Molnár Máté

Képzés és foglalkoztatás a termelőiskolában

Termelőiskola mint képző, foglalkoztató és nevelő intézmény

Négy éve kezdte meg tevékenységét Zalaegerszeg elővárosában az egykori csácsbozsoki általános iskola 250 éves ódon falai között hazánk első munkaiskolája: az Első Magyar–Dán Termelőiskola. A városrész lakóinak egy része fenntartással fogadta az állítólag deviáns fiatalokat képző intézmény megnyitását. Mivel termelőiskola, beindulása egybeesett az Ady úti szakmunkásképző iskola megszüntetésével, ezért még szakmai körökben is megkérdőjelezték létjogosultságát. Az azóta eltelt időben a „dán termelőiskola” – ahogyan sokan hívják – rangot vívott ki magának a városban, a megyében. Ismerik nevét az országban, sőt az ország határain túl is.

A termelőiskola elsődlegesen olyan fiataloknak kínál lehetőséget, akik:

– nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel (alapvizsgával), amely nélkül szakmaszerzésük lehetetlen,

– rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel, de hiányos az ismeretszintjük, vagy egyéb okból adódóan nem részesülnek középfokú képzésben,

– jó képességűek, de középfokú tanulmányaikat hanyagság vagy más problémák miatt abbahagyták,

– személyiségzavarokkal küszködnek, önismeretük hiányos, céljaik irreálisak.

Ezen célcsoport számára a szakmaszerzés nélkülözhetetlen, mivel szakképzettség hiányában nem számíthatnak a munkaerőpiacon tartós foglalkoztatásra.

A termelőiskola tanulóinak összetétele képzettség és életkor alapján erősen heterogén. Az eltérő vonások mellett a többségre jellemző, hogy:

– nem rendelkeznek olyan belső motivációval, akaraterővel és kitartással, amellyel saját erejükkel ki tudnák használni a társadalom által kínált lehetőségeket (szakmaszerzés, elhelyezkedés);

– korábbi tanulmányaik során olyan kudarcélményeket szereztek, amelyek miatt életszemléletüket a kiábrándultság, az optimizmus hiánya jellemzi;

– hiányos alapműveltségük ellenére szellemileg nem fogyatékosok, kézügyességük és gyakorlati problémamegoldó képességük sok esetben magas szintű;

– szociális gondokkal és magatartászavarokkal küszködnek; sok közöttük a veszélyeztetett fiatal; gyakran hiányzik a biztos családi háttér és a pozitív példa; a hagyományos iskolai kötöttségeket nehezen vagy egyáltalán nem fogadják el;

– körükben magas a káros szenvedélynek hódolók aránya, szabadidejüket gyakran csavargással, egyoldalú szórakozással (játékterem) töltik el.

E fiatalok számára olyan tevékenységre van szükség, amelynek során csökkenthetik műveltségi hátrányaikat, megszerezhetik a szakmatanuláshoz szükséges alapfokú iskolai végzettséget. A termelőmunkában szerzett sikerélmények révén személyiségük pozitív irányban változik, korábbi magatartászavaraik mérséklődnek, illetve megszűnnek, erősödik akaraterejük és kitartásuk a munkában, tanulásban.

Ezt szolgálja a termelőiskolai felzárkóztató, szakmai alapozó és személyiségfejlesztő program, amely egyben igazi pályaorientáció is. A képzést követően a fiatalok szakmát tanulhatnak a nappali iskolarendszerben, átképző tanfolyamokon, illetve a termelőiskolában szerzett ismeretek és a gyakorlat birtokában betanított munkát vállalhatnak.

A termelőiskola harmadik célcsoportja a helyi lehetőségektől függően a pályakezdő, munka nélküli adminisztratív és értelmiségi fiatalok közössége. Az ilyen képesítéssel rendelkezők a termelőiskolai tevékenység szervezésében és a fiatalok oktatásában működnek közre. Ehhez a gyakornoki rendszer bevezetése, a közhasznú munkavégzés és az alternatív katonai szolgálat egyaránt nagy lehetőséget kínál. A termelőiskola ebben az esetben a referencia-munkahely szerepét tölti be, és a fiatalok a termelőiskola ajánlásával, közreműködésével szerezhetnek később tartós foglalkoztatást.

