Törzsök Károlyné

Szakértői szemmel a pedagógiai programokról II.

1999. januári számunkban megkezdtük a Szakértői szemmel a pedagógiai programokról című sorozatunkat, amelyben bemutatjuk azt, hogy a különböző feltételek között működő oktatási intézmények programjait milyen szempontok szerint értékelheti a szakértő. Az alábbiakban egy olyan általános iskola pedagógiai programjáról készült elemzést adunk közre, amelynek középpontjában a hátrányos helyzetű tanulók segítése áll.

Szakértői vélemény a Pestalozzi Általános Iskola pedagógiai programjáról

Készült: Kerekvár Önkormányzata képviselő-testülete felkérésére
Készítette: Y. Z. közoktatási szakértő

I. Összefoglaló vélemény

A Pestalozzi Általános Iskola szakértői véleményezésre benyújtott pedagógiai programja a fellelt néhány hiba kijavítása után alkalmas arra, hogy a következő években az intézmény munkáját szabályozza és vezérelje.

A program tartalmazza azokat az elemeket, amelyeket az 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó paragrafusai előírnak. Témakörei tartalmi és formai vonatkozásban jól kidolgozottak, összhangban vannak a Kerekvár Önkormányzata által megfogalmazott Középtávú Oktatáspolitikai Irányelvekkel, az Y megyei oktatáspolitikai koncepcióval.

A helyi tantervek tartalmi és formai szempontból megfelelnek az előírt követelményeknek, NAT-kompatibilisak, belső koherenciájuk biztosított.

A program erőssége a tanulók összetételének megfelelő célrendszer és a tehetséggondozás, képességfejlesztés, felzárkóztatás igényes kidolgozása.

A pedagógiai program elfogadását – a hiányok pótlása után – Kerekvár Önkormányzata képviselő-testülete számára javaslom.

Kont, 1998. 01. 29.

II. Részletes elemzés

„Intézményünk egy olyan nyolc évfolyamos általános iskola, amely a Nemzeti alaptanterv műveltségtartalmaira építve, a világnézeti semlegesség biztosításával és a helyi sajátosságok hangsúlyozott figyelembevételével kívánja megvalósítani a nevelés-oktatás tartalmi kereteit. Névadónk, Pestalozzi munkássága is arra ösztönöz bennünket, hogy a humán műveltség közvetítését helyezzük előtérbe. Hagyományaink szerint megőrizzük az élő idegen nyelvi oktatás eredményeit, sikereit, valamint előtérbe helyezzük diákjaink egészséges életmódra nevelését és a korszerű informatikai ismeretek közvetítését.”

A pedagógiai program tömör, de határozottan körvonalazott, kíváncsiságra ösztönző bemutatkozásából egy, a névadó szelleméhez ragaszkodó nyolc évfolyamos általános iskolát ismerhetünk meg, amelyben kiemelkedő szerepet kap a hűség a hagyományokhoz, a humán műveltség, az idegen nyelv és a korszerű informatikai ismeretek közvetítése. Az intézmény nem az elit iskola, hanem az esélyegyenlőséget segítő, a környezet igényeihez alkalmazkodó tanintézmény szerepét kívánja betölteni.

Az intézmény adatai az Alapító okirattal és az SZMSZ-szel lényegében megegyeznek. Az emelt szintű nyelvoktatásra és drámaosztály indítására vonatkozóan egyik fenti dokumentumban sem találtam utalást, de a város Oktatáspolitikai Irányelveiben az egyedi intézményi profilok között szerepel, azzal összhangban van.

A pedagógiai program részletesen számba veszi mikrokörnyezete elvárásait. A tanulók 75–80%-a az iskola beiskolázási körzetéből kerül ki, ahol a lakótelepi gyermekek túlsúlya jellemző. Az anyagi gondokkal küzdők, hátrányos helyzetűek segítése a teljes programra jellemző gondolkodásmódot tükröz.

