Z. Mezei Erzsébet
Vizuális kultúra, mozgóképkultúra
Az alábbi tanmenet a budapesti Testnevelés Tagozatos Általános Iskola és Gimnázium 9 évet átölelő programja, melyben a mozgókép-, film- és médiaoktatás az irodalom, nyelvtan, valamint a vizuális kultúra tantárgy keretében zajlik. Ez a terv egy olyan oktatási háló, mely részint több tanórát fog át, részint a művészetek és képzési megoldások összetartására, az elméleti anyag és a gyakorlat egyensúlyára, a szerzői autonómia és a populáris kultúra együttláttatására is törekszik.
4. évfolyam heti 1 óra drámajáték keretében.
Események, olvasásórákon megismert történetek mozzanatainak „élő” diaképes megjelenítése, szereplők jellemzése gesztusokkal, mimikával.
Az olvasásórákon megismert történetek szereplőinek, jeleneteinek, színhelyeinek lerajzolása, képregénykészítés a történetek alapján (4-5 történet ilyen jellegű feldolgozása). Legalább egy olyan film megtekintése, amely az olvasásóráról ismert történetet dolgoz fel. Az irodalmi mű és a film eszközeinek összehasonlítása.
Legalább négy epikus mű helyszíneinek megbeszélése, szereplőinek, jeleneteinek eljátszása, jellemző mozzanatainak megjelenítése eseménysorrendben, állóképekben. 1-2 irodalmi mű filmadaptációjának megnézése, a kétféle ábrázolás összevetése.
Események leírása elbeszélő sorrendben, környezetrajzok készítése (szóban és írásban).
Fázisrajzok készítése 4-5 irodalmi műhöz; szereplők, színhelyek lerajzolása, a rajzok közös megbeszélése. Irodalmi művek és festmények összevetése.
7. évfolyam. Irodalomórákon 7 óra.
Legalább négy epikus mű eseménysorának leírása, szereplők jellemzése, környezetrajz bemutatása. Egy irodalmi mű filmadaptációjának megbeszélése.
Elbeszélő és leíró fogalmazások, jellemrajzok készítése. A forgatókönyvírás menete. Beszámoló készítése 2-3 tv-műsorról (ismertetés, kritika).
Fázisrajzok történetekhez. Irodalmi művek és festmények. A fotós kifejezésforma sajátosságai. A filmes kifejezésforma eszközei. Egy filmtörténetileg érdekes film megtekintése, megbeszélése. 2-3 tv-műsor megbeszélése. Egy fotókiállítás megnézése.
2-3 epikus mű eseménysoráról vázlatkészítés, szereplők jellemzése, környezetrajz. Egy irodalmi mű filmadaptációjának megbeszélése.
Elbeszélő és leíró fogalmazások, jellemrajzok készítése.
Beszámoló 2-3 tv-műsorról (ismertetés, kritika). Forgatókönyv-készítés egy irodalmi műhöz.
Fázisrajzok készítése irodalmi művekhez. Képregényrajzolás önálló történettel. A fotó formanyelve: képzőművészet és fotó. Szétvágott fotó, festmény összeillesztése (a részletmegfigyelő képesség fejlesztése).
Beszámoló 2-3 tv-műsorról, 1-2 filmről (ismertetés, kritika).
A művészettörténeti korok keretében a fotó és a film megjelenésének időbeni elhelyezése. Egy korábbi és egy mai film megbeszélése. 2-3 tv-műsor megbeszélése.
Befogadás, megismerés 8 óra.
A fotózás felfedezése, története (heliográfia, camera obscura, dagerrotípia, diorámaportrék, szociofotó). Fénykép és fotó. A fotó művészetté válása. Híres fotósok képei. Sajtófotó. Fotós események. Képzőművészet és fotó.
A fényképezőgép működése. Laborálás. Negatív és pozitív technikák. Fekete-fehér és színes fotó. Dia.
Képkompozíció. Fény és árnyék. Portré, természetfotó, életkép. Tájkép, csendélet.
Fejlesztési követelmények
A fotó mint művészet iránti érdeklődés felkeltése. A fotókészítés teljes folyamatának megismerése. A fotó kifejezési eszközeinek (kompozíció, fény-árnyék) alkalmazása fényképezéskor.
Fénykép és fotó közti különbség. Fényképezőgép használata. Fotókészítés valamilyen műfajban.