A második év az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, kiválasztott szakma elsajátításának időszaka, amely végén a résztvevők szakmai minősítő vizsgát tesznek és OKJ bizonyítványt kapnak. A hallgatók többsége a szakmunkás-bizonyítvány birtokában a megszerzett ismeretek, gyakorlati jártasságok és készségek alapján el tud helyezkedni.

A harmadik év azon szakmunkásvizsgát tett fiatalok tranzitfoglalkoztatásának időszaka, akik gyengébb képességeik miatt nem tudták megfelelő készségszintre emelni szakmai tudásukat. Számukra a harmadik év a szakma begyakorlását, a szakmai készségszint emelését teszi lehetővé. Ezek a fiatalok részt vesznek a termelőiskolai vállalkozásokban, kapcsolatba kerülnek gazdasági szervezetekkel, vállalkozókkal, és ennek révén a termelőiskola ajánlásával tartós foglalkoztatáshoz jutnak.

A működési feltételek kialakulása

A működéshez szükséges feltételeket a Munkaügyi és az Oktatási Minisztérium Phare Irodái, az Országos Képzési Tanács, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, a Zala Megyei Munkaügyi Központ pályázatain nyert forrásokból sikerült biztosítani.

Ma hat szakma oktatásának vannak meg a feltételei: kőműves, festő, bádogos, szakács, varrómunkás és dísznövénytermesztő. Az iskola egy 20 férőhelyes korszerű tanvarrodával, tíz-tíz férőhelyes tankonyhával, fémipari műhellyel, 300 m2-es növényházzal, valamint a szakmák oktatásához szükséges gépekkel és eszközökkel rendelkezik. A termelőiskola képzési iránya az iskolaépület felújításának igényeihez (kőműves, festő, bádogos), az iskola működéséhez (kertész, szakás), illetve a piaci szükségletekhez igazodik (varrómunkás). A jövőben a feltételek megteremtésének függvényében újabb szakmák indítását tervezzük: lakatos, pék stb.

A termelőiskola pedagógiai elvei

A termelőiskola komplex tevékenységével második esélyt biztosító intézménnyé vált. Tevékenységével több állami és önkormányzati feladatot is átvállalt: a dolgozók általános iskolájának megfelelő képzést folytat; szakképző intézmények felzárkóztató-alapozó és pályaorientációs tevékenységét végzi; OKJ-szakképzést valósít meg; szakmaszerző és szakmabegyakorló foglalkoztatást biztosít.

A termelőiskola rövid tevékenysége is igazolta a termelőiskola pedagógiai alapelveit: senkinek sem lehet megtanítani semmit, ha ő ezt nem akarja. Ezért az a legfontosabb nevelési cél, hogy a fiatalokban felkeltsük a tanulás és a szakmaszerzés igényét, ehhez megnyerjük együttműködésüket. Ennek legfontosabb eszköze a napi rendszeres munkavégzés, a termelés. Mi azt tartjuk: aki dolgozik, az tanul is valamit. A dán pedagógusok ezt a nagymama törvényének nevezik. A napi munkavégzés ezen fiatalok számára a sikerélményt biztosítja. Bizonyíthatják jó gyakorlati érzéküket, ügyességüket és találékonyságukat, ezáltal napról napra erősödik önbizalmuk, tettrekészségük és eltökéltségük.

Tapasztalatainkat a dán partnerintézmény is átvette, és ettől az évtől kezdve már náluk is szerezhető bizonyítvány.

A magyar pedagógiában új az az elv, hogy a tanár vagy oktató nem vállalhat teljes felelősséget a tanóra egészéért, mert ezzel felelőtlenségre neveli tanítványait. A tanórák eredményességéért oktató és tanuló együtt felel. Az oktató feladata a tanulók tanulási feltételeinek biztosítása, a jelentkező akadályok elhárítása. A tanuló feladata a tanulás, a gyakorlás. Ez azt jelenti, hogy a tanulónak joga van többször hibázni és a munkát addig gyakorolni, ameddig az nem tökéletes.

