Mikó Anna
A videofilmes szemléltetés lehetőségei az állampolgári ismeretek bevezető félévének tanításában
Az állampolgári ismeretek a NAT egyik új területe. Eltérő, egymást itt-ott átfedő, kiegészítő tantervek, tankönyvek készülnek tanításához, de általánosan elfogadott, abszolút mércének tekintett mű még nem született.
Ezen ismeretek tanítása területén mindenki kezdő, még ha – más tantárgy tanításában – több évtizedes tanári múlttal rendelkezik is. Épp ezért minden ötlet, megjegyzés, amit hozzátesznek az eddig leírtakhoz, hasznos lehet, gazdagíthatja eszköztárunkat. Ilyen eszköz az oktatásban például a videofilmes szemléltetés. Ennek felhasználását kidolgozó tematikámat a középiskolák harmadik (11.) évfolyamának szántam, a tantárgy tanításának bevezető félévére.
Sajnos a tanítás illusztrációjára alkalmazható filmek közül néhányat nehéz megszerezni. A Televideo gazdag kínálatában nem mindig találjuk meg azokat, amelyekre szükségünk van. Azért van ez, mert a szemléltetés lényege sokszor épp az aktualitás: hivatkoznunk kell olyan filmekre, sorozatokra, híradós anyagokra, amelyek a közelmúltban voltak műsoron. Figyelnünk kell a televízió műsorát, és folyamatos készenlétben kell állnunk, felvételeket kell készítenünk.
Amikor videós illusztrálásról beszélek, nem arra gondolok, hogy filmklubszerű különórákkal egészítsük ki az állampolgári ismeretek oktatását és beszéljük meg a látott filmeket. A legtöbb filmből könnyen kiválaszthatók olyan öt-hat perces részletek, amelyek önmagukban is megállnak, külön kis történetet alkotnak. Ezekhez nem szükséges a film ismerete, csupán alaposan oda kell figyelni a kiválasztott filmrészletre. (Egy példa: a sajtó tárgyalásához a Jó reggelt, Vietnam! című filmből kiválaszthatjuk a következő rövid részletet: a főszereplő rádiós szemtanúja egy robbantásnak, de az erről érkező hírt a stúdióban cenzúrázzák. Ő mégis beolvassa, mire leállítják az adást.)
Fontos, hogy „kis történetünknek” legyen eleje, közepe és vége, tettet és következményt soha ne válasszunk szét egymástól. A kazetta mindig legyen előkészítve. (Tekerjük oda, ahol a felhasználni kívánt részlet kezdődik, és mindig tudjuk, hol kell leállítani. A videokészüléket óra előtt ellenőrizzük, és győződjünk meg arról, tudjuk-e kezelni. Ha lehet, használjunk távirányítót.) A szemléltetés csak akkor frappáns és hatásos, ha nem merülünk el a technikai részletekben, és csak annyi időt használunk el rá, amennyi szükséges. Mindenképpen hagyjunk időt a megbeszélésre. Ha nem jut idő minden kiválasztott filmre, nem baj, lényegesebb az, hogy a megtekintett részletek tanulságait megvitassuk.
Következzenek tehát az egyes témakörök, majd a tárgyalásukhoz javasolt filmek címei. A lista természetesen módosítható, kiegészíthető, folyamatosan bővíthető.
Témák: Mi a demokrácia? Hogyan alakult ki ez az államforma, mi különbözteti meg a többitől (rövid történeti áttekintés, támaszkodva a gyerekek történelmi tanulmányaira). Miért mondják, hogy a politikai rendszerek közül ez a legjobb (ez sem jó, de jobbat még senki sem talált ki)? Miért akarta annyira Magyarország a demokráciát (mióta ez az államforma nálunk, miben más, mint az előző rendszer). A demokrácia intézményei: a kormányzati rendszer, a Parlament, az önkormányzatok.
Témák: Az általános emberi és az alkotmányos alapjogok felsorolása és értelmezése. Hol, hogyan és miért sérülhetnek ezek a jogok?
