1	Bakonyi Pál: Tájékozódás külföldi Makarenko-kutatásokról. Új Pedagógiai Szemle, 1995. 12. sz. 104–106. p.; Faludi Szilárd: Makarenko hagyatéka napjainkban. Iskolakultúra, 1996. 4. sz. 114–115. p.
2	Források, viták, adatok (Makarenko-kutatások, Moszkva, Nyizsnyij Novgorod, Marburg) Debrecen, Békéscsaba 1996. No. 2.
3	Makarenko Studien International – Makarenko in Ost und West. Szerk.: S. C. Weitz (Marburg), A. A. Frolov (Nyizsnyij Novgorod) I. kötet 1992, II. kötet 1993, III. kötet 1994.
4	Tizenöt pedagógus és mai hatásuk. Szerk.: Jean Houssaye, Paris, 1994, Armand Colin Kiadó.
5	Octavi Fullat (nevelésfilozófia-professzor, Barcelonai Autonom Egyetem): A. Sz. Makarenko. In: La pedagogia a la Unio Soviética. Barcelona, 1964, Ediciones Nova Terre.
6	Az I. kötet ismertetett anyagai: L. Froese (Marburg): Makarenko nemzetköziségének problémájához; A. A. Frolov (Nyizsnyij Novgorod): A hatalommegosztás alapkérdései Makarenkónál; R. Edwards (Chicago): Makarenko egyetemes hatása a nevelésre; W. Lindner (Drezda): Makarenkóval való kapcsolatomról.
7	A II. kötet ismertetett anyagai: F. A. Fradkin (Vladimir): Makarenko eszméi a 20-as, 30-as évek szovjet pedagógiaelméletének rendszerében; Bi Shu-Zi–Wang Yi-Gao (Peking): Makarenko dialektikája és egységessége; G. Hillig (Marburg): Volt szabadságuk a kísérletezésre; D. Lauter (Ludwigshafen/Rhein): Makarenko perspektíva nélkül?
8	A III. kötet általam kiemelt anyagai: Rókusfalvy Pál (Budapest): Makarenko pedagógiai technológiájának emberi alapjai; A. Levin (Varsó): Makarenkóról – konjunktúra nélkül; I. Svarcova: A. Makarenko és E. Fromm személyiségkoncepciójának összehasonlítása; R. Edwards (Chicago): A. Sz. Makarenko gondolatai és gyakorlati ajánlásai alkalmazásának alapjai; V. I. Zsuravljov: A. Sz. Makarenko és a pedagógia modern gyakorlatorientált metológiája; G. Hillig (Marburg): Két portré Makarenko környezetéből.
9	L. I. Gricenko: A. Sz. Makarenko rendszerének paradigmatikus értékei.
10	A. Frolov (Nyizsnyij Novgorod): A nevelés mint érték. (A. Sz. Makarenko hagyatéka a pedagógia oktatásában).
11	Petrikás Árpád (Debrecen): A nevelési rendszer fejlesztésének és önfejlesztésének sajátos vonásai az iskolában.
12	Petrikás Árpád (Debrecen): Makarenko öröksége és a modern nevelés fejlődési tendenciái.
13	W. Lindner (lásd: 6.).
14	D. Lauter (Ludwigshafen/Rhein): Egy sikeres és szociálisan aktív pedagógia védelmében. (Tanulmány a III. kötetben.)
15	Itt nem tudom megállni, hogy magam is bele ne keverjek némi direkt politikát e recenzióba. Tapasztalom, hogy a „közösség”, „közösségi nevelés” kifejezésektől a szerzők egy része szinte irtózik, de legalábbis óvakodik ezeknek használatától. Viszont olvastam a Magyar Nemzet (!) 1998. január 9-i számában Karikó sándor írását „Nem marxista kitaláció, hanem örök ábránd” címmel. Néhány gondolatot idézek ebből. „Jönnie kell új korszak(ok)nak, amelyben az egyének társadalmi életük saját feltételeit a maguk totalitásában és közösségi vonatkozásaiban termelik nap nap után újjá.” ... „A kifejlett individualitás azonos a kifejlett társadalmisággal” ... „Az egyénnek a közösség adja személyes jegyeinek, képességeinek és szükségleteinek sokszínű és mélyreható kifejlődését, a gazdag személyiség kialakulásának társadalmi feltételeit. A közösséget pedig az egyének akarata, tevékenysége működteti és minősíti.” ... Ennyi (B. P.)