Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1999 szeptember > A Science Across Europe nemzetközi programja

Marianne Cutler

A Science Across Europe nemzetközi programja

Európa-mellékletünkben olyan európai oktatási programokat kívánunk bemutatni, amelyeket az európai közösség országainak iskoláiban évek óta eredményesen alkalmaznak. Törekszünk arra, hogy amennyiben egy-egy programban a hazai iskolák is részt vesznek, közreadjuk az alkalmazás tapasztalatait is. A Természettudományokkal Európán keresztül (Science Across Europe) program az egyik ilyen közös európai és most már világkezdeményezés, amelyet számos magyar iskola is kipróbált. A programról szóló összeállításunk a kereszttantervi projekt ismertetésén túlmenően közreadja annak az összehasonlító vizsgálatnak az eredményeit is, amelyet 1998 novemberében végeztek 320 olyan magyar diák bevonásával, akik a program alapján ismerkedtek meg a környezeti és globális problémákkal. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy ez a közös európai és világprogram pozitívan hatott a magyar diákok környezeti attitűdjeire, s bővítette a témára vonatkozó ismereteiket.

A Science Across Europe program kereszttantervi projekt, amely kiválóan illeszkedik az oktatás jelenlegi tendenciáiba, a természettudományok, a környezet, az idegen nyelvek és a friss technikai vívmányok ismereteihez.

A Science Across Europe a maga környezeti és társadalomismereti anyagaival fórumot biztosít a 14–19 éves tanulók számára, ahol megvitathatják ismereteiket és véleményt cserélhetnek más országokban és kultúrákban élő diákokkal. Az információknak e közvetlen cseréje teszi izgalmassá a Science Across Europe programot mind a diákok, mind a tanárok számára.

A Science Across Europe a Science Across the World részeként kezdettől fogva a következő általános célokon dolgozott Evelyn van Dyk megfogalmazása szerint (1996):

  • globális dimenziót adni az iskolai oktatásnak azzal, hogy kölcsönösen bővíti a különböző országokban élő diákok életkörülményeiről és életlehetőségeiről szóló ismeretek körét;

  • tudatosítani, hogy a tudomány és a technika miképpen hatja át a társadalmat, az ipart és a környezetet;

  • lehetőségeket biztosítani a tanárok és a diákok számára a más országbeli társaikkal való együttműködésre és ennek során fejleszteni kommunikációs készségüket, különösen egy idegen nyelv használatával.

    Sinigalis és Turner (1997) a fenti célokat társadalmi-tudományos, informatív és affektív aspektusú oktatási területekre osztotta fel. Ezek a kategóriák a hangsúlyváltásnak abba a folyamatába is illeszkednek, amelyet Rutherford–Grana (1995), Alldred (1997) tanulmányai, valamint az UNESCO 1996-os, Learning – the Treasure Within című jelentése is tükröz az osztálytermi tanítástól a diákközpontúbb, a közvetlen tapasztalati lehetőségeket biztosító, az önálló ismeretszerzést lehetővé tevő iskolai gyakorlat felé történő elmozdulásról.

    A pedagógusok szívesen alkalmazzák ezt a programot, hiszen jól illeszkedik az oktatás jelenlegi irányaiba, a természettudományos, a környezeti, az idegen nyelvi és az újabb technikai ismeretek és készségek egy csomagban történő fejlesztéséhez. A Science Across the World honlapja az egyetlen hatnyelvű oktatási honlap a világhálón, és külön sikerként könyvelhette el 1997 júliusában, hogy „A hónap honlapjának” választotta az Access to Excellence nevű szervezet Amerikában.

    Az oktatás és az üzleti világ kapcsolatépítése szép példájaként a program 1996-ban elnyerte a Global Best Díjat az Amerikai Egyesült Államokban és az Aim High Innovációs Díjat az Egyesült Királyságban.

    Az 1990-es kezdetek óta a Science Across Europe program a Természettudományos Oktatási Szövetség és a British Petroleum (BP) aktív együttműködése jegyében fejlődött, s voltaképpen ez a partneri kapcsolat vált a siker zálogává.

    Mint azt Eijkelhof (1991), Sinigalias (1995), Sinigalias és Turner (1997), O'Rowe és Neill (1996), valamint Alldred (1997) tanulmányai jelzik, a program pozitív kognitív és attitűdbeli változásokat hozott eddig is, nem véletlen tehát, hogy mind a tanárok, mind a diákok rendkívül pozitívan értékelik.

    A program a természettudományok szélesebb vonatkozásait is felöleli, és így hasznos eszköze lehet az alapvető készségek tanításának és felmérésének. Az „Ivóvíz” (Drinking Water) tanegységet például az Egyesült Királyságban egy ideje arra alkalmazzák, hogy a számtan, a kommunikáció és az informatika területén az adatgyűjtés és -feldolgozás képességére vonatkozóan országos érvényű alapot szolgáltasson az általános szakképesítések (General National Vocational Qualifications) kiadására (TAYLOR 1997).

