Az információs társadalom
stratégiai programja
Finnországban¹

1998 végén a finn Oktatási Minisztérium munkacsoportot hozott létre azzal a feladattal, hogy kidolgozza az információs társadalom országos oktatási, képzési és kutatási stratégiáját a 2000–2004-es időszakra. Az anyag az Oktatási Minisztérium által felállított szakértői bizottság tervezete alapján, 1995-ben készített Nemzeti Oktatási, Képzési és Kutatási Stratégiának a folytatása. Ez a stratégia a 21. században kiteljesedő információs társadalom oktatási, képzési politikájának körvonalait vázolta fel. Javaslatokat tartalmazott az oktatás és kutatás színvonalának emelésére az információs és kommunikációs technológiák (röviden IKT) alkalmazása révén, s arra, hogy miként növelhető ezáltal az ország versenyképessége és a foglalkoztatottsági arány, illetve hogyan segíthető az információk elérhetősége, felhasználása. A stratégia ezenkívül olyan intézkedéseket is tartalmazott, amelyeknek céljuk a hálózat alapú multimédia finnországi kialakításához és hasznosításához szükséges előfeltételek javítása és az információs hálózatok kiépítésének biztosítása az oktatás és kutatás egésze számára.

A stratégiai koncepcióban megjelölt célokat az Oktatási Minisztérium Információs Társadalom Programja keretén belül valósították meg, csaknem 167 millió ECU-ráfordítással. Ezen túlmenően a különböző minisztériumok pénzügyi alapjai, egyéb kutatási alapok, valamint az Európai Unió különböző programjai is támogatást nyújtottak. Az Oktatási Minisztérium Információs Stratégiai Csoportja az 1995–1999-es időszakban folyamatosan figyelemmel kísérte a stratégia megvalósítását, a Parlament pedig a Finn Kutatási és Fejlesztési Alap (Sitra) elnevezésű szervezetét bízta meg az IKT használatának értékelésével az oktatásban. Az IKT pedagógiai felhasználása sikeresnek bizonyult a kísérleti projektekben, és jelentős hatással volt a fejlődésre. A pozitív tapasztalatok széles körű hasznosítása azonban még várat magára.

A finn információs társadalom fejlettsége nemzetközi viszonylatban magas színvonalú. Egy 1997-es, 55 országra kiterjedő felmérés szerint Finnország az Egyesült Államok után a második helyen állt a társadalmi, kommunikációs és információtechnikai paraméterek tekintetében. A nemzetközi összehasonlítás azonban nem egyszerű, mivel az országok között oktatási prioritásaik tekintetében jelentős különbségek vannak. Finnország csak az Egyesült Államok néhány legfejlettebb államával összevetve marad le az oktatási intézmények technikai ellátottsága tekintetében, de azonos szinten van Nagy-Britanniával és Hollandiával. Az oktatási intézmények és a tanulók hozzáférése az információs hálózatokhoz nemzetközi összehasonlításban jónak mondható, a háztartásokban található információs technika színvonala pedig viszonylag előrehaladott. Finnország a közkönyvtári hálózat tekintetében a vezető országok közé tartozik, az egyetemi hálózat pedig különösen fejlett.

Az információs társadalom fejlődését világszerte társadalmi kirekesztettség és egyenlőtlenség kíséri. A technika veszélyeztetheti azokat a társadalmi csoportokat, amelyek másoknál kevésbé felkészültek az új technika befogadására és nem vagy csak részben képesek megfelelni az információs társadalom növekvő követelményeinek (ide sorolhatóak például a munkaerőpiac idősödő tagjai, a fogyatékosok, a tanulási nehézségekkel küzdők, a munkanélküliek és a távoli körzetekben élők). Az aktív korban lévők számára kínált távoktatási szolgáltatások azonban nem minden tekintetben felelnek meg az elvárható követelményeknek.

Az információs társadalom fejlesztésének gyenge pontja, hogy elsődlegesen nem az emberek mindennapjaira, hanem sokkal inkább a technikára összpontosít. A technikai megoldások túlhangsúlyozása a közvetlen társadalmi érintkezés fontosságának háttérbe szorulásával fenyeget. Az ehhez hasonló nézetek csak a közelmúltban kerültek előtérbe, és ebben a tekintetben Finnország sem kivétel. Az ésszerűtlen munkaszervezéstől az információdömping okozta nyugtalanságig számos probléma adódhat ebből. Ugyanúgy hátráltató tényező lehet az új médiavállalatok lassú indulása és kis mérete, a terület megosztottsága és az elégtelen kockázatvállalási képesség.

