Horváth Beáta

Kép és szó¹

Kép és szó együttes értelmezéséhez ajánlunk feladatokat. A gyakorlatok során lehetőség nyílik arra, hogy megbeszéljük és elmélyítsük, miben különbözik a képi és a nyelvi megnyilvánulás, illetve miképpen alakítható a kettő „összhangzattana”.

A program az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vizuális oktatási anyagának része. Az anyag sokféle szintű szöveget tartalmaz, mégis elsősorban a 7. évfolyamon, az Arató–Pála Bejáratok című tankönyvhöz ajánljuk önálló modulként, illetve a nyelvi órák keretében a kommunikációórákra vagy a Nyelvváltozatok című témához (Miért írtunk képeslapot?).

Bevezető feladat:

Gondolj az alábbi tárgyakra! (szög, szoknya, üveg, radiátor)

1. Értelmezd a szavakat! 2. Írd le néhány szóban, milyen a tárgy, amit látsz, s próbáld megfejteni, hogy vajon miért azt a képet hívtad elő! 3. A fenti szavak közül melyek többjelentésűek? A több jelentés közül melyikhez tudsz könnyebben képet kapcsolni? Miért?

Nehéz megmondani, hogy miért ezt a kivágást, kiemelést tettük meg, miért ezt a szöget, üveget stb. látjuk. Nyilván azért, mert láttuk.

A megadott szavakat mind látjuk, pontosabban a szavak hatására képeket látunk, melyeken egy olyan tárgy van, amely megjelölhető az adott szóval. Hiszen nem láthatunk pusztán szöget: csak egy bizonyos szöget vagy szögeket. Ha már képpé formáljuk a fogalmat, konkretizálunk, szűkítünk. Ugyanakkor az egy szög képében ott van a szög mibenléte.

Egyedi és általános – gondolkodásunk alappillérei.

Képalkotásunkkor az egyediből az általános felé juthatunk. Szavaink, ha egyedül vannak, csak lebegő fogalmak. Minden szög tárgy, de a szög szó fogalom. A szavak azonban egymásba kapaszkodva megjeleníthetik az egyedit. Szavaink közösek, használatuk, olvasatuk és képeink azonban nem. Képeink másságának bizonyítására nincs biztos módszer. Szavaink olvasatainak elhajlását maguk a szavak közvetítik, s a szavak olvasatának elhajlása és a bennük felhalmozott képi anyag mássága törvényszerűen igazolja ezt.

Feladat:

A feladat előzményét lásd: Horváth Beáta: Kép–üzenet, videokép–kommunikáció, képkeret–önelemzés II. Új Pedagógiai Szemle, 1998. 5. sz. 137. p.

Vessétek össze, hogy ki hogyan, milyennek látta a Cserkeszt, Lázár Ervin: Mese Julinak című novellájának szereplőjét! Ha tudod, rajzold le a Cserkeszt!

Egy-egy regény elolvasása nem más, mint egy-egy saját film megrendezése. Az olvasászavar egyik oka például az, hogy az olvasott szöveg nem válik képpé, az olvasó – feldolgozott emlékek, s így képanyag híján – nem tudja képpel kísérni az olvasott szöveget.

Feladat:

Olvasd el Karinthy Frigyes A lefotografált gondolat című elbeszélését!

1. Milyen biztos eljárást talált Karinthy a gondolatok megragadására, azonosítására és egyértelműsítésére? Biztos ez az eljárás? 2. Mennyiben és miért válik az élet groteszkké, ha ez a módszer működik?

Kép és szó

E két eszköz a köztük lévő szoros kapcsolat ellenére is nagyon különböző, befogadásuk mássága miatt nagyon eltérő emberi megnyilvánulás. A nyelv a kommunikáció, az információátadás eszköze. Kötött társadalmi szabályok segítik az általa közvetített üzenet feldolgozását. A kép egyoldalú üzenet, befogadását kötik társadalmi konvenciók, de a társadalom nem szabályozza nyíltan. Vannak ábrák, képek, melyek meghatározott és társadalmilag elfogadott jelentést hordoznak (közlekedési táblák, kórházi jelentések stb.), de ezek száma elenyésző a bennünket körülvevő képek sokaságához képest.

