Z. Mezei Erzsébet

Fotó drámajátékkal¹

Az óraötletek a fotóértelmezés és a drámajáték lehetőségeinek összevonására épülnek. Mind a művészeti, mind a kommunikációórákon alkalmazható helyzetek a képszerkezet, a kép hangulati elemeinek vizsgálatán keresztül gesztusnyelvünk erősítéséhez nyújtanak lehetőséget. Másrészt az órák alapélményét a fotó megmerevített valóságának visszajátszása adja. A kép „valóságának” újrajátszása elvezet a képi valóság sokrétűségének, tulajdonképpeni sérülékenységének felfedezéséhez.

„Nem mázol, mint a festmény: jó aránnyal
– Fény szerint – halvány színt erőssel árnyal,
S a képen így minden – kinek mi kell –
Mozdulataiban életre kel:
Mint Prométheusz: szent tüzet loptál Te el.”

(Camera obscura – ismeretlen szerző)

Egy kis fotótörténet

A sziluettportré vagy árnykép XIV. Lajos uralkodása idején született. Nevét a király pénzügyminiszteréről kapta. A sziluettkészítés idővel mesterséggé, sőt iparággá vált. Óriási népszerűsége volt. A XVIII–XIX. században a metszetkészítést gépesítették: a fizionotrász egyesítette a metszetet és a sziluettet. Louis Jacques Mandé Daguerre festő, díszlettervező és kivitelező 1822-ben megnyitotta Párizsban a Diorámának elnevezett látványosságot. Daguerre a díszletek megteremtéséhez a camera obscura segítségét is igénybe vette. Így hozta létre első sikeres fotográfiáit, a dagerrotípiákat. Az első sikeres fotográfia születése: 1824.

Mi a fotográfia? Fényképek sokasága. Mi marad meg ebből a képtömegből? Ki tudja? Azok, amelyek kiállják az idők próbáját, közkinccsé, a fotóművészet részévé válnak. A többi lappang, elvész, elenyészik.

Fénykép, fotó, csoportkép

A természethű fényképezés személytelen ábrázolási mód. A valóság többé-kevésbé hű tükrözése. A fénykép az emlékezést teszi maradandóvá. A fénykép emlékjellegét értelmezhetjük drámajáték segítségével, csoportoknak adhatunk feladatokat (a feladatokhoz egy régi családi fényképet használhatunk).

Drámajáték:

1. Állóképben jelenítsék meg a fényképen láthatókat. Mindenki mondja el magáról, kicsoda, és mit gondol éppen a fénykép készítésekor.

2. Tíz év múlva: játsszanak el egy jelenetet, amelyben fontos szerepe van ennek a fényképnek.

3. Húsz év múlva: kinek mi lett a sorsa a fényképen látható családtagok közül? (Vallomások egy jelenet keretében. Állóképben készítsenek egy aktuális családi fényképet! Kit hova állítanak – képkomponálás!)

Biow: Susanne Hahn hét gyermekével

(Dagerrotípia, 1843, Szilágyi Gábor: A fotóművészet története. Bp., 1982, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 73. p.)

A portré

1. A portrékészítés története: A XIX. században a fotográfia legkiterjedtebb és legjövedelmezőbb ága a portréfényképezés lett. A fényképportré Daguerre felfedezése nyomán újdonságnak számított. Csak az Egyesült Államokban tudtak viszonylag rövid idő alatt portrét készíteni Alexander Wolcott fényvisszaverő tükrökkel felszerelt műtermében. Európában, Münchenben Johann Baptist Isenring svájci festő rendezett be műtermet. A kálotipiát – Talbot felfedezését – csak festőkből lett fotográfusok és amatőrök használták. A papírképek barna tónusa tetszett meg nekik a dagerrotípia fénylő, fémes csillogásával szemben.

Isenring: Özvegy Barbara Tobler Cellweger arcképe. Színezett talbotipia, kb. 1840
(Szilágyi Gábor: A fotóművészet története. Bp., 1982, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 75. p.)

A kép ovális kerete jellemző és kedvelt volt a maga korában, meleg, barna tónusa kellemes hangulatot teremt. Az idős hölgy fehér fejfedővel keretezett, ráncait is láttatni engedő arcképe rokonszenvet kelt. A megkomponálása is az arcra irányítja a néző figyelmét.

Drámajáték-foglalkozás: A diákok riportokat készítenek egymással úgy, hogy egyikőjük a portrén látható nő.

Mai portré

Pezzetta Umberto: Velencei karnevál. (Fotográfia, 1998. I. sz. 23. p.)

A képen az aranybarna színárnyalat dominál, kiemelkedik belőle a női maszkon a piros száj. Ez a tónus, a fények, árnyékok játéka szintén melegséget, derűs bensőséges hangulatot áraszt. A fotó megkomponálása itt is a maszkarcra irányítja tekintetünket.

Drámajáték: Írjanak a diákok belső monológot! (Mit gondol a maszk viselője?) Jelenítsék meg a velencei karnevál nyüzsgését állóképekben! Mit mond a maszkos figura, mit gondol?

Az életkép

Drámajáték: A játék során egy életben adódó helyzetet merevítünk ki, megpróbálva felidézni annak hangulatát. Az esemény: baleset az utcán. Két jármű egymásnak ütközik. Jelenítsék meg a történteket állóképekben. Ki hol van az utcán, a balesetet elszenvedők, a szemtanúk, járókelők, a hivatalból intézkedő emberek?

Kísérő feladat: A technikai adottságoktól függően vagy konkrét fotók készítése, vagy megjelenítés egy újság számára, írott riporttal, dokumentumképek a rendőrség számára, hivatalos feljegyzéssel, művészi fotók egy későbbi kiállításhoz, néhány szemtanú portréja.

Az esemény- és riportfotó

Az eseményfotó az emberekkel történt események fényképe. Miért éppen az adott pillanatot örökíti meg a fotóriporter? Ezt tanulmányozhatjuk drámajátékkal. (A sajtóban megjelent fotókat használhatjuk fel.)

Balogh László: Orvlövészek áldozatai, 1995. (Sajtófotó, 1995, 54. p.)

Csoportfeladatok:

1. A kép megjelenítése állóképben: Ki kicsoda? – megszólaltatás. Egy mondat – kihangosítás. Mit gondol? – kihangosítás.

2. A képen látható jelenet előtti pillanat állóképben.

3. A képen látható jelenet utáni események állóképben.

4. Az állóképek „összecsúsztatása”. (Utalás a mozgóképre!)

5. A kamera mögött: a fotóriporter gondolatai.

6. Szerkesztőségi megbeszélés: megjelenjen, ne jelenjen meg a fotóriport, ha igen, melyik oldalon, hol, miért. (Vita, meggyőzés szerepekben.)

A játékok után beszélgetés: kire hogyan hatnak a játékok során feldolgozott képek.

A drámajátékos foglalkozást követő megbeszélés témakörei:

– A fénykép és a fotó közötti különbség tisztázása: a pillanatrögzítés különbsége (a fénykép emlék jellegű, a riportfotó eseményt rögzít, a fotó művészi alkotás is lehet, „a termékeny pillanat” megragadása).

– A képkivágás, a képszerkesztés mint a fotóvá válás lehetősége: a képzőművészet képkomponálási eljárásainak alkalmazása, értelmezése. (A képmellékleten takarjunk le részleteket különböző variációkban: kinek, melyik változat tetszik, miért?)

– Fotós műfajok: portré, tájkép város- és épületfotó tárgyfotó, életkép, természetfotó.