A termelőiskola önmagát építi. A tanulók az oktatókkal közösen újítják fel a 250 éves, műemlék jellegű iskolaépületet, alakítják ki a tantermeket, a termelőhelyeket. Az elmúlt időszakban végzett építő-felújító munka értéke közel tízmillió forint. Még az iskolai felszerelések (asztalok, padok, székek) egy részét is saját magunk készítettük. A gyorsabb ütemű felújítást az anyagiak hiánya hátráltatja. Az alapítvány pénzügyi támogatása mellett évente egy-két millió forint értékű bérmunkát végeztek fiataljaink, amely összegből építési anyagot vásároltunk. (Ilyen munkáink voltak: a Mindszenti Általános Iskola parkosítása, a PHILIPS gyár parkosítása, a Zalaegerszegi Gyermekotthon épületének felújítása, a sportcsarnok festése. Ez évben hárommillió forint árbevételt vállaltunk, amelyből időarányosan közel kétmillió forint értékű munkát sikerült ez ideig elvégezni.)

A termelőiskola vállalkozó, foglalkoztató intézmény, valamennyi hallgatója regisztrált munkanélküli, akiket a Zala Megyei Munkaügyi Központ közreműködésével iskolázunk be. 1995–98 között ez államigazgatási határozattal történt. A hallgatók a képzés során munkanélküli-járadékban, keresetpótló juttatásban részesülnek. 1998 őszétől az OFA anyagi támogatása révén valamennyi hallgatóval tranzitfoglalkoztatási szerződést kötött a termelőiskola napi négyórás foglalkoztatásra. A munkaszerződésen túl tanulószerződésben rögzítettük, hogy a munka nélküli fiatal melyik képzési formában vesz részt. A foglalkoztatás egyben az adott szakma gyakorlati képzését biztosítja.

A jelenleg tranzitfoglalkoztatási programban részt vevő 73 hallgató szociális összetétele a következő:

Kor szerinti megoszlás (%)

16–18 éves	56,0
19–20 éves	22,7
21–26 éves	17,3
26 év feletti	4,0

Munkanélküliség jellege szerint (%)

Pályakezdő	82,7
Tartós munkanélküli	10,7
Egészségileg károsodott	1,4
Állami gondozott	5,2

Hátrányos helyzet oka szerint (%)

Szakképzettséggel nem rendelkezik	97,3
Szakmával rendelkezik, de egészségügyi problémák miatt nem gyakorolhatja	2,7
Tanulmányait tanulmányi elégtelenség miatt megszakította	41,3
Állami gondozásban részesül, vagy onnét kikerült	10,7
Munka nélküli szülő	22,7
Egyedül nevelő szülő	17,3
Rossz anyagi körülmények	52,0
Rossz lakáshelyzet	18,7
Rossz családi környezet	8,0
Cigány származás	18,7
Káros szenvedélyeknek hódol cigarettázik alkoholt fogyaszt	65,3 50,6
Deviáns magatartás	26,7
Börtönben volt	2,7
Család nélkül, egyedül él	1,3

Mindezekre való tekintettel nem kell hangsúlyozni, hogy ezen fiatalok részére mennyire fontos a tranzitfoglalkoztatás, az, hogy munkájukért bérezésben részesüljenek.

Tranzitfoglalkoztatás, azaz munkabér nélkül e fiatalok többsége nem lenne képes fenntartani magát, teljesíteni a vállalt képzési követelményeket. Ugyanis – főleg, ahol nincs biztos családi, anyagi háttér – saját maguk gondoskodnak megélhetésükről. A korábbi években gyakori volt náluk az igazolatlan hiányzás, mivel kénytelenek voltak alkalmi, feketemunkát vállalni. A lemorzsolódás okait is gyakran a megélhetési gondokban kell keresni.

A havi munkabér fontos motivációs elem ezen fiatalok képzésében. (Dániában 2000–4000 DK juttatásban részesülnek.) Nálunk a havi munkabér az alapbérből és a teljesítményfüggő minőségi bérpótlékból áll. Az utóbbinál a munka- és a tanulási teljesítmény mellett figyelembe vesszük a hallgatók fegyelmét és szorgalmát is. Például: igazolatlan hiányzás esetén nem adható mozgó bér, másrészt az igazolatlan távollétre alapbér sem jár.