Az ország alacsony népsűrűségéből és a nagy távolságokból adódó problémák leküzdése nem pusztán kihívást, de fejlődési lehetőségeket is tartogat. Az információs és kommunikációs technikák és új médiumok: a mobiltávközlés, az elektronikus könyvek, a digitális rádió és televízió gyors ütemű fejlődése új eszközöket hoznak létre a népesség egyre sokrétűbb oktatási igényének kielégítésére.

Az oktatási, képzési és kutatási stratégia feltételei és keretei

Mindennek megvalósításához elengedhetetlen, hogy az információs társadalom technikai és tartalmi feltételei a lehető legnagyobb mértékben álljanak a tanítás és a kutatás rendelkezésére. Az embereknek képessé kell válniuk e technológiák hatékony alkalmazására. A tudás új követelményei szükségessé teszik az oktatási rendszer egészében az élethosszig tartó tanulás elvének gyors és széles körű elterjedését, hogy a népesség felkészíthető legyen az egyre bővülő információhalmaz kezelésére, elemzésére és értékelésére, s ezáltal hasznosítani tudja a technika által kínált lehetőségeket.

Oktatás és szakértelem

Az IKT oktatásban való felhasználásának fejlesztése során a cél az, hogy a figyelmet a hardvereszközökről a pedagógiai újítások felé irányítsák, és minél több tanuló számára tegyék lehetővé az egyre nagyobb hozzáértést igénylő információs struktúrák és problémamegoldó készségek elsajátítását. A stratégiai elképzelések szerint az állampolgárok számára biztosítani kell az élethosszig tartó tanulás előfeltételeit és az igényeik szerinti hozzáférést az új médiaszolgáltatásokhoz. 2004-ig minden állampolgárnak rendelkeznie kell elektronikus levelezési címmel.

Az információs társadalom gyors fejlődése megkívánja és egyben elősegíti az általános tudásszint emelését. Az oktatás fejlődésre gyakorolt hatása ezért nem korlátozódhat a népesség alapoktatására. A munkaerőpiac szempontjából is egyre nagyobb erőket szükséges fordítani a felnőtt népesség oktatására és olyan kiegészítő oktatási és tanulási struktúrák kialakítására, amelyek az emberek egész életpályáját végigkísérik. Az információs és kommunikációs technikák fejlődése következtében a foglalkoztatási szerkezet és a munkaköri követelmények gyors változáson mennek keresztül.

Az új típusú tudás és készségek iránti igény növekedése és változása, a munkaerő öregedése, a fiatalabb és idősebb generációk iskolázottsága közötti különbségek, valamint az idős állampolgárok növekvő aránya még inkább hangsúlyossá teszi az élethosszig tartó tanulás jelentőségét. Ennek megalapozása érdekében szükséges

– az alapoktatás során a tanulási készségek és a kommunikációs képesség kifejlesztése,

– magas szintű iskolázottság a munkába állók körében,

– az oktatás és a munka világa közötti zökkenőmentes átmenet,

– a tudás és készségek folyamatos fejlesztésének lehetősége.

Mindehhez olyan támogatási rendszerekre van szükség, amelyek megélhetést biztosítanak a tanulási periódusokra. Lehetővé teszik, hogy az oktatási rendszeren kívül megszerzett tudás egyenrangú legyen a formális oktatás keretein belül megszerzett tudással, korszerű információs és tanácsadó szolgáltatásokat nyújtanak az oktatási és kiegészítő szolgáltatások mellett, és biztosítják az oktató személyzet szakmai felkészültségének folyamatos megújítását is.

A tanteremből a nyitott a tanulási környezetbe!