„A nálunk tanuló gyerekek meglehetősen sokszínű társadalmi rétegből származnak. A családok többségének élete lakótelepi környezetben zajlik. Egyre inkább növekszik a munkanélküliek, illetve az erejükön felül munkát vállalók száma. Az anyagilag jobb helyzetben lévők napi 12-16 órás munkával igyekeznek biztosítani a család létének alapjait. Sajnos azonban magas azoknak az aránya (36%), akik a létminimumon vagy az alatt élnek. A családok 15–18%-ának rendezetlenek a lakáskörülményei. A tanulók mintegy 8%-a rendszeres, 16%-a pedig átmeneti segélyben részesül. 21%-uk étkezési hozzájárulást kap az önkormányzattól. A felmérések szerint a segélyek iránti igények növekedésével számolhatunk.”

A pedagógiai program jól kidolgozott, részletes helyzetelemzést tartalmaz. A tárgyi feltételek részeként foglalkozik az oktató-nevelő munka színteréül szolgáló épületek állapotával, amelyek összességükben biztosítják a nevelés-oktatás feltételeit. Gondot jelent az elöregedett épület folyamatos felújítása és karbantartása (elektromos hálózat, vízvezeték, burkolatok). Az iskolához tartozó szabadtéri létesítmények, sportpályák, játszótér felújítása is elengedhetetlen.

Eszközigényeik közül kiemelkedik az audiovizuális és informatikai eszközök beszerzésének és modernizálásának szükséglete. Az elemzés a szükséges konkrét összegeket is tartalmazza. Az igények pedagógiai szempontból indokoltak, hiszen emelt szintű nyelvoktatás, drámaosztály, kiemelt célként megjelenő informatikaoktatás szerepel feladataik között. A program szerint a szükséges anyagi forrásokat a fenntartó biztosítja a többi feltüntetett igénnyel együtt (bútorcsere, felújítások stb.), illetve pályázati, alapítványi pénzekből fedezik.

Nem foglalkozik a program e részében az egyéb taneszközök és segédletek mértékével. Ezek felsorolása megtalálható a helyi tanterveknél. A rendelkezésemre álló adatokból nem állapítható meg, hogy ez milyen meglévő, illetve beszerzési igényekből tevődik össze. A helyzet tisztázására javasolom a tényleges beszerzési szükséglet listájának és ütemtervének összeállítását.

A bemutatott személyi feltételek végzettség és összetétel szempontjából megfelelő garanciát jelentenek a NAT szerinti program megvalósításához. Nevelő-létszámigényt a program 1 napközis és 1 tanulószoba-vezető pedagógusra jelez. A tanulói összetétel indokolja a napközi és a tanulószoba működését.

„A Minisztériumtól kapott 641 000 Ft továbbképzési támogatásból ebben a tanévben minden továbbtanuló kolléga részesült: közoktatási vezető 4 fő, rajztanár 1 fő, német módszertan 2 fő, drámapedagógia 1 fő, számítástechnika 4 fő. Térítés nélküli tanfolyam: mérésmetodika 1 fő. Az elkövetkező években a NAT-nak és a helyi sajátosságainknak megfelelően alakítjuk ki továbbképzési rendszerünket. Ennek értelmében éves, illetve egyszeri szükségletünk a következő: 1-2 fő drámapedagógus, 1-2 fő fejlesztő pedagógus, 1 fő médiaismeretek, 2 fő táncmódszertan (jelenleg 4 fő beiskolázás alatt), valamint minden olyan képzési lehetőség, amelyet hasznosítani tudunk. E terv költségigényét a fenti összeg továbbra is fedezné.”

Önálló fejezet mutatja be az irányítás és érdekképviselet rendszerét.

Részletesen kidolgozott az intézmény külső és belső kapcsolatrendszere. Az iskola városi, hazai és nemzetközi vonatkozásban gazdag kapcsolatokkal rendelkezik, nyitott, felhasználja azokat a lehetőségeket, amelyek az intézmény zárt világából a tágabb környezet megismeréséhez vezetnek, a társadalomban való tájékozódást elősegítik. A fejezet igényesen kidolgozott.