Feladat:

A megadott képekből váltsatok üzenetet. Egyikőtök nyújtson át egy képet a másiknak, üzenetét azonban írja le, s persze adjunk erre az üzenetre választ! Két-két kép váltása után a leírtak segítségével ellenőrizzétek, hogy kapott és adott információitok mennyire találkoztak, mennyire nem! Az üzenettel felruházott képeknek ki milyen részletét emelte ki, ki melyik részletre alapozta üzenetét? Mi az oka az elhajlásnak?

Feladat:

Mi a szerepük a képeslapoknak? Miért közkedveltek?

Kép és pillanat

Az elküldött képeslap egy helyzetet teremt. A címzett megnézi a képet, elolvassa a rövid üzenetet: egy pillanatnyi élményt s néhány információt kap. A képeslap megvételekor tulajdonképpen ezt a helyzetet vesszük meg. Ugyanakkor a képeslap ebben a helyzetben a távollétet, a távolságot próbálja feloldani. Az ember egy képben, másolatban küldi el a valóságnak egy darabját. Az utazók az általuk bejárt tájba szeretnék bevonni az otthon maradottakat, születésnap stb. alkalmával pedig virágcsokrot illik „átnyújtani”.

Sokszor azonban képeslapjainkon a megszokottság üzen. Ez részint abból fakad, hogy ünnepeink konvenciókra épülnek, így minden hozzájuk kapcsolódó szokás ezekbe a konvenciókba kapaszkodik.

Feladat:

Gyűjtsétek össze, hogy általában mi látható karácsonyi, újévi, illetve húsvéti képeslapjainkon!

De a képeslap a kényelem eszköze is. A kép átvállalja a személyes üzenet szerepét. Így már tulajdonképpen nem is személyes, de a címzett még azzá fordíthatja, hiszen ezeket az üzeneteket már ő értelmezi. („Gondolnak rám!” stb.) A képeslap esetében rendszerint nem a vevő teremt kapcsolatot egy élmény és egy kép között, hanem ezt készen kapja. A vevő sokszor egy lap megvételekor megveszi az „élményt”, s küldi is tovább. (Balatoni képeslapot vehetsz Budapesten is.) Persze néhány személyes szó, mondat megadhatja a kép egyéni értelmezését, bevonhatja a képet a személyes élménybe.

A szavak manapság azonban egyre inkább betelepednek a képbe. A képeslap tervezői átvállalják az „egyedítés”, illetve a képek értelmezésének feladatát is. A vevő mind többet vehet meg élményeiből, üzeneteiből, egyre nagyobb darabot „önmagából”.

Feladat:

A korábbi feladat képsorából válassz ki egyet, mely szerinted alkalmas képeslapnak. Miért? Milyen üzenettel küldenéd tovább? Miért nem azonos a kép magával az írott üzenettel?

Szemünk ugyan nem tudja megragadni a pillanatot, tudatunk azonban igen, s ezt közvetíteni tudja a kép, s közvetíteni tudja a nyelv. A kép mindig egy pillanat. Hosszan nézve egy képet mindig ugyanazzal a pillanattal szembesülünk, a múlt villanásával. Videokamera segítségével tudunk úgy képet létrehozni, hogy a jelen pillanataival találkozzunk, ha a kamera által vett képet egyidejűleg egy monitoron figyeljük. De ebben az esetben a szem hétköznapi munkáját végzi. Amint megragadunk egy pillanatot, s képét rögzítjük (akár külső, akár belső képpé) a múltat fogtuk el. A kép már létezésével is kapaszkodik a jelenbe, s szembesülni egy kép segítségével lehet a jelennel, de csak úgy, hogy előtte bejárunk egy utat, megjárjuk a múltat.

Ha kisgyereket szembesítünk korábban róla készült fotókkal, felvételekkel, a találkozás nem okoz neki gondot, de ha azonos idejű képen önmagát és a hozzá közelállókat nézi, pánikba esik, s világának ezt a megkettőzését nem tudja befogadni. A helyzethez úgy viszonyul, mint a természeti népek a fotóhoz, a lélek ellopásának éli meg.

