Póta Mária

A társadalmi egyenlőtlenségeket kompenzáló programok

– A hátrányos helyzetű gyermekek speciális oktatási és
nevelési programjai –

A magyar közoktatás utóbbi években megindult tartalmi fejlesztése elsősorban a rendezett körülmények között élő, tehetséges tanulók számára kínál gazdag választási lehetőséget képességük kibontakoztatására. A szociális hátrányokból eredő tanulási problémákkal küzdő diákok megsegítésére azonban nem rendelkezünk hatékony kompenzáló programokkal.

A Fővárosi Pedagógiai Intézet 1992 óta fokozott intenzitással dolgozik olyan programok, segédletek kifejlesztésén, amelyek alkalmazásával a kora gyermekkortól a középiskola elvégzéséig jelentős segítséget nyújthatunk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek oktatásához, neveléséhez, amivel megteremthetjük számukra az esélyegyenlőség lehetőségét. Ehhez a munkához 1993 óta évről évre folyamatos szakmai segítséget kapunk a hollandiai Rotterdamban működő CED Oktatási Szolgáltató Intézettől. A CED munkatársai először 1993 novemberében Budapesten és Győrben tartottak egyhetes angol, illetve német nyelvű előadás-sorozatot a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek oktatására kidolgozott innovációs stratégiákról a Fővárosi Pedagógiai Intézet és öt megyei pedagógiai intézet munkatársai számára. E program folytatásaként 1994 márciusában hat pedagógiai intézet tíz munkatársa kéthetes rotterdami továbbképzésen sajátíthatta el – a gyakorlatot is tanulmányozva – a speciális kompenzációs eljárások kifejlesztésének módszereit. A Rotterdamban kiképzett szakemberek saját intézetük munkatársai számára – a holland programvezetők segítségével – 1994 júniusában egyhetes szemináriumon adták át újszerű ismereteiket, és felvázoltak a magyar viszonyokhoz is adaptálható néhány kompenzációs lehetőséget.

A továbbképzéseken részt vett általános iskolai és óvodai vezető szaktanácsadók, szakértők és kollégáik érdeklődését oly mértékben sikerült felkeltenünk e program iránt, hogy felmerült az igény a kompenzációs programok részletes kidolgozására, tantervének, tanmenetének a Nemzeti alaptantervvel összehangolt kifejlesztésére, a kompenzációs programokat tartalmazó kézikönyv megírására.

Az 1994–95-ös tanév során az FPI e témában kiképzett szakemberei „feltérképezték” a főváros azon iskoláit, kerületeit, nevelőintézeteit, óvodáit, amelyekben a legégetőbbek a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek problémái, a legsürgetőbb a segítségnyújtás. Ezen oktatási intézmények közül kértünk fel egy napközi otthonos óvodát, egy óvodát és egy teljes kerületet, próbálkozzanak meg néhány kompenzációs program hazai, illetve helyi viszonyokra történő átültetésével, alkalmazásával.

A Fővárosi Pedagógiai Intézet koordinálásával 1995 szeptemberétől kezdtük meg a program fővárosi szintű terjesztését. A bevezetendő kompenzáló programok hosszú távúak, egymásra épülők, felmenő rendszerűek, így célszerűnek tűnt az óvodai, illetve általános iskolai képességfejlesztő programokkal indítani a folyamatot. Ugyanakkor már az 1995–96-os tanév második részében megpróbálkoztunk olyan módszerek, programok átvételével és adaptálásával is, amelyek a középiskolai korosztály tanulási nehézségekkel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű diákjai számára nyújtanak segítséget. Ezzel párhuzamosan rendszeres és folyamatos továbbképzést tartunk a programba már bekapcsolódott, illetve az újonnan érdeklődő intézményvezetők, szaktanácsadók, szakértők számára, melynek keretében egyrészt elmélyítjük ismereteiket, másrészt új programokat mutatunk be. E szeminárium tapasztalatait figyelembe véve lehetőség nyílt egy kézikönyv kidolgozására is, mely a jövőbeni, esetleg országos szintű továbbképzések és programfejlesztések alapjául szolgálhatna.

A programot a Fővárosi Pedagógiai Intézet koordinálta, irányította szakmailag, és biztosította az előadókat, valamint a segédleteket.

Az implementációs terv megvalósításában szereplő három felkért intézmény:
– a Bp. XI. ker., Lecke u. 15–19. sz. Napközi Otthonos Óvoda
– a Fővárosi Gyakorló Óvoda, Bp. VIII. ker., Horváth Mihály tér 9.
– a Bp. XIII. ker., Csata u. 20. sz. Általános Iskola.

Az alábbiakban ezen intézmények helyi programjait vázoljuk fel.

