Vopaleczky György

A kollégiumok új pedagógiai programjai
és a NAT

A kollégiumi neveléssel foglalkozó szakemberek gyakran megfogalmazták, hogy szükség lenne egy, az alaptantervhez hasonló olyan központi útmutatóra, amely segíthetné a kollégiumok pedagógiai programjainak és foglalkozási terveinek kidolgozását. A szerző kísérletet tesz arra, hogy bemutassa, miként hasznosítható a NAT a kollégiumi pedagógiai programok elkészítéséhez.

Az elmúlt évben a nevelési-oktatási intézmények, így a középfokú kollégiumok számára is a helyi pedagógiai programok kidolgozása volt a legfontosabb feladat.

Az egyre kedvezőbb oktatáspolitikai és fenntartói megítélés megerősítette az intézménytípus pozícióját. A javuló belső személyi feltételek, a szakmai-módszertani kultúra fejlesztését segítő törekvések hatására az utóbbi években az intézmények egyre igényesebben, színvonalasabban működnek. Az utóbbi években az erősödő szociális funkció mellett folyamatosan fejlődik az önálló érték-, tudás- és kultúraközvetítéssel összefüggő szakmai munka színvonala, és egyre nő azon intézmények száma, amelyekben az általános kollégiumi tevékenységen túl valamilyen többletszolgáltatást nyújtanak a kollégisták számára.

Az intézményrendszer pedagógiai, szervezeti modernizációjának kibontakozásáról beszélhetünk, melynek jellemzője, hogy sikerült elfogadtatni a tudás- és kultúraközvetítésben – a tantárgyi felkészítés segítésén túlmenően – a kollégiumi oktatás (tanítás) szerepét, jelentőségét. Ez a feladat az intézményekben lassan a nevelőmunka szerves részévé válik, egyre inkább háttérbe szorulnak a formális csoportfoglalkozások, helyettük különféle hasznos szabadidős programok, illetve oktatási formák kapnak helyet azzal a céllal is, hogy a kollégiumból kikerülők életkezdését, elhelyezkedését, vagy továbbtanulását megkönnyítsék. A kollégiumok ilyen irányú tevékenységét, az erre fordítandó óraszámot immár a közoktatási törvény is szabályozza (53. 7. bek.).

„A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, felkészítő, továbbá speciális ismereteket adó tanórákat, foglalkozásokat (a továbbiakban: kötelező kollégiumi foglalkozás) szervez...”.¹

A fővárosi intézményekben elkészített dokumentumok arról tanúskodnak, hogy folytatódik az utóbbi években elindult átalakulás, nevezetesen, az intézmények tartalmi tevékenységének fejlesztése, illetve magának az intézményhálózatnak a korszerűsödése. A megismert programokból kiolvasható, hogy a kollégiumok a diákok igényeit, a társadalmi elvárásokat figyelembe véve, feltételeiket lehetőségeikhez mérten jobbítva igyekeznek szakmailag továbblépni, önálló arculatukat kialakítani.

Jellemző, hogy a kisebb létszámú kollégiumok, melyek viszonylag kevesebb számú iskolához kapcsolódnak, a tanulók választott szakirányának, vagy a diákösszetételnek, illetve szakmai feltételeiknek megfelelően igyekeznek szakosodni, specializálódni: így alakult ki több szak-, illetve speciális kollégium.

A nagy létszámú általános kollégiumoknak a rendkívül heterogén tanuló-összetétel miatt sokféle igényt kell kielégíteniük. Ez néhány intézményben oktatásszervezési és szervezeti változásokat is elindított: a hatékonyabb nevelőmunka érdekében nemcsak iskolatípus szerint, hanem érdeklődési kör, a választott hivatás (szakma vagy szakterület) vagy a fejleszthetőség alapján is tagolják a diákközösséget, és ennek megfelelően hoznak létre különféle programokat, továbbá szak-, speciális- vagy felsőfokú tanulmányokra előkészítő tagozatokat.