A pillanat megpillantása, ha nem is pillanatnyi, de mindenképpen rövidebb, a nyelvben közvetített pillanatnál. A néző a befogadás rövidségét megélheti és kezelheti pillanatnak („egy pillanatra láttam”, „egy szemvillanásnyi idő volt”), a nyelv által elfogott pillanat befogadásához az észlelő pillanatnál jóval hosszabb idő kell. Egy kiadott hang lehet pillanatnyi, de az még nem megragadott, kiemelt pillanat. A nyelv a pillanatot megnyújtja.

Feladat:

Olvasd el Vörösmarty Mihály Előszó című versét!

Milyen idősíkokat tudsz megkülönböztetni a versben? Melyik idősíkhoz milyen képek társulnak? Melyik idősíkhoz, illetve időegységhez társul a leghosszabb kép? Miért?

József Attila Eszmélet című verse a nyelv által közvetített pillanatok sora. Egy-egy szakasz egy-egy ráeszmélő pillanat. E pillanatok egyike a belső világ harmóniájának felfedezése. A külvilág rendje, szabályozottsága ellen lázadó költő emberi rendnek a harmóniát, a belső nyugalmat tartotta, sőt a szabadságnak is ezt szabta feltételül.

Kék, piros, sárga, összekent

képeket láttam álmaimban,

és úgy éreztem, ez a rend

egy szálló porszem el nem hibbant.

Most homályként száll tagjaimban

álmom s a vas világ a rend.

Nappal hold kél bennem s ha kinn van

az éj – egy nap süt idebent.

Az elénk tárt pillanat teljes és telített, s az azt fölelevenítő kép is. A kép „kusza” és „rendetlen”, kissé homályos foltkép, hiányzik belőle a külvilág pontos keretbe, körvonalakba szorított elemeinek sora: a harmóniát ugyanis nem lehet bezárni, a rendezett rendetlenség festi elénk a szabadságot.

A képek befogadásakor mindent figyelembe kell vennünk. A „képhibák” szintén jelentéshordozók. Például az életlenség azt üzenheti, hogy valamit mégsem láthatunk meg, bármennyire nézzük, valami messzebb, távolabb és máshogy van. A túl sok fény kiszorítja mindazt, amit máskor csak megvilágít, megmutat számunkra.

Feladat:

Kapcsolj József Attila Eszmélet című versének egyik szakaszához egy képet. Egy pillanathoz egy pillanatot. Választásod indokold!

„Hibás pillanatok”

Az emberi tudat és gondolkodás számára a kép közvetített pillanat. A technika azonban jelzi számunkra, hogy ez nem mindig igaz; van, hogy a pillanatnak hitt képen pillanatok sora zsúfolódik össze. Ez a jelenség a fotónál észlelhető a leginkább. Ha a kép exponálási idejénél jóval gyorsabb mozgásból kell a fényképezőgépnek rögzítenie a mozdulatlant, akkor a kép elmosódottá válik, mert a mozgás több pillanata, fázisa kerül egymás mellé. Miután ezeken az elmosódott képeken nehéz felfedezni, hogy ténylegesen mit ábrázol, mi az az egy, aminek több pillanatát látjuk (a több miatt nem látjuk az egyet), ezért néha rossz, selejtképeknek tartjuk őket. Pedig ezeket a képeket szintén érdemes értelmezni.

Feladat:

A Very drunk in Budapest feliratú képeslapon, illetve Baricz Katalin szociofotóján ilyen bemozdulást láthatunk.

Nézd meg a képeket, és fejtsd fel, hogy a bemozdulásnak milyen jelentése van az adott képben!

Mit ábrázol a kép? Miért látták el felirattal? Mennyiben járul hozzá ez a kép funkciójához, és mennyiben módosítja magát a képet, s mindazt, amit a kép eredetileg ábrázol? Mi a véleményed ezekről a képeslapokról? Lásd el a képet magyar felirattal!

Baricz Katalin: Cím nélkül

Milyen kapcsolat (ellentét) van a kép háttere és előtere között? Milyen mozgásokat érzékeltet a kép előtere, illetve háttere? Milyen szerepet kap a fény a képen? Mennyiben kapcsolódik mindez a képen látható férfi életéhez, sorsához, illetve mennyiben szól erről? Egy pillanatot ábrázol a kép?