A tanulás minőségének javítása érdekében olyan tanulókörnyezetet kell kialakítani, amely megfelel az információs társadalom növekvő elvárásainak a tudás és készségek terén, ahol egyre erősödő szerepet kap a közösség és a szakértelem. Az oktatási intézmény szorosabb kapcsolatban áll majd a környezetével. A tanár szerepe konzultációs és a tanulási folyamatot szervező szereppé alakul át, míg a diákok saját, egyénenként változó tanulási stratégiájuk kialakításáért felelnek. A diákok próbára tehetik kommunikációs készségeiket, miközben megszerzik és kezelik az információkat. A tanulók interakcióba léphetnek más tanulókkal és a nyitott környezettel. A tanulókörnyezetek egyre inkább egyfajta funkcionális tanulóhálózat, illetve önálló tanulócsoportok irányába fejlődnek. Így a tanulók olyan szakértői hálózatot alkotnak, amelynek célja a megszerzett információ oktatási felhasználása és terjesztése. Mindez az oktatás tervezése szempontjából új, diákközpontú, hálózatokon alapuló irányító és értékelő rendszerek kialakítását és a hálózatorientált készségek fejlesztését követeli meg.

A tantervektől az információs stratégiákig

A közoktatási intézményeknek és az egyetemeknek rendszeresen értékelniük, fejleszteniük kell tanterveiket. Az alapoktatás meglévő tantervei nem felelnek meg az információs társadalom által támasztott követelményeknek és az abban rejlő lehetőségeknek. Ez elkerülhetetlenné teszi a tantervek alapelveinek felülvizsgálatát. A tantervek értékelése során az oktatási rendszer minden szintjén figyelembe kell vennie az oktatási intézmények közötti hálózatok kialakításának lehetőségét. Az információs stratégia kiterjeszthető azokra a tanulási stratégiákra is, amelyek révén a diákok a maguk elé kitűzött célok mentén javítják tanulásuk minőségét. Ezáltal a diák és az iskola tudatos erőfeszítéssel fejleszti a tanulási és működési módszereket. A stratégia céljai ezzel kapcsolatban a következők.

– Valamennyi oktatási intézményben erősíteni kell az oktatási, az adminisztrációs és a technikai szakemberek közötti együttműködést. Értékelniük kell a használatban lévő tanterveket, és 2002-ig fel kell vázolniuk az információs és kommunikációs technológiák hasznosításának stratégiáját az oktatásban.

– Az általános képzést végző oktatási intézmények országos tantervi követelményeit felül kell vizsgálni és módosítani kell. A szakmai diplomát adó képzések tanterveinek és a képesítéshez teljesítendő elvárások reformjának figyelembe kell venni a technikai fejlődést és információs társadalom követelményeit.

– Támogatásban részesülnek olyan projektek, amelyek széles körben hasznosítják és bővítik a kutatás és fejlesztés, illetve az oktatás és képzés közötti kapcsolatokat. (Az információs stratégiák fejlesztése önkormányzati szinten részesül támogatásban.)

Tanárképzés és továbbképzés

A tanárképző egyetemek és az oktatási intézmények között szoros együttműködést kell teremteni. A leendő tanárok számára az IKT alkalmazásához szükséges megfelelő ismereteket a felsőfokú képzésnek kell biztosítania. Általános cél, hogy minden tanár rendelkezzen az információs és kommunikációs technika alkalmazásához szükséges alapvető készségekkel.

A pedagógusok képzésekor az alábbi szempontokat kell szem előtt tartani:

– a különböző helyszíneken történő tanulást,

– a munkaközösségek folyamatos fejlesztését és értékelését,

– az információ megszerzését, kezelését és értékelését,

– a különböző kultúrák ismeretét és az interaktív készségeket,

– a nyitott és távoktatást,

– a területhez kapcsolódó elmélyült szaktudást és újszerű megközelítést,

Technikai és pedagógiai háttér

Az oktatási intézmények valamennyi dolgozójának és diákjának biztosítani kell a technikai, illetve a pedagógiai segítséget az IKT alkalmazásában. Manapság az oktatásban használt technika élettartama legfeljebb öt év, az eszközök javítása speciális szakértelmet igénylő tevékenység. Ennek ellenére a karbantartást számos intézményben ma is a tanárok végzik, holott ez a megoldás igen ritkán tekinthető indokoltnak. A technikai segítség mellett a tanároknak és diákoknak pedagógiai útmutatásra is szükségük van. Ezt az egymást segítő attitűdöt azonban számos gyakorlati és szerkezeti akadály, például a munkakörök éles elhatárolása, a munkaidő és a fizetések gátolják. Éppen ezért a fizetések és a munkafeltételek is fejlesztésre szorulnak, sőt a technikai személyzet képzéséről, alkalmazásáról is gondoskodni kell.