A kollégiumi elhelyezést igénylő diákok létszáma – a jövőre nézve is – stabilizálódni látszik. Az intézmények diákösszetételére a rendkívüli és egyre növekvő – életkor, iskolatípus stb. szerinti – heterogenitás jellemző, és nő a diákok kollégiumban eltöltött ideje is. Ennek megfelelően módosul az egyes intézmények nevelési-oktatási feladata, a tudás- és kultúraközvetítés tartalmában, módszereiben eddig kialakított gyakorlata, tehát esetenként más jellegű, magasabb színvonalú, vagy speciális szakmai felkészültséget igénylő feladatokat kell ellátni (ilyen pl. az enyhén értelmi fogyatékos, a cigány származású, az érettségizett, vagy a dyslexiás fiatalok elhelyezése, nevelése), amely megfelelő személyi és eszközhátteret igényel.

Egyre inkább körvonalazódik az egyes intézmények speciális szerepe, funkciója, melynek leginkább a differenciált igények kielégítése szempontjából lesz jelentősége a jövőben. Ez a szervezeti és tartalmi átalakulás kedvező hatást gyakorol a kollégiumok jövőbeni helyzetére, a szakmai sokszínűség és igényesség a pedagógusállomány minőségi javulását is segíti.

A programfejlesztés és a NAT felhasználásának elvi alapja

Néhány szakmai kritika kifogásolta, hogy az alaptantervben nem jelenik meg a kollégiumi nevelés, nem kellően segíti azt. E mögött azok az igények húzódtak meg, hogy készüljön a kollégiumi nevelés számára is központi útmutató. Ezzel szemben úgy vélem, hogy a kollégiumi nevelésben jól használható dokumentum a NAT, hiszen az nem intézménytípusokban hanem műveltségterületekben építkezik; tantervi alap a helyi tantervek, foglalkozási tervek, illetve programok kidolgozásához, és elveket, feladatokat, követelményeket tartalmaz. Az alaptantervre a kollégiumban a pedagógiai program, a nevelési és foglalkozási tervek (programok) elkészítésekor, illetve az átdolgozás során azért lehet támaszkodni, mert abban az életkori sajátosságoknak megfelelően meghatározott tartalmak és követelmények ún. közös követelményekben, műveltségi területekben és részterületekben jelennek meg, nem tantárgyakban (bár ezek azzá is alakíthatók).

A kollégiumi nevelés hivatalos, központi keretét a nyolcvanas évek közepéig olyan – erősen ideológiai töltetű – nevelési terv adta, amely tételesen, a különböző nevelési területekre előírta a feladatokat, a nevelési követelményeket és azok tartalmát. Ez alapján készültek az intézményi tervek, s a nevelőtanári programokban ezt „bontották le” csoport-munkatervvé. Nem véletlen, hogy a különböző intézményi, illetve a tanári munkatervek meglehetősen uniformizáltak voltak, és tartalmukban erős hasonlóságokat mutattak.²

Ennek a megváltoztatására – elvben – az 1985-ös oktatási törvény lehetőséget adott, hiszen a kollégiumok számára is – igaz, „a központi nevelési programok... keretei között” – már lényegesen nagyobb mozgásteret biztosított a tartalmi munka meghatározásában, az egyéni módszerek megválasztásában: „Az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmény a helyi szükségleteknek, a tanulók fejlettségének, és érdeklődésének figyelembevételével kialakítja helyi nevelési rendszerét, továbbá kiegészítő tananyagot dolgozhat ki...” (14. . 3. pont). A törvény előtérbe helyezte az önképzés lehetőségének megadását, a tanulók művelődésének biztosítását, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez, a tehetség kibontakoztatásához, a tanulási esélykülönbségek csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez a feltételek megteremtését, a különleges készségek és képességek, valamint a közösségi élet fejlesztését.³

Az utolsó, 1981-ben a Művelődési Minisztérium által kiadott nevelési terv lassan elfelejtődött, a kollégiumok programjai, nevelési tervei egyéni arculatot kezdtek ölteni.

Az új oktatási törvény tételesen, tömören előírja a kollégiumok számára is, mit tartalmazzon pedagógiai programjuk. Úgy tűnik, az intézményeknek sikerült megoldaniuk – legalábbis a pedagógiai programokban – a NAT kollégiumi felhasználásával kapcsolatos (első) feladatot is, mégpedig úgy, hogy legtöbbjüknél a nevelési feladatok vázát mindenekelőtt az alaptanterv ún. közös követelményei (a kereszttantervek) alkotják, de ezek mellett megjelennek más műveltségi területek is.