A termelőiskolai program rugalmas. Az első évben a fiatalok végzettségüktől függően folyamatosan bekapcsolódnak a programokba. Rugalmas abban a vonatkozásban is, hogy a fiatalok az első évben hat szakma alapjaival ismerkedhetnek meg, és ennek alapján választják ki a szakmatanulás irányát. Rugalmas a felzárkóztató program abban is, hogy a közismereti kiegészítő képzés igazodik a fiatalok felkészültségéhez, ismeretszintjéhez. Csak azokon a foglalkozásokon vesznek részt, amelyekből hiányosságaik vannak, továbbá amelyek a szakmatanuláshoz szükségesek.

A termelőiskola eredményei

Valamennyi szakmában OKJ-szintű képzést folytatunk. Az elmúlt három évben a szakképző programokban 212 fiatal vett részt, 200-an fejezték be tanulmányaikat. Ez a beiskolázottak 94,3%-a. A tanulmányaikat befejezett 200 fiatalból ez ideig 167 fő szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Ez a végzettek 83,5%-a. Ez az arány a pótvizsgák nyomán várhatóan tovább emelkedik. Ugyanis a résztvevők egy része csak többszöri nekifutásra képes az OKJ szakmai vizsgát letenni. Főleg a központi írásbeli vizsga okoz nagy gondot, mivel ezek feladatainak némelyike nemegyszer még az érettségizettek számára is komoly megpróbáltatást jelent. A termelőiskola folyamatosan lehetőséget ad a sikertelenül vizsgázóknak, hogy egy vagy két évvel később ismételten próbálkozzanak meg levizsgázni.

Az OFA tranzitfoglalkoztatási programja támogatásában jelenleg részesülők szakmánkénti megoszlása (fő)

Kőműves	14
Festő	14
Szakács	13
Varrómunkás	9
Bádogos	9
Dísznövénytermesztő	7
Összesen	66

A termelőiskolai képzési idő eltér a hagyományostól: valamennyi képzési formában 13 hónap, októbertől a következő év novemberéig tart. A hagyományostól eltérő képzési év indítására azért van szükség, hogy a középfokú képzésből augusztusban lemorzsolódóknak legyen lehetőségük a termelőiskolai belépésre. Az egyes szakmákban az éves képzési óraszám 1300–1700 között van.

A termelőiskolában tanulók csak rövidített időtartamú képzést tudnak elfogadni. Többségük nem érez magában annyi energiát, kitartást, hogy hagyományos képzést vállaljon. Főleg a cigány etnikumhoz tartozók, illetve megfelelő családi háttérrel nem rendelkezők gyakran még az egy-két éves időtartamot is sokallják. Ezért – főleg az alapiskolai hiányok pótlását tekintve – számukra csak rövidített időtartamú, maximum egyéves felzárkóztató képzés jöhet szóba. De a szakképzés terén sem vállalják a kétéves időtartamú OKJ-képzést.

Miután a termelőiskolai hallgatók a termelőiskola alkalmazottai, a képzés nyári, téli és tavaszi szünet nélkül folyik. A hallgatók a Munka Törvénykönyvében foglaltak szerinti alap- és pótszabadságot kapnak.

A felzárkóztató képzésben az elméleti és gyakorlati képzés párhuzamosan történik. Délelőtt gyakorlati, délután elméleti képzés folyik. A varrómunkás- és a dísznövénytermesztő szakmában az elméleti és gyakorlati képzés párhuzamosan történik. A többi képzési formában az elméleti és gyakorlati képzés időben szétválik. Október és november hónapban tanműhelyi képzésre, december és április között szakelméleti képzésre, április és szeptember között gyakorlati képzésre kerül sor. Szeptember 1-je és október 10-e között van a vizsgafelkészítő, amely komplex elméleti és gyakorlati képzést jelent. A szakmai minősítővizsgákat október 15-e és 31-e között szervezzük. A napi elfoglaltság a képzési formától függően öt-nyolc óra. A felzárkóztató képzésben a napi terhelés nyolc óra, délelőtt négy órában szakmai alapozó képzés, délután négy órában közismereti elméleti képzés, illetve személyiségfejlesztés folyik. A szakképző tanfolyamokon az elméleti képzés időtartama napi öt-hat óra, a gyakorlati képzés pedig napi nyolc óra.

