1	Megjelent a „Subsidiarity and Education” c. tanulmánykötetben, Acco. Leuven-Amersfoort, 1994.
2	J. DE GROOF: A közhatalmi szervek és a szubvencionált oktatás. Brüsszel, 1985, 232. old.
3	Vö. pl. J. LORY: Liberalizmus és közoktatás 1842–1879. Bevezetés a belgiumi iskolai küzdelmekbe. Filológiai és történelmi munkák gyűjteménye, Leuven, 1963, 2. kötet.
4	Az Európai Bizottság Közleményei. A sorozat, 6. és 23. kötet.
5	L. pl. P. MAERTENS: Emberi jogok az iskolában is? Adm. Publ. 1988, 225. p.
6	J. DU BOIS DE GAUDUSSON: A közszolgálati igazgatás igénybevétele. Párizs, 1974, 254. old.
7	Az összehasonlító szociológiai tanlmányok mellett érdemes lenne megvizsgálni a jelentős mennyiségű eseti joggal foglalkozó nem csak európai és amerikai munkákat. Pl. W. BRAY, J. G. VAN WYCK, IJ. OOSTHUIZEN munkáit: Az oktatással kapcsolatos eseti jog, továbbá J. DE GROOG, P. MAHIEU: De school komt tot haar recht. Leuven, 1993.
8	Alain Finkielkrautnak („A gondolkodás kudarca”. Párizs, 1987) azon elgondolása, hogy „a fiatalságot” ne individuális, hanem kollektív, monolit jelenségként azonosítsuk, ennek nem mond ellent.
9	A médiumok erről az aspektusról rendszeresebben beszámolnak, mint arról, hogy a bírósági ítéletek milyen pozitív irányt jelölnek meg a társadalom számára.
10	J. GRENNBERG: Iskolák és Bíróságok. Eugene, Oregon, 1979.