A pedagógiai program saját arculattervével, a belső és külső igények számbavételével, a város Középtávú Oktatáspolitikai Irányelveivel összhangban határozza meg önnön célrendszerét. A NAT által kijelölt célokon túl következetesen figyelembe veszi, hogy beiskolázási körzetében jelentős arányban vannak a hátrányos helyzetű tanulók, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra.

„Pedagógiai programunk alapgondolata olyan egymást tisztelő emberek társadalmának megteremtése, amelyben természetes mások elfogadása, megbecsülése, megértése, a mindennapok feszültségeinek, konfliktusainak helyes kezelése, ahol embertársaitól mindenki elvárhatja, hogy egyenrangúként kezeljék, emberi méltóságát tiszteletben tartsák.

Oktatási célunk, hogy tanulóink szilárd alapműveltséghez jussanak, életkoruknak megfelelő felelősségérzettel, kritikai gondolkodással rendelkezzenek, képesek legyenek a problémák felismerésére, megértésére és megoldására, valamint gondolataik pontos és meggyőző kifejtésére szóban és írásban.”

Nevelési céljaik között kiemelt szerepet kap a másik ember és a másság tisztelete, a konfliktuskezelés és az említett célokhoz kapcsolódó értékek és normák fontossága. Az egyes fejlettségi szakaszokra külön is kidolgozzák a legfontosabb elérendő célokat. Itt fogalmazódik meg az anyanyelvi képzés, a kommunikációs készség jelentősége, amely később az önálló életre való képesség követelményeivel egészül ki. Mindezek szerves egységet alkotnak a tanórán kívüli tevékenységek célrendszerével.

Oktatási célként a szilárd alapkészségeket, a problémafelismerést és -megoldást, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség kialakítását tűzik ki. A gondosan kimunkált célokhoz rendelt a feladatrendszer. Sajnálatos, hogy nem tervezik nevelési céljaik megvalósulásának mérését, azok gyakoriságát, módszereit.

Javaslom a neveltségi szint ellenőrzésének kidolgozását.

A pedagógiai program részletesen kidolgozott ellenőrzési-értékelési rendszert mutat be, amely elsősorban a tanulói teljesítmény mérésére, értékelésére terjed ki. Utal az intézmény belső szummatív és diagnosztikus méréseinek körére, gyakoriságára, formáira, tartalmára. Meghatározza a teljesítménymérés módját: 1. osztályban és a 2. osztály készségtárgyaiban szöveges, egyébként 5 fokozatú számjegyes értékelést és osztályozást ír elő.

A közoktatási törvény 48. §-ának megfelelően szabályozott a magatartás és szorgalom értékelése.

Az előírások szerint szabályozottak a magasabb évfolyamba lépés feltételei, az intézmény belső és külső átjárhatósága, a beilleszkedést segítő felzárkóztatás és differenciált foglalkozások rendje.

Sokoldalúan kidolgozott a képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás. Tanórai és tanórán kívüli formái konkrétak. Fontos színtere a napközi otthoni szolgáltatás, amely e funkción túl a szociálisan rászorulók egyéb igényeit is kielégíti (étkezés, felügyelet). A szakköri, énekkari és sportfoglalkozásokon kívül a könyvtár, a dráma- és táncoktatás is fontos személyiségfejlesztő foglalkozás.

Külön alfejezetet kap a környezeti nevelés és polgári védelem, amely a NAT szellemének megfelelően tervezi a természeti, tárgyi és „emberi környezet” védelmét.

Gondos elméleti és gyakorlati tervet készítettek a gyermekvédelemre, a gyermekjóléti tevékenységre, a prevenciós programokra és a nehezen nevelhetők kezelésére.

A helyi tantervek bemutatása előtt rögzítik a tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elveit. A program biztosítja az új tankönyvcsaládok kipróbálását is felmenő rendszerben. Helyesen állítanak bizonyos korlátokat, gondolva az alkalmazandó taneszközök módszertani-logikai folyamatosságára.

