladatok is találhatók. Ezek az iskolai látogatás
előkészítéseképpen minden gyermek számára sokszorosíthatók. A múzeum
közművelődési osztálya gyűjti a kiállításokhoz kapcsolódó legkülönfélébb
feladatlapokat, és kívánságra a pedagógusok rendelkezésére bocsátja
őket. Ezek a kiegészítő írásos anyagok segítenek megérteni a kiállítás
mondanivalóját, felhívják a figyelmet az egyes, fontosabbnak gondolt
látnivalókra, illetve játékos formában, a figyelmet frissen tartva
a kiállítás jobb, részletesebb megfigyelését, megértését segítik elő.
A múzeumot látogató tanulók számára az interaktivitásnak különös,
talán legizgalmasabb esete az, amikor a valódi tárgyakkal kerülnek
kapcsolatba. Ezt teszi számukra lehetővé a Természetbúvár-terem. Befejezésül
a kiadvány a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításainak feldolgozását
segítő feladatlapok közül mutat be néhányat különböző témakörökben,
különböző korcsoportok számára.
A kötetet a múzeumpedagógia elméleti és módszertani irodalmából
összeállított gazdag folyóirat és könyvjegyzék teszi teljessé.
Az utolsó oldalakon a fontosabb budapesti és országos múzeumok
adatait felsoroló közérdekű információk találhatók.
Gyermekek a múzeumban. Szerk.: Foghtűy Krisztina, Harangi
Anna. 1997, Tárogató Kiadó.
Magyar Erzsébet