Turcsán Gábor

Olvasókönyvek tartalomelemzése II.

A szociológus szerző kisiskolások számára készült olvasókönyvek összehasonlító elemzését írta meg tanulmányában. A vizsgálatba bevont olvasókönyveket elsősorban abból a szempontból vizsgálta, hogy a szövegek mennyire felelnek meg a tanulók életkori sajátosságainak, mennyire tükrözik vissza a tanulókat övező szűkebb és tágabb társadalom valóságát. Az elemzés fontos szempontja, hogy az egyes könyvekben miként jelennek meg a nemzeti tradíciók, szimbólumok, továbbá az, hogy milyen az olvasmányok által közvetített családkép.

Az olvasókönyvek által közvetített értékek és ismeretek vizsgálatát folytatva, újabb két tankönyvsorozat elsős és másodikos olvasókönyveit elemeztem. (Korábbi vizsgálataim eredményei Olvasókönyvek tartalomelemzése címmel az Új Pedagógiai Szemle 1998. márciusi számában olvashatók.)

Az elsős könyveknek csak a betűtanulás utáni részét vettem figyelembe. Alapegységnek az olvasmányokat tekintettem. Nem elemeztem az összes szöveget, így a közmondásokat, verseket, könyvismertetéseket. A szövegeket abból a szempontból vizsgáltam, hogy azok mennyire felelnek meg a tanulók életkori sajátosságainak, milyen képet adnak (ha adnak egyáltalán) a társadalomról. Vizsgáltam azt is, hogy az egyes könyvekben miként jelennek meg a nemzeti hagyományok, ünnepek, valamint azt, hogy milyen a könyv által közvetített családkép.

Az olvasmányok csoportosításakor négyféle kategóriát használtam: morális, ismeretközlő, morális és ismeretközlő, egyéb (hangulati és besorolhatatlan).

Az ismeretközlő olvasmányokat tovább csoportosítottam az ismeret típusa szerint (természettudományos, társadalmi, népszokások, játékok ismertetése).

A korábban vizsgált tankönyvsorozatok (Romi-Suli, NYIK, Apáczai, Lovász-féle) után, most a következő könyveket vizsgáltam:

Az ABC-ház könyvei (Szeged, 1995, Mozaik Oktatási Stúdió)

Mesék az ABC-házból, olvasókönyv 1. osztályosok számára

Kerek egy esztendő, olvasókönyv 2. osztályosok számára (Készítette: Hernádiné Hámorszki Zsuzsa)

„Tolnai-féle” könyvek (Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó) Heurisztikus programozású olvasókönyvei (1990, 2. kiadás)

Olvasókönyv 1. osztályosoknak

Olvasókönyv 2. osztályosoknak (Készítette: Tolnai Gyuláné)

Az ABC-ház könyvei

Az olvasmánytípus szerinti kategorizálással a következő eredményeket kaptam:

Az ismeretközlő olvasmányokon belüli további csoportosítás érdekes eredményt hozott:

Az általam vizsgált sorozatok közül egyedül az ABC-ház könyveiben nem tartalmaznak az olvasmányok társadalommal kapcsolatos ismereteket. Ez azonban nem feltétlenül hiba, még mindig jobb, ha egy könyv nem nyújt társadalommal kapcsolatos ismereteket, mintha helytelen ismereteket adna, ahogy a NYIK (a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés könyve) teszi. Arról nem is beszélve, hogy ezen ismeretek megszerzése nyugodtan halasztható későbbre.

A természettudományos témájú olvasmányok és a (zömmel morális témájú) mesék is megfelelnek a kisiskolások életkorának. Szerencsés a könyv anyagának összeválogatása, mert az ismert és (a gyermekek körében is) népszerű Schmitt Egon ismeretterjesztő írásai jól kiegészítik Fehér Klára, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Janikovszky Éva, Lázár Ervin, Romhányi József, Aiszóposz, Lev Tolsztoj művei és a különböző népmesék erkölcsi nevelő hatását.

Nagyon szellemesek Németh György illusztrációi, melyek még a felnőtteknek is élményt adó színes karikatúrák.

Az ABC-ház az ünnepek közül csak március 15-éről emlékezik meg a Nemzeti dal egy versszakával, a Szép nekünk a mi hazánk és a Petőfi ünnepére című versekkel. A versek mellett egy rajz látható a Parlamenttel, fölötte piros, fehér, zöld égbolt.

A nemzeti tradíciókkal kapcsolatos még A múlt visszatér című Gárdonyi-novella: „Egyszer egy vén koldus jött hozzánk. Apám behívta a szobába. A szoba közepére széket tett. Oda ültette a koldust. Beszélgetett vele. Aztán bort adott neki és egy forintot.

Anyám pörölt a koldus eltávozása után.

– Ugyan, hogy lehet egy ilyen ronda embert a szobába bevinni?

Apám meglepődött arccal mentegetőzött:

– Ez a koldus honvéd volt a szabadságharcban.”

Az olvasmány kapcsán társadalommal, történelemmel kapcsolatos kérdések merülhetnek fel a gyerekekben. A kérdések megválaszolása jó alkalom ismereteik bővítésére. A novellát mégis a morális tartalmú olvasmányok közé soroltam, mivel a szöveg önmagában nem ad magyarázatot a felmerülő kérdésekre (a szabadságharc okára, céljára stb.).