Az elkövetkezendő időszak szakmai feladatai nehezebbek, mint amilyen a pedagógiai program megírása volt. Hiszen ezután következik a benne foglaltak „lefordítása” a csoporttervek, foglalkozási tervek nyelvére, majd a megvalósítás, amikor valójában eldől a NAT kollégiumi felhasználási módja, az intézményi programokkal való összekapcsolása, követelményeinek, tartalmának beépítése a mindennapos nevelési gyakorlatba. Úgy vélem, amennyiben ezt a feladatot sikeresen oldják meg, úgy a NAT a továbbiakban alapot szolgáltat a kollégiumi nevelés szakmai programjának orientációjához, fejlesztéséhez, a tevékenység újraszervezéséhez, gazdagításához, az eljárások korszerűsítéséhez; egyszóval a pedagógiai munka rendszerezéséhez, tudatosabbá tételéhez, amely növeli a hatékonyságot és az eredményességet.

Ezeknek a feladatoknak a megoldásában könnyebbséget jelent az, hogy a NAT műveltségi területeihez kapcsolt célok, feladatok, valamint közös, általános és részletes fejlesztési követelmények – bár rendkívül különböző mértékben, mélységben és formában, elsősorban a diákösszetétel, a hagyományok, az objektív és szubjektív feltételek függvényében – már ma is helyet kapnak a legtöbb intézmény nevelési rendszerében, némely esetben a tevékenységet szinte teljesen átszövik.

A NAT műveltségi területeit, illetve közös követelményeit tekintve különösen a Hon- és népismeret, a Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, valamint a Testi és lelki egészség területekhez kapcsolódó ismeretátadás és nevelés hatja át régebb óta a kollégiumok tevékenységét. De szinte minden intézmény gyakorlatában jelen vannak a Művészetek, a Háztartástan, a valamint az Ember- és társadalomismerethez kapcsolódó nevelési feladatok is (pl. az Emberismeret egyes témakörei az erkölcsi nevelés szerves részét képezik: önismeret, viselkedés, etika stb.). Hangsúlyozottan jelennek meg pl. a pályaorientációval összefüggő követelmények a felsőfokú tanulmányokra felkészítő kollégiumok valamint a szakkollégiumok, vagy a hon- és népismeret elmélyítésére irányuló törekvés a nemzetiségi kollégiumok pedagógiai célkitűzései között. Ismerünk olyan intézményt is, mely a környezeti nevelést állította programja középpontjába, egész nevelési rendszere e köré szerveződik; másutt a művészeti nevelés kap hasonló szerepet.

A NAT főbb tartalmi elvei, központi értékkategóriái
Az iskola és a kollégium együttműködésének fejlődése

A nevelés és az oktatás egyik alapvető célja a demokratikus magatartásra való felkészítés, a másik az általános műveltség alapjainak lerakása. Követelménye a közös nemzeti értékek megőrzése és továbbadása, az identitástudat kialakítása. Összpontosít az európai, humanista értékrendre, figyelmet fordít az emberiség közös problémáira, s ebben az egyén, a társadalom felelősségét hangsúlyozza, valamint más kultúrák megértését szolgálja.

A NAT az egységes tartalmi szabályozásban a közös alapon lehetőséget ad az intézmények és az azt használók egyéni érdekeinek megfelelő differenciálására a tevékenységben és a követelményekben a helyi feltételekre építve.

„A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában”.

Célja a műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása, az eligazodás segítése a szűkebb és tágabb környezetben.

A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést és oktatást: a célok és követelmények, illetve ezek differenciálása – a tanulók iskolai és az iskolán kívüli tanulási és egyéb tevékenységével összhangban – a személyiség minél teljesebb mértékű kibontakoztatását szolgálják.

A személyiségfejlesztés eredményességének feltétele a nevelésben a tevékenységrendszer sokszínűségének biztosítása, a nevelési folyamatban az értékekkel való azonosulás fokozatos kibontakoztatása, az önismeret fejlesztése, az együttműködési kézség, az életmód saját és tudatos alakítása, megalapozása, melynek színtere nem csak az iskola.

A NAT kollégiumi alkalmazásával közelebb kerülhet az iskolai és kollégiumi pedagógiai program, a jövőben a kollégium tudatosabban segítheti, egészítheti ki az iskolai nevelési feladatok végrehajtását, hatékonyabbá teheti a hétköznapi gyakorlati és társadalmi, de különösen az ünnepnapi tudás közvetítésében eddig is betöltött szerepét.⁴ Mi alapján állítom ezt?