A diákok részvétele a fejlesztésben

Az informatika olyan terület, ahol sok fiatal az idősebb generációk előtt jár. A diákok ez irányú készségeit jobban be kell építeni az oktatási intézmények napi gyakorlatába. A tanulás új felfogásával összhangban a diákokat valódi problémák és feladatok megoldásával kell ösztönözni saját informatikai készségük és a médiával kapcsolatos tudásuk fejlesztésére. Versenyeket kell szervezni az IKT alkalmazásainak fejlesztésére, amelyek motiváló hatását – a megfelelő üzleti szektorral együttműködve – díjak kitűzésével lehet növelni. A diákokat (a lányokat is!) ösztöndíjak és juttatások révén kell serkenteni az IKT-vel kapcsolatos iskolai tevékenységekben, az esetleges karbantartási feladatokban, illetve be kell vonni őket a tantervek, oktatási anyagok elkészítésébe.

A virtuális iskola és a virtuális egyetem

Eljött az ideje annak, hogy az egyetemek és kutatói hálózatok virtuális tanulási projektjei országos hálózattá szerveződjenek. A nyitott, virtuális egyetem ma már az összes finn egyetemre kiterjed, amely a távoktatás alapelveire épül. A tanterveket ebben az esetben a hálózaton kell kifejleszteni, figyelembe véve az IKT oktatási lehetőségeit. Bár a virtuális egyetemi tanulmányok megvalósíthatók számos média kizárólagos használatán keresztül is, nem szabad lemondani a közvetlen oktatás előnyeiről sem.

A médiafejlesztés nagy hatással lesz a távoktatás különféle formáira. A közeljövő pedagógiai újításai közé tartozik a digitális televízió, a széles sávú technika, a multimédia-telefonok és az elektronikus könyv használata. A stratégiai időszakban az Oktatási Minisztérium projektet indít az országos virtuális iskola és egyetem megtervezésére és koordinálására, majd létrehozására.

A multimédia-tananyagot kidolgozó szakemberek oktatása

Finnországban az elmúlt években az elektronikai ipar gyors növekedésnek indult, s 2002-re mintegy 30 000 új dolgozóra lesz szüksége. A médiaipar is gyors ütemben növekszik, 2001-ig mintegy 1000 alkalmazottat vesznek fel, és komoly igény lesz felkészült tanárokra is. Az ipar változó igényeinek kielégítése érdekében az Oktatási Minisztérium 1998-ban kiegészítő akciótervet hozott létre az informatikai, elektronikai, telekommunikációs és adatfeldolgozási ismeretek oktatására 2002-ig. A program egyszeri intézkedésekkel növelni fogja a képesítések számát, és biztosítja a magasabb szintű oktatási lehetőségek tartós növekedését.

Kutatás és fejlesztés

Az információs társadalommal kapcsolatos kutatásnak és fejlesztésnek – akár az egyes tudományágakon belül, akár több diszciplína bevonásával zajlik – újszerűnek, etikailag helytállónak és a nemzetközi mércéhez igazodónak kell lennie. Tárgya lehet az egyén befogadókészsége és alkalmazkodóképessége a változások tükrében. A legfőbb kérdés, hogyan lehet a tanulást segítő oktatási tevékenységekkel elősegíteni az információs társadalomhoz való alkalmazkodást. 1996 végén a Finn Tudományos Akadémia ötéves Információs Kutatási Programot indított el, amelynek 2001-ig tartó második szakaszában szereplő kutatási témák szorosabban kapcsolódnak a fejlődő információs társadalom által előidézett változásokhoz, az emberek és a technika kölcsönhatásaihoz.