A fotótörténet számonkérése teszttel, vetélkedővel, versennyel történik. A tanulók vállalhatnak résztémákban kiselőadásokat. Beszámolókat tartanak szóban és írásban képekről, alkotókról. A fényképezőgép használatát, a laborálást a gyakorlatban kell bemutatniuk. Legalább 5-6 képet kell készíteniük különböző műfajokban.
Az irodalom, a színház a film kifejezési eszközei: jellegzetes megoldások a történetmesélésben, a drámai szituáció felépítésében és a képalkotásban; a történet, elbeszélés, cselekmény; képkivágás, montázs; kép és hang; filmszemiotikai ismeretek; filmek, filmrészletek elemzése; a tér- és időszervezés és a filmelbeszélés fejlődésének legfontosabb állomásai, összefüggésben a technikai eljárások fejlődésével; az eredeti és a másolat.
A film felfedezése (a Lumiere fivérek, a némafilm, a hangosfilm, montázselmélet, színesfilm). A film technikai fejlődése. A mozgókép alkalmazási területei (művészet, szórakoztatóipar, tudomány, oktatás, tömegtájékoztatás). A magyar és az egyetemes filmművészet néhány jelentős korszaka, alkotója és alkotásai. A film kapcsolata a társművészetekkel (irodalom, színház, zene, képzőművészet, fotó).
A mozgókép eszközeinek ismerete, használata. Gyakorlati ismerkedés a mozgókép elemi kifejezőeszközeivel: kompozíció a térben és időben, kamerahasználat, látvány térbeli és időbeli megszervezése: a montázs.
A mozgókép elemi kifejezőeszközeinek felismerése. A film hatásmechanizmusának megértése. Kommerszfilm és művészfilm közti különbségek. A fiatal váljon értő nézővé. Képsor és dialógustervezés. Képrögzítési, folyamatábrázolási és kompozíciós készségek fejlesztése. Szituációs gyakorlatok (drámajátékos módszerek); esemény, vélemény, személyiség megjelenítése (drámajáték).
A film értelmezésének elemi tudnivalói, a filmelemzés egyszerű módszerei. Ismerje a hazai és az egyetemes filmművészet néhány kiemelkedő alkotását, a képsor tagolásának, felépítésének egyszerű módszereit (fotósorozat, képregény, diasor), esemény, élmény megörökítése (fotósor, képregény, diasor, kamerahasználat).
Az elsajátított művészeti ismeretekről elemző írásbeli munkákban, szóban, tesztekkel, csoportos témakidolgozásokkal számolnak be. Kiselőadásokat készítenek videós anyagokhoz. A filmtörténeti ismeretekről tesztek kidolgozásával, szóbeli és írásbeli beszámolókkal, vetélkedővel, kiselőadásokkal tesznek tanúbizonyságot. A mozgóképismeretekről a gyakorlatban számolnak be: képsorokat készítenek, forgatókönyvet írnak, jelenetet rendeznek, felvesznek.
Kommunikációelmélet (a kommunikáció tényezői). A tömegtájékoztatás fajtái, műfajai (sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok). A tömegkommunikációs rendszerben megjelenő üzenet (hír, vélemény, reklám) hatása.
Egyes műsortípusok szerepe és hatásmechanizmusa: információ, véleményforrás, szórakoztatás, művelődés.
Egyirányú „kommunikáció”, manipuláció. Interaktív médiumok.
A tömegkommunikációs eszközök tudatos használata. Esemény és tömegtájékoztatás drámajátékos módszerekkel. Diáklap szerkesztése. Az alkotói és befogadói szerep, a nyilvánosság szerepe. Médiaszemélyiség. Műsorszerkesztés drámajátékos eszközökkel. Iskolarádió, adásszerkesztés. „Műsorszemle” véleményalkotás.
A mozi és a televízió hatásmechanizmusa közti különbség, a tömegkommunikáció néhány jellegzetes módszere, a média hatása, közszolgálati és kereskedelmi televíziózás, válogatás a műsorokban.
Kommunikációs rendszerek: beszámolók, kritikák adásokról, műsorokról (egyéni és csoportos), különböző műfajú írások készítése, műsorfigyelés, adások eljátszása, felvétele, rendezése, diáklap-szerkesztés, iskolarádió-adás szerkesztése.