Az iskola figyelmét elsősorban az oktatásra irányítja. Nevelési eredményessége azon múlik, hogy a pedagógusok az iskolai környezet adott feltételei mellett, a rendelkezésre álló időkeretben, mindennapi tevékenységükkel, megnyilvánulásaikkal – legyen az tanórai, vagy azon kívüli – hogyan (milyen hatásfokkal) tudnak a gyermekekre hatni.

Kijelenthetjük, hogy a kollégiumban általában a neveléshez, illetve egyes műveltségi területek nevelési feladatainak megoldásához különösen (pl. Ember és társadalom, Háztartástan, Testi és lelki egészség, Művészetek) a sajátos és gazdag eszközrendszernek, a rugalmasabb tevékenységrendszernek és szélesebb tevékenységrepertoárnak köszönhetően az iskolaihoz képest a feltételek sokszor kedvezőbbek.

Mi jellemzi a kollégiumi nevelésnek az iskolaitól eltérő pedagógiai feltételrendszerét? Csak a legfontosabbakat említve: a személyesség, a kooperatív tanulási formák gazdagsága, a nevelőtanár és diák között kialakítható közvetlen, bizalmi kapcsolaton alapuló együttműködés lehetősége, a kollégiumi közösség családpótló szerepe, a kisközösségi intimitás, a kollégiumi nagy- és kisközösségi tevékenységek együttes élménye, a foglalkozások viszonylagos kötetlensége, az idővel való szabadabb, rugalmasabb gazdálkodás (délutáni, esti, hétvégi programok szervezésének lehetősége), a diákok szerepvállalása saját kollégiumi, közösségi életük alakításában, szervezésében, az egyéni érdeklődési körök figyelembevételének lehetősége, az iskolai értelemben vett teljesítménykényszer hiánya, s nem utolsósorban az esetenként kedvezőbb tárgyi feltételek, illetve azok kihasználásának jobb feltételei (könyvtár, szakköri helyiségek, sporteszközök és -létesítmények stb.).

A kollégiumok nevelési tevékenysége, valamint a NAT-követelmények és tartalmak

A kollégium alapvető funkciója otthont biztosítani a családjuktól távol tanuló diákok számára. Általános céljai és feladatai a társadalmi szükségletek, illetve a diákok szükségletei felől közelíthetők meg, mely utóbbi a (családi) szocializációval, illetve az iskolai felkészítéssel van legszorosabb összefüggésben: értékek és tudás (kulturális, magatartásbeli és praktikus ismeretek) átadásával és közvetítésével, a műveltségbeli és szociális hátrányok csökkentésével, szocializációval, személyiségfejlesztéssel, a tehetség kibontakoztatásával segíteni, megalapozni az életben való eligazodást, helytállást.

Konkrét nevelési célok és feladatok, valamint a hozzájuk kapcsolható NAT közös követelmények, illetve műveltségi területek

– A tanulmányi munka támogatása, a tanulási teljesítmény fejlesztése adekvát eszközökkel; a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakítása, fejlesztése (megfelelő tanulási, gondolkodási, és munkakultúra kialakítása, szorgalom, akaraterő fejlesztése); felzárkóztatás és tehetséggondozás: Tanulás, Kommunikációs kultúra, Informatika, Ember és társadalom.

– A minél szélesebb körű művelődés, illetve tájékozódás segítése; eligazodás segítése a szűkebb (Európa) és tágabb (nagyvilág) környezetben: Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, Ember és társadalom, Művészetek, Kultúra, Kommunikációs kultúra.

– Az esztétikai kultúra fejlesztése: Művészetek, Vizuális kultúra, Anyanyelv, Magyar irodalom, Kultúra (főbb területek: képzőművészet, irodalom, zene, színház, film), Testi és lelki egészség.

– A tudásközvetítésben az iskolai tudást kiegészítő, illetve praktikus ismeretek nyújtása: technikai és kézműves ismeretek, vállalkozói, gazdálkodási, háztartási ismeretek: Életvitel és gyakorlati ismeretek (Technika, Háztartástan).