    A program igen hasznos eszköze lehet az idegennyelv-tanításnak is, mivel az egyes tanegységek legalább 12 európai nyelven íródnak.

    A részt vevő tanárok több mint 50%-a számolt be javuló idegennyelv-tudásról a diákjai körében (O'ROWE–NEILL 1996).

    A Nyelvtanulók Szövetsége (Association for Language Learners) – akik tanácsadói a Science Across Europe programnak –, valamint a Nyelvtanítás és -kutatás Információs Központja (Centre for Information on Language Teaching and Research) közösen kiadott nemrégiben egy segédkönyvecskét „Nyelv a természettudományokon keresztül” címmel azoknak a nyelvtanároknak, akik a Science Across Europe program anyagait használják. A kiadvány iránt mutatkozó érdeklődés felülmúlta a várakozásokat, s a programon belüli fejlesztések terén nagy lehetőségre világított rá.

    A Nyelvtanulók Szövetsége (ALL) egy ideje szorosan együttműködik a Science Across Europe programmal, hogy egyes európai országokban továbbképzési lehetőséget biztosítson a nyelvtanárok számára.

    E tréning a Science Across Europe sikeres multinacionális tanár-továbbképzési programjának a folytatása, melyen tanárokon kívül tanárképzők és tanácsadók is részt vettek 17 európai országból, s amelyet az Európai Unió Socrates (Comenius) programja is támogatott 1996 és 1997 során, mintegy megkétszerezve ezzel a részt vevő iskolák számát.

    A természettudományi és idegen nyelvi anyagokon kívül a program más tantárgyközi kapcsolatok kiépítésére és fejlesztésére is lehetőséget ad. A tanárok 86%-a diákjaik megnövekedett földrajzi ismereteiről, 70%-uk pedig tanulóik javuló gazdasági tájékozódási képességeiről számolt be (O'ROWE–NEILL 1996).

    A program alapjául és a csatlakozás indítékául szolgálhat a szélesebb partneri kapcsolatok kiépítése is az iskolák között. A részt vevő iskolák 30%-a alakított ki olyan további kapcsolatokat Európa-szerte, amelyek eredetileg a Science Across Europe anyagai kapcsán teremtődtek meg (SINIGALIAS–TURNER 1997).

    A részt vevő iskolák száma 1995–1996 során 91%-kal emelkedett. E beszámoló írása idején 22 európai országban 489 iskola vesz aktívan részt a programban. 640 regisztrált tanár 815 egységet használ, melyek közül a legnépszerűbbek a „Mit ettél?” és az „Ivóvíz”, amelyek 18,5% és 16,8%-át teszik ki az igényelt egységeknek.

    A tanárok 86%-a jelezte, hogy újból használják, illetve használni fogják a korábban már vett anyagokat (SINIGALIAS–TURNER 1997).

    A program, amely Science Across Europe-ként kezdődött 1990-ben, Science Across the World-dé szélesedett, magába foglalva a Science Across Asia Pacific, Science Across America, Science Across Afrisa és legutóbb pedig a Science Across Latin-America nevű programokat. Minden egyes régióban a British Petroleum – a Science Across the World programot a maga nemzetközi oktatási zászlóshajójának tartva – különleges kapcsolatokat alakított ki magas rangú oktatási szakemberekkel, hogy a programot az iskolák szintjére hatékonyan és gyorsan el tudja juttatni. Ma már több mint 1200 iskolával a program továbbra is az oktatás globális dimenziójának erősítésére épít.

    Irodalom

    ALLDRED, N. (1997): A process evaluation of the Science Across the World project. A Master's research paper for The Ontario Institute For Studies in Education.

    EIJKELHOF, H. (1991): An evaluation of the first trials in the project Science Across Europe. Centre for Science and Mathematics Education, University of Utrecht.

    HUGHES, J. (1997): International Community Affairs Programme. Science Across the World – Review of 1996.

    LEITH, J. (1997): Language through Science.

    OROWE, D. and NEILL, P. (1996): Science Across Europe in N. Ireland Schools. School of Education. Queen's University of Belfast.

    RUTHERFORD, L. and GRANA, S. (1995): Retrofitting Academe: Adapting Faculty attitudes and Practices to Technology. T.H.E. Journal/On Line http://www.thejournal.com/magazine/95/sep/feature4.html

    SINIGALIAS, P. (1995): Report on the results of a survey among schools associated with the project 'Science Across Europe'. Institute of Education, University of London.

    SINIGALIAS, P. and TURNER, S. (1997): Science Across Europe: monitoring the procedures and outcomes of an innovative project. School Science Review, March 1997–78 (284).

    UNESCO (1996): 'Learning – the treasure within'.

    Science Across the World web pages: http://www.bp.com/saw

    Access to Excellence web pages: http://outcast.gene.com/ae/RC/conference.html