„A helyi gyakorlat alapján nem kényszerítjük kollégáinkat arra, hogy évekig az általuk már elavultnak tartott könyvekből tanítsanak. Megfelelő előkészítés (munkaközösségi megbeszélések, egyeztetések, továbbképzések) után terepet adunk az új tankönyvcsaládok kipróbálásának. Fő szempont azonban, hogy ezek a könyvek felmenő rendszerben kerüljenek bevezetésbe, biztosítva a logikai-módszertani folyamatosságot és csökkentve az alsó és a felső tagozat közötti átmenet problémáit. Hatékonyságukat az intézményi szinten kialakított időszakos ellenőrző mérésekkel vizsgáljuk. Kizárólag az eredmények alapján, indokolt esetben változtatunk.”

A program táblázatos tantárgyi integrációs hálót tartalmaz. Bemutatja az intézmény tantárgyi szerkezetét, a műveltségi területek és ismeretkörök összefüggéseit.

Megállapítom, hogy a NAT által előírt ismeretkörök az intézmény tantárgyi szerkezetében szerepelnek, és azokat a tanítandó anyag lefedi.

Valamennyi helyi tantervben megtalálhatók az évfolyamonként kidolgozott óraszámok, célok, témakörök és a hozzájuk kapcsolódó tananyag makrotantervi szinten. Közlik az értékelés módját, szempontjait, felsorolják a szükséges tankönyveket, taneszközöket. Évfolyamonként és tantárgyanként kidolgozottak az alapkövetelmények, melyek az értékelés általános szempontjai szerint (lásd fent) a továbbhaladási minimumot jelentik. A programok többsége tartalmazza a részletes követelményszintet is. Tervezik a kereszttantervekhez kapcsolódó közös követelményeket.

A helyi tantervek készítői nem közlik, hogy mely tanterveket adaptálták, honnét és milyen mértékben alakították át, azonban az utólagos kiegészítések után a helyi tantervek kidolgozottsága formai és tartalmi szempontból megfelelő.

A részletes koherenciavizsgálat alapján megállapítható, hogy az egyes műveltségi területeken belüli és a műveltségi területek közötti egymásra épülés és koherencia, valamint a NAT-kompatibilitás biztosított.

A pedagógiai program évfolyamokra lebontott és intézményi szinten összesített óratervtáblázatokat közöl. Tantárgyankénti óraszámarányai a NAT által ajánlott határokon belül vannak. Az ajánlott maximum felett tervezik az anyanyelv és a matematika tantárgyak óraszámait, elsősorban az alsóbb osztályokban. Ez összhangban van az intézmény célrendszerével (kommunikációs kultúra, dráma, alapkészségek).

A fenntartó által a városi Oktatáspolitikai Irányelvekben engedélyezett csoportszámnál eggyel többet terveznek, ennek ellenére a NAT szerinti óraszám feletti ún. „egyéb” óraigény nem haladja meg a 7. sz. mellékletben előirányzott mértéket. „Egyéb” igényét szakmailag alátámasztja a hátrányos helyzetű tanulók magas száma, valamint az idegen nyelv emelt szintű oktatása.

A pedagógiai program érvényességre, hatályosságra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. A legitimációs lap és a mellékelt jegyzőkönyvek tanúsága szerint az Iskolaszék és a Diákönkormányzat a programot megismerte, véleményével és aláírásával megerősítette. A nevelőtestület a programot egyhangúlag elfogadta.

Nem rendelkezik a program a benne foglaltak hatályosságáról: a bevezetés időpontjáról, valamint arról, hány évre tervezik programjukat.

Kérem a hiány pótlását!

Célszerű a módosítás lehetőségéről, feltételeiről is rendelkezni.

A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Az intézmény pótlólag nevezze meg azokat a helyeket, ahol az érdeklődők a dokumentumokat megtekinthetik.

Javaslom, hogy a szülők és tanulók számára a program rövidített változatát elérhető helyen függesszék ki.

Megállapítom, hogy a pedagógiai program komoly nevelőtestületi és vezetői munka eredményeként jött létre, és alkalmas a Pestalozzi Általános Iskola tevékenységének vezérlésére.

Kont, 1998. 01. 29.