– Az egyénnek a társadalom cselekvő tagjává, közösségi lénnyé való formálása, társadalmi szerepekre való felkészítése (a haza ismerete és szeretete, társadalmi-állampolgári ismeretek, demokratikus gondolkodás, emberismeret, kommunikációs- és viselkedéskultúra stb.): Hon- és népismeret, Ember és társadalom, Kommunikációs kultúra.

– A pályaorientáció, az önmegvalósítás, az „életbe” való sikeres kilépés segítése: Pályaorientáció, Tanulás, Ember és társadalom.

– Az önismeret fejlesztése: testi, lelki, szellemi tulajdonságok, adottságok; erősségek, gyengeségek ismerete; a változtatásokra, a fejlődésre való képesség fejlesztése: Testi és lelki egészség, Ember és társadalom.

– Az erkölcsi kultúra fejlesztése az egyetemes, igaz emberi értékek közvetítésével: Ember és társadalom, továbbá valamennyi műveltségi terület.

– Az egészséges életmód, életvitel és ezek igényének kialakítása (a testi-lelki egészség kultúrája): Testi és lelki egészség, Ember és társadalom, Környezeti nevelés, Testnevelés és sport.

– A környezet iránti érzékenység, felelősségtudat fejlesztése, a cselekvési lehetőségek feltárása a környezetvédelemben: Környezeti nevelés, Ember és társadalom, Földünk és környezetünk.

A követelmények differenciálása

A követelményrendszernek az adott állapotra, a helyi érték-, cél- és feladatrendszerre kell épülnie, tehát ha a NAT-ot használni kívánjuk a feladatokhoz kapcsolódó közös (illetve differenciált) követelmények megfogalmazásához, ezek kifejtése, koherenciájának megteremtése nem kerülhető meg. Végeredményben a követelményrendszer az intézményekben a már korábban kialakított, működő – az érték-, cél- és feladatrendszernek megfelelő –, illetve a beépített NAT-követelményekből áll össze.

A NAT az egyes műveltségi területek követelményeit az életkornak megfelelően rendszerezi.

Különösen a nagy létszámú, sok iskola tanulóit fogadó ún. általános kollégiumok pedagógiai programjában, a célok és elérésük érdekében megoldandó feladatok, illetve ehhez kapcsolódó követelmények meghatározásában kap jelentős szerepet a tanulók iskolatípusa, szociális-mentális háttere, előképzettsége, terhelhetősége, igénye szerinti differenciálás. Ehhez helyben kell neveltségi, motivációs, családi háttér stb. vizsgálatokat végezni.

A gimnáziumi tanulók körében ajánlatos kiemelten foglalkozni a pályaorientációval, tekintettel arra, hogy az iskolatípusnak a munkaerő-piaci felkészítésben vállalt szerepe igen csekély. A szakközépiskolai és szakmunkástanuló diákok körében – tekintettel motivációikra, előképzettségükre, az iskolai követelményekre – a feladat elsősorban általános műveltségük fejlesztése, ismereteik kiegészítése, tanulás-módszertani, kommunikációs ismeretek átadása. Az érettségizett diákoknál a fontosabb feladatok közé tartozik a pályaorientáció (ezen belül az önismeret, önmenedzselés) segítése, a tanulás (felkészülés) támogatásában pedig praktikus tantárgyi ismeretek erősítése (nyelv, számítástechnika stb.).

A szakkollégiumok programjában a nevelési-oktatási tartalom és követelmények meghatározásakor elsősorban a szakmai speciális szempontok, előírások érvényesülnek, s az iskolákkal való szoros szakmai együttműködés; hiszen a nevelési-oktatási cél pontosan az iskolában szerzett szakmai tudás elmélyítése, kiegészítése.

A NAT követelmények és tartalmak beépítésének feltételei, lehetőségei

Természetesen az egyes műveltségi /rész/területek, ismeretkörök preferenciája, csoportosítása s a bennük való „elmerülés” mértéke sokféle lehet. A NAT-követelmények és tartalmak foglalkozási, nevelési tervekbe való beépítéséről mindig úgy kell dönteni, hogy az a helyi igényekhez, célokhoz és lehetőségekhez, a pedagógusok szakmai felkészültségéhez s a rendelkezésre álló időkerethez igazodjon. Tehát a kollégium jelenlegi nevelési gyakorlatából, általános hagyományrendszeréből, közösségi, pedagógiai értékeiből kell kiindulni, s a számításba vehető kollégiumi tevékenységformákba, a kollégium nevelési rendszerébe való illeszthetőséget kell szem előtt tartani. A NAT használhatóságának talán leglényegesebb tényezője, hogy a tevékenységrendszer milyen lehetőségeket (kereteket) kínál a tennivalók végrehajtásához.