A tervek szerint a jövőben több figyelmet kell szentelni a kutatás, a kutatók képzése és a kutatási eredményeket felhasználók közötti együttműködésre a kutatás minden szakaszában. Az IKT-vel foglalkozó kutatást elsősorban azokra a területekre kell kiterjeszteni, ahol Finnország magas szintű kutatócsoportokkal rendelkezik (pl. telekommunikáció). Hangsúlyozni kell a nemzetközi fontosságú területeket, ahol Finnországnak is növelnie kell a kutatással kapcsolatos befektetéseit, hogy lépést tudjon tartani a fejlődéssel. Erősíteni kell a vállalkozások és a tudományos közösségek közötti együttműködést, részben a kutatási célok meghatározása, részben a közös kutatási és fejlesztési projektek megvalósítása érdekében. Több kutatást kell indítani, és Finnországnak aktívan részt kell vennie az olyan nemzetközi kutatási programok előkészítésében és megvalósításában, mint az EU 5. számú, az IKT alkalmazását segítő keretprogramja.

A tanulói környezettel kapcsolatos kutatás és fejlesztés

Finnországban a tanulókörnyezetek legnagyobb problémája a szétszóródottság, illetve a koordináció hiánya. A kísérleti projektek eredményeinek széles körű alkalmazására eddig azért nem volt lehetőség, mert a tanulással kevés kutatás foglalkozott. Az új stratégiai időszak során a kutatásnak foglalkoznia kell a formális és nem formális környezetben zajló, élethosszig tartó tanulással. A tanuló szemszögéből a különböző tanulókörnyezetek lassan egymással átfedésbe kerülnek.

Az IKT oktatási alkalmazása esetében külön figyelmet kell fordítani a résztvevők együttműködésére, a szerepek definiálására. A kutatás szempontjából ez azt jelenti, hogy az eljárásokat az otthoni, az iskolai, a munkahelyi és egyéb nyilvános színtereken zajló tanulás során is ellenőrizni kell, mégpedig a kutatók, oktatók, diákok és a többi szereplő közötti valódi interakció létrehozásával. A kutatásnak az emberek mindennapi életére és környezetére, illetve a különböző életszakaszokban való tanulásra kell összpontosítania. Új kilátások nyílnak a Technológiai Fejlesztési Központtal (TEKES) való együttműködés terén, továbbá az oktatási újítások fejlesztésének új lehetőségeit teszi lehetővé a Finn Kutatási és Fejlesztési Alappal (Sitra) való együttműködés is.

Az Oktatási Minisztérium szakértői bizottságot nevez ki a tanulókörnyezetekkel kapcsolatos kutatási, fejlesztési és tanácsadási hálózat modelljének kidolgozására. Ez a modell olyan szerteágazó kutatási és fejlesztési hálózat kialakításához ad alapot, amely magas színvonalú oktatási szolgáltatások létrehozásával és terjesztésével foglalkozik. A hálózatban az oktatás, a technika, a kereskedelem, a művészet, a kommunikáció és az információs anyagok szakértőinek, valamint a vállalkozásoknak és a felhasználóknak a képviselői vesznek részt. A hálózat lehetővé teszi új vállalkozások és szolgáltatások működését, valamint új termékek és nem materiális jogok létrehozását. A tanulókörnyezetek kutatásával és fejlesztésével foglalkozó projektek segítésére fakultatív finanszírozási modelleket és társulásokat hoznak létre.

Az IKT a kutatás szolgálatában

Az új technikák alkalmazását a kutatási eredmények terjesztése terén is bővíteni kell. A nagy sebességű telekommunikációs hálózatok módot adnak a számítógépek, a szoftver, a kutatói adatbázisok távolsági használatára is, ami országos és nemzetközi szinten erősíti az együttműködést. A kutatóknak és a diákoknak fejleszteniük kell informatikai ismereteiket és felhasználói képességüket, különös tekintettel azokra a területekre, ahol a számítógépek tudományos alkalmazása még nem rendelkezik hagyományokkal. Az informatikai ismereteken túl a kutatóknak a szoftverek széles skálájára is szükségük van. A költséges tudományos szoftverek és adatbázisok beszerzését országos szinten kell koordinálni.

A tudományos és kutatási kérdéseknek általában kevés teret szentelnek a tömegkommunikációban, ezért törekedni kell arra, hogy a legfontosabb eredmények a nagy nyilvánosság számára elérhetővé váljanak. Fejleszteni kell a különböző szakterületek számára összeállított kutatási adatbázisok használhatóságát. Elengedhetetlen az egyetemeken az informatikával kapcsolatos oktatási és továbbképzési lehetőségek számának növelése. A tervezett célok eléréséhez megfelelő kapacitású tudományos számítástechnikai hátteret, szoftverek és adatbázisok széles választékát, valamint szakértői szolgáltatásokat kell a kutatók rendelkezésére bocsátani. Kezdeményezni kell a nagy teljesítményű, országos számítógéppark megújítását.

