1	A konferencia „Órán kívüli tevékenységek, osztályfőnöki órák európai tematikája” című szekcióján elhangzott bevezető előadás.
2	Köszönettel tartozom a szekcióban részt vett kollégáknak, mert ez a tanulmány kérdéseik és észrevételeik nyomán vált publikálhatóvá.
3	Annál is inkább, mert az európai oktatási programokban való részvételnek (mint pl. a Comenius) előfeltétele a közös projektek tantervbe való beépítése.
4	Ez amúgy is csak korlátozott európaiságot jelenthet, szűkített európai dimenziót. Gondoljunk csak arra, hogy a sokat hivatkozott zsidó-keresztény értékrend mint az európaiság megtestesítője mennyire nem érvényes milliós indiai, pakisztáni népességgel Nagy-Britanniában, surinami és holland antillák-beli lakossággal Hollandiában, muzulmán török-németekkel Németországban, algériai arab népcsoporttal Franciaországban vagy akár a letelepedett kínaiakkal Magyarországon.
5	Szerencsére a konfliktuskezelési módszerek nem teljesen újak a magyar pedagógiai szakirodalomban sem. Sok gyakorlatot és jó szakirodalmi ajánlást kínál Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar ENCORE, 1995. Kicsit tágabb értelmezésben pedig u. ő: Gyermekek – tanítók – szülők. 1992, IFA–MKM–BTF. (A kisiskoláskor konfliktusairól) Tanítók kiskönyvtára 4.
6	A saját élményű tanulás és annak alkalmazása kevéske magyar nyelvű irodalma: Regőczyné Sélley Zsuzsanna–Bognár Mária: „SÉTA”, Köznevelés, 1994. L. 2. 4. p., Horváth Attila: Nemzetközi csereprogramok – ablak a világra. Pedagógiai Technológia, 1989. vol. X. 4–5., 106–107. p.
7	A Kolumbusz programjairól módszertanilag is érdekes beszámolókat közöl rendszeresen a Magiszter folyóirat.