Könyvjelző

Falus Iván (szerk.): Didaktika

Elméleti alapok a tanítás tanulásához
Budapest, 1998, Nemzeti Tankönyvkiadó. 540 p.

A többéves pedagógusképzés tapasztalatával rendelkező nyolc szerző a didaktika legfrissebb tudományos eredményeit ötvözi írásaiban a hazai gyakorlattal, amelyek jó elméleti alapul szolgálhatnak a tanítás mesterségének elsajátításához. A kötet első része az oktatást meghatározó tényezőket elemzi, második része az oktatásra vonatkozó leglényegesebb tudnivalókat tárgyalja, és külön fejezet foglalkozik a tanulásszervezés kérdéseivel, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, az iskolai oktatómunka tervezésével, valamint a kezdő pedagógus problémáival.

A tanulás alapvető kézikönyve

L. Ron Hubbard művei alapján
Pécs, 1994, Alexandra Kiadó. 272 p.

A tanulási jártasságok javítására szolgáló gyakorlati útmutató az amerikai szerző által kidolgozott és a világ számos egyetemén és iskolájában alkalmazott tanulási technológia összefoglalását nyújtja. Ötletekkel és módszerekkel szolgál a tanulás útjában álló akadályok leküzdéséhez, a szótárak, a meg nem értett szavak kezeléséhez, a tanult adatok alkalmazási képességének fejlesztéséhez és a koncentrálókészség növeléséhez.

Csirmaz Mátyás (szerk.): Humanisztikus kooperatív tanulás II.
Projektek 1.

Szolnok, 1998, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet. 106 p.

A kiadvány a humanisztikus pedagógia alapelveire támaszkodó Humanisztikus Kooperatív Tanulás iskolaprogram 1. évfolyamos munkatervére elkészített projektek és komplex foglalkozások gyűjteményét tartalmazza, melyet nem csupán a HKT-munkatervvel dolgozó iskolák használhatnak fel, hanem mindazon tanárok is, akik pedagógiai gyakorlatukban a komplex, projektszerű folyamattervezésre helyezik a hangsúlyt.

Agárdi Péter: A kultúra sorsa Magyarországon 1985–1996

Budapest, 1997, Új Mandátum Könyvkiadó. 120 p.

A „Magyarország kulturális állapota” című komplex szociológiai elemzéshez készült történeti és kronológiai bevezető az elmúlt évtized kulturális-művelődési mélyfolyamatainak társadalmi, ideológiai, politikai közegét; a különböző kultúrafelfogások, műveltségképek, illetve művelődéspolitikák módosulását, pluralizálódását és egymással való szembesülését; valamint a magyarországi értelmiség körében bekövetkezett változások sajátosságait mutatja be.

Diósi Pál: Ex Lex '97

Népművelők magukról, foglalkozásukról és távlataikról
Budapest, 1998, Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete – Magyar Művelődési Intézet. 150 p.

A tanulmány budapesti, illetve Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Nógrád és Zala megyei települések művelődési házainak népművelőivel készített standard kérdőíves interjúk feldolgozása nyomán született, s egy 1997 végéig gyakorlatilag jogszabályi kereteken kívül működő, határozottan hátrányos helyzetű szakmát mutat meg olvasóinak, amely egyéni helytállással és leleménnyel igyekszik ellensúlyozni a romló körülményeket.

Lévai Katalin–Tóth István György (szerk.): Szerepváltozások

Jelentés a nők helyzetéről 1997
Budapest, 1998, TÁRKI – MüM, Egyenlő Esélyek Titkársága. 168 p.

A – hazai előzmények nélküli – tanulmánygyűjtemény szerzőinek „civil” kutatási terepe a nők társadalmi, gazdasági és szociális helyzetének vizsgálata. A kötet első tartalmi blokkja a nők munkahelyi karrierének lehetőségével, munkaerő-piaci helyzetével, valamint a közéletben való részvételével foglalkozik. A második a családi élettel, gyermekvállalással kapcsolatos véleményeket és viselkedési mintákat elemzi, míg a harmadik blokk azt vizsgálja, hogy miképpen fest a társadalmi integráció, a társadalom kohéziója a nők és a férfiak szemszögéből.

Kovátsné Németh Mária (szerk.): Értékközvetítés és minőségképzés

Győr, 1998, MPT Győr-Moson-Sopron Megyei Tagozata. 60 p.

A kötet a Győr-Moson-Sopron megyei oktatási intézmények pedagógiai arculatának kialakításáról szóló 1997-es mosonmagyaróvári konferencia anyagát adja közre. Az elhangzott előadások többek között az értékközvetítés elméleti és gyakorlati problémáival, a minőség-ellenőrzés és -biztosítás gyakorlatával, a NAT egyes műveltségterületeinek fejlesztő feldolgozásával, néhány iskola pedagógiai programjának jellemző sajátosságával és profilmódosításával, valamint az óvoda és az iskola kapcsolatrendszerével foglalkoztak.