A gyors információs hálózatok alkalmazása forradalmasítja a kutatás módszereit (videokonferenciák és teammunka megvalósítása). Az IKT megváltoztatja a tudományos információk megszerzését és publikációját is. Sok cikk hónapokkal a kiadás előtt elérhető a hálózaton. A tudományos konferenciák információit már szinte kizárólag elektronikus formában teszik közzé, az előadások anyaga az Internet segítségével bárhol a világon elérhető. A médiaszervereken való tárolás lehetővé teszi az előadások anyagának későbbi felhasználását. Ugyanezt a technikát használják a távoktatásban, így a diákok a nekik megfelelő időbeosztásban követhetik az előadásokat.

Az oktatást, képzést és kutatást támogató tartalmi információk és szolgáltatások

Könyvtárak, archívumok, információs anyagok

A könyvtárak és archívumok mint az információátadás eszközei hagyományosan is válogatták, rendszerezték és tárolták a nyomtatott kiadványokat és dokumentumokat. A hálózatok kialakulásával párhuzamosan ezek az alapfunkciók minden korábbinál fontosabbá váltak. A könyvtárak működését fokozni kell, amennyiben azoknak a jelenlegi források mellett elektronikus és nyomtatott anyagokat kell egyszerre kezelniük.

A stratégia szerint a közkönyvtáraknak minden állampolgár rendelkezésére kell állniuk, tekintet nélkül a kiadványok formájára. Lehetőséget kell biztosítani az információs hálózatok használatára és az információ megszerzésével kapcsolatos útmutatás igénybevételére. Az önkormányzati könyvtárak saját gyűjteményeinek használata és a kölcsönzés térítésmentes kell hogy legyen. A könyvtárakban az állampolgárok rendelkezésére kell bocsátani a könyvtári katalógusokat és a lehető legnagyobb mennyiségű országos kiadványokat minden formában. A közkönyvtáraknak lehetővé kell tenniük az állampolgárok számára saját anyagok készítését és az Interneten való közzétételét is. A közkönyvtáraknak részt kell vállalniuk a diplomát adó távoktatási feladatokból is.

Nemzetközi tekintetben Finnország – amint már utaltunk rá – vezető helyen áll a közkönyvtárak használatában, az egy főre jutó kikölcsönzött kiadványok és az Interneten jelen lévő könyvtárak számában. Ugyanakkor a magas színvonalú és egyenletes eloszlású könyvtári hálózat kialakulását az önkormányzati támogatások csökkentése fenyegeti: könyvtárakat zártak be, korlátozták új anyagok beszerzését, és kevés a megfelelő képesítéssel rendelkező alkalmazott.

Az oktatási intézmények könyvtári és információs szolgáltatásai

Az 1990-es években bevezetett gazdasági intézkedések folytán romlottak az iskolák könyvtári és információs szolgáltatásai. Az Oktatási és Kulturális Parlamenti Bizottság az új iskolai törvények tárgyalása kapcsán foglalkozik az iskolai könyvtári és információs szolgálatok fejlesztésének szükségességével is. Az iskolai könyvtárakra vonatkozóan is beiktattak egy bekezdést, amely arra ösztönzi az oktatás irányítóit, hogy törekedjenek a könyvtári és információs szolgálatok fejlesztésére a tanulás és tanítás változatos igényeinek kielégítése érdekében, a kisebb iskolákban akár az önkormányzati közkönyvtárral való együttműködés útján.

A stratégia szerint minden tanár és tanuló számára biztosítani kell a tanítást és tanulást segítő korszerű könyvtári és információs szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az iskoláknak magas szintű hálózati kapcsolatokat kell létesíteniük az önkormányzat más iskoláival és könyvtáraival, és azok információforrásaival, szolgáltatásaival. Az iskolai könyvtár számítógépes rendszerét az önkormányzat közkönyvtárainak rendszerével kompatibilissá kell tenni. Az iskola hardverét és szoftverét messzemenően ki kell használni az információ megszerzésének és keresésének oktatása során. Az oktatási anyagot katalogizálni kell, és az információt minden felhasználó számára elérhetővé kell tenni. A nagyobb iskoláknak és oktatási intézményeknek saját könyvtárral kell rendelkezniük, amelynek lehetőség szerint a tanítási időn túl is nyitva kell tartania. Az iskolai könyvtárak élére az adott területen képzett könyvtárost kell állítani.