Az ABC-ház könyvei annyiban hasonlítanak a NYIK-ekre, hogy szintén nem adnak képet a családról, illetve a felnőttek és gyerekek viszonyáról. Az olvasmánytípusok arányában viszont a Romi-Suli könyveihez állnak közelebb (lásd a márciusi számban).

A „Tolnai-féle” könyvek

A másik vizsgált sorozatból az elsős és a másodikos könyvet is Tolnai Gyuláné szerkesztette, ezért nevezem ezeket Tolnai-féle könyveknek.

Ennek a sorozatnak a könyveiben jóval több az ismeretközlő olvasmány:

A Tolnai-féle könyvek ismeretközlő olvasmányai döntően természettudományosak.

Az elsős könyv egyetlen társadalommal kapcsolatos ismeretközlő olvasmánya a tűzoltók munkáját mutatja be, Richard Scarry Tesz-vesz város című könyvének Mentenek a tűzoltók című fejezetén keresztül.

A könyv más könyvekhez képest sokat foglalkozik a családdal, vagyis inkább a család tagjaival külön-külön. Ez főleg a szülők, nagyszülők iránti hálára buzdító versekben jelenik meg.

A képeken a gyerek az anyával vagy az apával vagy valamelyik nagyszülővel látható, több családtaggal együtt sehol.

Az egyetlen, családdal kapcsolatos prózai szöveg (József Jolán írása) a gyerekek fürdetéséről szól. Az olvasmányban a papa késik (vagyis nincs ott), tehát a gyerekek itt is csak az egyik szülővel jelennek meg. Így, mivel a család tagjai nincsenek együtt, igazi családképet nem ad a könyv. Annyi azonban kiderül, hogy a gyerekkel mindenki harmonikus viszonyban van.

A családdal szemben kritikátlan ugyan a könyv, más témákban mégis van benne kritikai szellem. A falusi fiú a városról beszél című Weöres Sándor-versben olvashatjuk:

„A városban könnyű, könnyű boldognak látszani,

pedig tilos a gyepre lépni, tilosat jelez a lámpa szeme.

Tilos, tilos, tilos: ki jön velem játszani?

Sapkám hova lett? És én megvagyok-e?”

Tehát az elsős könyvből megtudhatjuk, hogy mindennapi életünk színtere nem tökéletes, és a látszat ellenére hátrányai is vannak a városi életnek.

A másodikos könyvben is idealizált a szülő–gyermek viszony, de legalább a gyerekek között lehet konfliktus. Az Ancsi és Jancsi című olvasmányban Ancsinak és Jancsinak kistestvére születik, a kisbaba fogatlan, kopasz és bőg, a nagyok nem örülnek neki. Anya, nagymama és apa azonban arra okítja őket, hogy „szeretni kell” az új jövevényt.

A másodikos könyvben két, társadalommal kapcsolatos ismeretközlő olvasmányt találunk: mindkettő a 48-as forradalommal és szabadságharccal foglalkozik. Ezeken kívül még a Nemzeti dal és a Huszárgyerek, huszárgyerek című vers kapcsolatos a nemzeti tradíciókkal. Március 15-én kívül nem esik szó az ünnepekről a könyvben.

Szót kell még ejteni a „Tolnai-féle” könyvek rajzairól. Ez azért fontos, mert a rajzoknak ebben az életkorban (6-8 éves gyerekeknek készült könyvekről van szó), legalább akkora hatásuk van, mint az írott szövegeknek. Szép, színes képek vannak a könyvekben, kár, hogy ezek néha nincsenek összhangban a szöveggel. Például a rajzoló A kis bice-bóca történetét polgári környezetbe helyezte: a rajzokon csokornyakkendős, mellényes fiúk láthatók. Talán a csokornyakkendős fiúkat ellensúlyozandó, láthatunk egy mezítlábas kislányt is, kezében zöldségeskosárral, a kosárban répa, saláta stb., csakhogy a szövegből kiderül, hogy a történet télen, de legalábbis késő ősszel játszódik.

Az ABC-háznak és a „Tolnai-féle” olvasókönyveknek is nagy pozitívuma, hogy a magyar mellett (kb. 30–40%-ban) külföldi szerzők, illetve más népek meséi, versei is helyet kaptak. Ebben a világra nyitott, más népek kultúrája iránt érdeklődő ember eszménye nyilvánul meg.

Ugyanakkor mindkét sorozat negatívuma, hogy – szemben a „Lovász-féle” „Ablaknyitogató”-val – alig-alig vállalkoztak szisztematikusan felépített tudás átadására.

Irodalom

Andor Mihály: Dolgozatok az iskoláról. Budapest, 1987, Művelődéskutató Intézet.

Antal László: A tartalomelemzés alapjai. Budapest, 1976, Magvető Kiadó.

Bajomi Lázár Péter: Nemzeti ünnepeink a tankönyvekben. Új Pedagógiai Szemle, 1996. 7–8. sz.

Háber Judit – H. Sas Judit: Tankönyvszagú világ. Budapest, 1980, Akadémiai Kiadó.

Mérei Ferenc – V. Binet Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, 1978, Gondolat Kiadó.

Jean Piaget: Válogatott tanulmányok. Budapest, 1970, Gondolat Kiadó.

Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet. Budapest, 1995, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tóth Pál Péter: Nemzeti értékeink és az első osztályos tankönyvek. Tekintet, 1990. 5. sz.