Témák: A diákjogok és kötelességek megbeszélése. Mit szabad egy tanárnak és mit nem? Az osztály aktuális és múltbeli problémái. Milyen különbségek vannak a diákok között? Milyen problémákkal kerülhetnek szembe? Milyen segítséget vehet igénybe a tanár az egyedi módon és nehezen kezelhető diákok neveléséhez? Milyen iskolai problémák okozhatnak nehézséget a diák számára? Milyen érdekérvényesítési jogai vannak a tanárral, esetleg az iskolával szemben?
Video: Forrongó évszak, Hosszú az út hazáig, Die Hard 3., Miss Daisy sofőrje (faji megkülönböztetés); Világok arca – Baraka (másság, sokféleség), Süsü, a sárkány (másság); Utolsó padban (cigánykérdés); Pretty woman (prostitúció); És a zenekar játszik tovább, Philadelphia, Crying game (homoszexualitás, AIDS); A rock and roll ördöge, Apácashow (vallás és ateizmus).
A következő videós anyagok megbeszélése: Ketten a hadsereg ellen, Jó reggelt, Vietnam! (a háború értelmetlensége); És a zenekar játszik tovább (AIDS), Eszelős szerelem (depresszió mint XX. századi népbetegség), dohányzás, alkohol, kábítószer. A „Közszolgálati percek” rövid bejátszásai. (A káros szenvedélyek: felelősség önmagunkkal és szeretteinkkel, barátainkkal, a többi emberrel szemben.) Gusztáv-rajzfilmek, Foky Ottó rövidfilmjei.
Témák: A sajtó fogalmának meghatározása. A sajtóval kapcsolatos jogok tisztázása: a vélemény szabadsága, sajtószabadság, szólásszabadság, az információ szabadsága (közérdekű adatok megismeréséhez való jog). Az emberek és a sajtó viszonya. A sajtó hasznossága és káros hatása. A tájékozódás, informáltság, nyilvánosság, befolyásolás, manipuláció, sajtóetikai kérdések. A sajtó mint „negyedik hatalmi ág”. Közérdekű és nem közérdekű adatok. Titokkörök.
Témák: Beszélgetés a diákok céljairól, továbbtanulási szándékairól. A különböző szakmákhoz szükséges tulajdonságok. A lelkiismeretesség és megbízhatóság, a pontos munka és figyelem fontossága. Boldogulás, magabiztosság, jó fellépés az életben. Emberi kapcsolatok: család, nemi szerepek, iskola, munkahely.
Kommunikációs tréning: jó fellépés, öltözködés, megjelenés, beszélgetés, a különböző emberekkel való kommunikáció, hierarchia. Az önbizalom fontossága. Gyakorlatok: testtartás, mimika, gesztusok. A meggyőzés eszközei: retorikai fogások.
Témák: Iskola, munkahely, család, katonaság. Ki milyen hatalmat érez maga fölött? Mennyire érzi jogosnak ezeket a hatalmi viszonyokat? Mennyire szolgálják az ő érdekét és mennyire öncélúak ezek a hatalmi tényezők? Legitimitás. Van-e a hétköznapi embernek hatalma önmaga felett, a környezete felett? Milyen hatalmak irányítják az életünket? Szeretet, akarat, szülői szigor. A tudás és az információ hatalma. Fizikai kényszer és hatalom. Manipuláció. Politikai hatalom. A hatalommal való visszaélés (tanár, szülő, katona, orvos, jogász, politikus, pap).
A jó polgár (forráskönyv); a hozzáférhető társadalomismeret-tankönyvek; a magyar és az amerikai alkotmány, alkotmánytan; a nemzetközi diákjogi egyezmények, dokumentumok Magyarország viszonyáról és csatlakozásáról ezekhez; az oktatási törvények, az érvényben levő közoktatási törvény. Az iskola házirendje. A napisajtó, aktuális ügyek feldolgozása a médiában (video- és magnófelvételek, fénymásolatok formájában), iskolaújság, videofilmek (a Televideo sorozat, egyéb hozzáférhető videofilmek, televíziós felvételek).