A hátrányos helyzetű tanulók speciális oktatási és nevelési programja a Bp. XIII. ker., Csata Utcai Általános Iskolában

Az iskola körzetéhez tartozó gyerekek többsége komfortos lakásban él. Sok köztük a cigány és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A szülők iskolai végzettsége rendkívül alacsony, közel 50%-uk csak általános iskolát végzett. A tanulók viselkedéskultúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nagyon sokan nem ismerik a legalapvetőbb viselkedési szabályokat. Mivel ezt a problémát a családok jó része nem tudja kezelni, így ezt a feladatot nagyrészt az iskoláknak kell megoldaniuk. A tanulmányi eredményük is rendkívül gyenge. Évek óta célunk az alapkészségek fejlesztése, ezen belül elsősorban az anyanyelv tudatosabb tanítása.

Ezek a tények tették szükségessé, hogy a holland programból átvegyük azokat a pedagógiai módszereket, amelyekkel hatékonyabbá tudjuk tenni nevelésünket és oktatásunkat.

A hatékonyabb osztály működésének feltételei

Az alapkészségek fejlesztése

Az iskolában megkezdődött egy helyesírási program kidolgozása az alsó tagozaton. Feladatlapokat készítettek a kollégák az egyes évfolyamokra, melyeket minden tanuló megkapott. A tanítóknak módszertani leírást adtak.

Az órákon a pozitív munkalégkör kialakítása

Az osztályban a jó hangulatot, a pozitív munkalégkört a jól megtervezett és megszervezett órák biztosítják. Nagyon fontos a differenciált, egyénre szabott képességfejlesztés:
– a tanulók megfelelő módon terheltek,
– megkapják a szükséges segítséget a munkavégzéshez,
– szereplési lehetőségük van,
– közvetlen a kapcsolat a pedagógus és a tanítványa között,
– nem marad el az ellenőrzés és az értékelés.

Magas követelmények a tanárokkal és a tanulókkal szemben

A tanárok munkáját a MISkála (Management Instruction Scale) alapján értékeljük a munkaközösségi foglalkozásokon. Ez a skála 40 megfigyelési szempontot tartalmaz, amely kiterjed az óra szervezeti felépítésére, a pedagógus személyiségére és a tanóra értékelésére.

A tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése

Ugyancsak előrelépésnek tartjuk, hogy a tantestület minden tagja elfogadta, hogy iskolánkban az alapkészségek fejlesztését közösen, tudatos tervezéssel tudjuk csak megoldani. Így az alsó tagozaton elindított helyesírási programot a felső tagozaton is folytatjuk azokban az osztályokban, ahol halmozottan jelentkeznek a hátrányos helyzetből adódó tanulási nehézségek.

A Lecke Utcai Óvoda speciális programjai

Egy holland program továbbélése egy magyar óvodában

A Lecke Utcai Óvoda életében az alábbi célok érdekében szerveződött az a CED-stratégián alapuló innovációs folyamat, amely magában foglalta az innováció menedzselését és a szervezetfejlesztést.

A Lecke Utcai Óvodában elindított innovációs folyamat céljai: a társadalmi változásokból fakadó közoktatási modernizációs folyamatra való intézményi reagálás; a helyi nevelési gyakorlat korszerűsítése; olyan helyi nevelési program megalkotása, amely a szociális hátrányok kompenzálását is magában foglalja.

Fejlesztő, korszerűsítő munkánk alapjának a CED-stratégiát választottuk. A CED által kidolgozott „Szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása” projektből a magyar óvodában használható elemek átültetését határoztuk el.

A két évet felölelő szisztematikus fejlesztés fő szakaszai, feladatai és szereplői a következők voltak:

1. év: az innovációhoz szükséges feltételek megteremtése; az innovációs folyamattal való ismerkedés; az innovációhoz szükséges magatartásformák kialakítása; a holland projekt megismerése.

2. év: a kiválasztott elemek bevezetése; „integrált nevelést támogató programok”; „Sikert mindenkinek” program; MISkála MÉSkála.

3. év: a bevezetésre szánt elemek intézményesítése, amely lényegében az óvoda készülő helyi nevelési programjába való beépítést jelenti.

Az innovációs folyamat szerves részét képezte a szisztematikus szervezetfejlesztő tevékenység, amely erős pedagógiai vezetést, folyamatos teammunkát, az intézményi belső rend és fegyelem szabályainak testületi szintű kialakítását (Leckés 10 parancsolat), a magas elvárás elvének szervezeti szinten való működtetését jelentette.

Az innovációs folyamat szereplői: a nevelőtestület, az óvoda felnőtt közössége, a pszichológus, az óvodavezetés, az óvodavezető, az innovációs folyamat felelős vezetője, a szaktanácsadó.