Sikeres vizsga esetén OKJ-bizonyítványt kap valamennyi tanuló. Akik a gyakorlati vizsgán megfeleltek, de elméleti vizsgájuk nem sikerült, iskolalátogatási bizonyítványt kapnak. A termelőiskola minden hallgatónak két pótvizsga-lehetőséget biztosít. Tanulóink egy része már a képzési idő alatt kapcsolatba kerül a termelőüzemekkel, vállalkozókkal a termelőiskola által vállalt külső bérmunkák során vagy a termelési gyakorlatokon, amelyeket külső munkahelyeken szervezünk. Ennek révén a legügyesebb hallgatók már a szakmai vizsgát megelőzően munkahelyi ajánlattal rendelkeznek. Ettől a tanévtől kezdve szervezett utógondozást is nyújtunk tanulóink részére. Fél évig valamennyi fiatal helyzetét nyomon követjük, segítjük gondjaik megoldását, munkahelyhez jutásukat. Ez a gondozói tevékenység az eddigiek során személyi feltételek hiányában alkalomszerű volt.

A termelőiskola jövője

A termelőiskola fenntartója az Első Magyar–Dán Termelő Iskola Alapítvány. Miután a termelőiskola iskolarendszeren kívüli képzést valósít meg, ezért állami normatív támogatásra nem jogosult. A működéséhez szükséges anyagiakat pályázatok útján, alapítványi adományokból és külső termelési bevételekből teremti elő. Mindez egyre nehezebb feladat elé állítja a termelőiskola vezetését, kollektíváját.

Egyre nehezebb összehangolni az eltérő pályázati kiírások időintervallumait és tartalmi követelményeit, ugyanis alig van évről évre visszatérő pályázati kiírás.

A rövid távú anyagi biztonság nem teszi lehetővé a személyi feltételek tervszerű fejlesztését, állandó bizonytalanságot okoz mind az oktatók, mind a tanulók körében, hiszen gyakran csak az utolsó pillanatban dől el, hogy melyik képzés indításához vannak meg a feltételek.

Az anyagi bizonytalanság gátolja a tartalmi tevékenységet. Ugyanis gyakran nincs összhang a képzés anyagi szükséglete és a finanszírozás között.

Nem kell államigazgatási határozatot hozni és nem kell járadékot vagy keresetpótló juttatást fizetni a 73 hallgatónak, mivel ezeket az intézmény téríti. Nem kell havonta ezeket a juttatásokat számfejteni, kifizetni stb. Mindez jelentős adminisztratív terhet vesz le az amúgy is túlterhelt munkaügyi apparátusról. Nem szólva arról, hogy nem kellett a kijelölésnél államigazgatási határozatokat hozni, nincs szükség havi létszámjelentésekre stb. A termelőiskolai foglalkoztatottak pedig közel 1%-kal csökkentették a megye munkanélküliségi mutatóját.

Amennyiben a termelőiskola a hagyományos szakképző intézményekhez hasonló módon lesz kénytelen működni, elveszíti mindazon pedagógiai előnyöket, amelyekkel jelenleg rendelkezik a hagyományos szakiskolával szemben. Ezért a jogi és finanszírozási elképzeléseket úgy célszerű kialakítani, hogy a termelőiskolai tevékenység újszerű elemei a jövőben is érvényesülhessenek.

A termelőiskola nem lehetett volna sikeres a város, a megye társadalmának támogatása nélkül. Több száz vállalat, intézmény, vállalkozás és magánszemély nyújtott ez ideig valamilyen formában segítséget munkánkhoz: alapítványi pénztámogatással, iparűzési adó átengedésével, a személyi jövedelemadó 1%-ával, gépekkel, anyaggal és eszközökkel támogatták intézményünket. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata pedig az Alapítvány használatába adta az 1000 m2-es épületegyüttesből és 1,6 ha kertből álló egykori általános iskoláját.