A kollégiumi tevékenység fő dimenziói a tanulás (a mindennapi felkészülés, illetve az azzal kapcsolatos további ismeretszerzés segítése, valamint a tudásközvetítés egyéb formái), az irányított vagy kötetlen szabadidős tevékenység, s a kollégium mint szervezet működésével, működtetésével összefüggő tevékenységek (pl. diák-önkormányzati munka). A foglalkozások főbb keretei: tematikus csoportfoglalkozások a nevelőtanár, illetve a diákjai által megválasztott tartalommal; azonos érdeklődési körű diákokat tömörítő szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, klubok, tréningek; közművelődési intézmények látogatása; kulturális rendezvények, a kollégiumi hagyományokhoz kötődő rendezvények, ünnepek; nemzeti, vallási ünnepek; tömegsport; kiegészítő (szakmai) képzés.

Arra kell választ keresni, hogy milyen tevékenységi formákban, illetve tevékenységtartalommal és milyen eszközökkel (módszerekkel) tudják megoldani a nevelési célok elérése érdekében a feladatokat, s a NAT-követelmények a helyi célokkal és követelményekkel milyen tevékenységi formákban egyeztethetők össze a leghatékonyabban: tulajdonképpen ez a NAT beépítésének helyi stratégiája.

A kollégiumi tevékenységrendszerben a feladatok, illetve a NAT műveltségi területei s az ahhoz kapcsolódó tartalmak megjelenhetnek egy tömbben, egyfajta tevékenységformához kötötten (pl. szakkör, csoportfoglalkozás), de többféle tevékenységet átszőve is.

Például a tanulók erkölcsi fejlesztése a nevelés teljes területén megjelenik, de hatékonyabbá tehető az önismeret fejlesztését szolgáló önképzőkörök, tréningek kialakításával. A tanulási kultúrával összefüggő nevelési feladatok teljesíthetők a szilenciumi rendszer működtetésével, megfelelő tanulásszervezéssel, de kiegészíthetők tanulás-módszertani szakkörrel is. Nagyon változatos lehet a pályaorientációval kapcsolatos feladatok megoldása is. Pl. az egyetemi előkészítő kollégium működésének lényege a pályaorientáció, tevékenységét leginkább a tantárgyi felkészítés jellemzi. Ez kiegészíthető az értelmiségi szocializációval összefüggő többféle tevékenység kínálatával (társadalomismeret, politológia önképzőkör, önismereti tréning, tanulásmódszertan szakkör stb.).

A kollégiumi pedagógiai (szakmai) programok gyakorlat megvalósítása, fejlesztése (a NAT-követelmények beépítése a mindennapi tevékenységbe, a foglalkozási tervek, nevelési programok elkészítése stb.) a pedagógusok elé újfajta és magasabb szakmai követelményeket állít. A már korábban elindult, de a jövőben is elvárt korszerűsítés ugyanakkor csakis a működési feltételek biztosítása, fokozottabb erkölcsi, szakmai és anyagi támogatás mellett lehetséges. Erre nézve hosszabb távon is bizakodóak lehetünk, hiszen a kollégiumi nevelés kérdése, a kollégiumok fejlesztése immár az új kormány oktatási programjában is helyet kapott.

Meg kell továbbá említeni azt, hogy folyamatosan látnak napvilágot a kollégiumok szakmai munkáját segítő dokumentumok, publikációk, egymást követik a kollégiumi módszertani kultúra fejlesztését segítő továbbképzések. Ennek sorába tartoznak a Fővárosi Pedagógiai Intézet - pl. a NAT alkalmazásával, vagy a programkészítéssel összefüggő – továbbképzései, továbbá tematikus kutatásai, írásos anyagai, melyek a pedagógusok munkájának közvetlen segítését tűzik ki célul. Komoly eredményeket ért el a kollégiumi autonómia, a működéssel kapcsolatos jogszabályok, a finanszírozással kapcsolatos kérdések tisztázásában, a szakmai munka elismertetésében és fejlesztésében a Kollégiumi Szakmai Érdekvédelmi Szövetség is.