A kibontakozó új óvodai nevelésfilozófia legfőbb vonásai és alappillérei

Stratégiai cél a hatékony óvoda megteremtése, a megújult minőségi nevelőmunka, a szülőkkel való kapcsolatban változások elérése, lényege: „másról másképp”, a szülői autonómia erősítése, tudás a nevelésről, nevelői minta, intimitás, a pozitív nevelési gyakorlatban való megerősítés.

Mit jelentett az óvoda számára a hatékony óvodamodell adaptálása?

– a rendezett, tiszta nevelési környezet megteremtését mint innovációs részcélt;
– a nevelés, a „növelés” létrehozására való koncentrálást;
– hatékony nevelési gyakorlatot, gondos tervezést;
– az óvoda jelképrendszerének kidolgozását mint a nevelési eredményeket javító tényezőt;
– erős pedagógiai vezetést;
– közösen vállalt nevelési célok elérését, szakmai elkötelezettséget a gyakorlat iránt.

A Leckés 10 parancsolat: a belső rend és fegyelem szabályrendje

A Leckés 10 parancsolat a nevelőtestület belső életét szabályozó rend kerete. A nevelőtestület önmaga hozta létre önmaga számára, ami elősegítette a termékeny nevelői légkört mint a hatékony működés alapvető feltételét. Mire irányul? A nevelők (óvónő, dajka, szülő) közötti kommunikációt és együttműködést segíti elő.

A MOZGOLÓDA jelképrendszere a világban való tájékozódás segítője

A jelképek az intézmény szervezeti fejlettségét mutató képi világ. A gyermekek fejlődését nyomon követő rendszer egyik eleme a MÉSkála (MIS adaptálása).

MÉSkála: Mozgolódai Értékelő Skála

A holland projekt MISkálájának magyar adaptációja. A nevelési gyakorlat elemzését segítő eszköz, amely célirányosan magában foglalja azokat az elemeket, amelyek a szociálisan hátrányos helyzet felszámolását és korrekcióját szolgálják.

A nevelést támogató integrált programok az óvoda életében

Ilyen események a szülők részvételét is igénylő és lehetővé tevő tevékenységek. A „SIKER MINDENKINEK” program magyar változata: a MOZGOLÓDÁS napjai és eseményei mint a nívós óvodai nevelés tartalmai. Az ünneptől ünnepig élés jeles eseményei: kitágítják a gyerekek számára a nevelődés színterét, sokasítják a nevelésben részt vevő partnereit. A MOZGOLÓDÁS a gyerek számára a testi, lelki, szellemi mozgolódás alkalma.

A Fővárosi Gyakorló Óvoda kompenzáló programjai

Programterveink kidolgozásakor fő szempontunk a vegyes életkorú gyerekek új összetételű csoportjaiban folyó munka hatékony megszervezése volt, a kommunikációs készségek alapjainak és felmenő rendszerben történő értékelésének tükrében.

A két évre szabott tervben először a csoportszinten szereplő programpontokat egyéni szintre lebontva alkalmaztuk, külön kitérve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére. A már kidolgozott tematikát és eddig elért eredményeinket kerületi és fővárosi szinten terjesztettük, elsősorban a tanfolyami munkálatok kidomborításával.

Programunkat a következő területeken valósítottuk meg.

– Az óvodába kerülő gyerekek beszédkészségének felmérése egyéni szinten.

– A nyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségeinek megkeresése.

– A gyermekek szociometriai felmérésének elvégzése, a kommunikációs helyzetek feltérképezése a gyermekközösségben.

– A kommunikációs helyzetek feltérképezése által a folyamat irányából és jellegéből adódó képességek rendszerének és fejlesztési lehetőségeinek megvizsgálása: nyelvi képességek a szókincs területén, beszédészlelés szerint, beszédértési vizsgálatok, beszédképességi szint szerint.

– A mese és a vers hatása az anyanyelvi kultúrára.

Az életkori sajátosságok és egyéni sajátosságú szempontok figyelembevétele, a vegyes életkorú csoportok szempontjai a kiválasztásban: mesemondatás, dramatikus elemek fejlesztő hatásainak kiaknázása, a foglalkozások video- és magnókazettára vétele, a foglalkozások elemzése, a korrekciók és tervmódosítások.

Több évre terveztük a programot, nyomon szeretnénk követni azokat a nagycsoportosokat, akik a „fejlesztő” tevékenység első láncszemében szerepeltek. Így az iskolalátogatás és a tapasztalatok gyűjtése is feladatunk közt szerepel az újonnan érkezett gyermekek anyanyelvi fejlesztési programba való aktív bekapcsolása mellett.

Újabb eszközöket készítünk, új eszközökkel, játékokkal ismerkedünk.

Fő célunk a „tanulmányi” módszerek és eredmények javítása az anyanyelv terén

Rövid távú programok és ezekhez kapcsolódó értékelési rendszer kidolgozása