Elektronikus információs anyag és kutatói könyvtár

A könyvtárak és archívumok már eddig is digitalizáltak a gyűjteményeikben szereplő anyagokat a kötetlen használat érdekében. A digitalizálás azonban eddig nem rendszerszerűen történt. Nagyobb erőforrásokat kell a finn nyelvet értő hatékony visszakeresési technikákra és az elektronikus anyagok leírására csoportosítani, mivel a jövőben a megfelelő információk nagyrészt az Interneten is, de talán kizárólag itt lesznek elérhetőek. Az elektronikus formában tárolt információs anyagok jelentős részét a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni, a publikációk és dokumentumok megőrzését és megbízható felhasználását a jövő számára is biztosítani kell. Mindez olyan kihívást jelent, amelyet csak nagyfokú nemzetközi együttműködéssel lehet megvalósítani. A stratégia kiemelt feladatnak tekinti az elektronikus kiadványokat előállító projektek támogatását és a finn kiadványok fejlesztését, a fontosabb országos jegyzékek ingyenes használatának megszervezését és fenntartását információkeresés céljából.

Tanulást segítő információs hálózati szolgáltatások

A tanulásban és tanításban hasznosítható információt az információs hálózatok folyamatosan gyűjtik és tárolják. Az élethosszig tartó tanulás alapelveinek megfelelően úgy kell továbbfejleszteni a szolgáltatásokat, hogy azok a felhasználó számára egyetlen csatolófelületen keresztül biztosítsák a hálózat közoktatási rendszeréhez való hozzáférést. Ennek érdekében országos hálózati szolgáltatást kell létrehozni a tanítás és tanulás támogatására. Mindezt olyan, magyarázatokkal ellátott információs, interaktív tanácsadó rendszerrel és tanulási modulokkal kell bővíteni, amelyek a tanulmányok megtervezésének és elvégzésének újabb módját teszik lehetővé. A digitális rádió és televízió, valamint a vezeték nélküli hálózatok előkészítése érdekében kísérleti projekteket kell indítani. Fejleszteni kell az újságok, folyóiratok és a digitális média együttműködését a digitális archívumok oktatásban való felhasználásának érdekében.

Közoktatási és szakképzési szakanyagok

Az oktatásban egyre gyakrabban használnak multimédia-eszközöket. A tankönyveken alapuló tanítás helyét átveszi az információs források és anyagok széles körű és változatos használata, ami fokozottan jellemző a felsőoktatás esetében. A jövőben az oktatási és kulturális anyagok nagy részét a tanulási folyamat során állítják elő. Az IKT széles körű használatának legfőbb akadálya a megfelelő digitális oktatási anyagok hiánya. A finn és svéd nyelvű anyagok kereskedelmi előállítása eddig minimális volt, főképp a szűk piaci lehetőségek miatt. Problémát jelent a szakmai tananyagok hiánya is. A legsikeresebb termékek a munka világa és a felnőttoktatás igényeit elégítik ki. A külföldi anyagoknak csak kis hányada használható a finn iskolákban. A tantervfejlesztés még gyerekcipőben jár, és a területen szinte egyáltalán nem folynak hazai kutatások.

A digitális tananyagok kiadását olyan intézkedésekkel kell segíteni, amelyek a kiadók kockázatát csökkentik (különösen a termékfejlesztés szakaszában), a felhasználókat pedig ösztönzik és segítik az új anyagok használatában. A verseny serkentése érdekében a támogatást nyilvános pályázatok útján kell odaítélni. Erősíteni kell a finn anyagok kidolgozását. Az állami hatóságoknak, a finanszírozóknak, a termelőknek, a kutatóknak és az iskoláknak közös fejlesztési projektet kell indítaniuk, amely modellt szolgáltat a digitális oktatási anyagok széles skálája számára. Az iskoláknak mindenképpen integrálniuk kell a tantárgyi rendszerbe vagy más módon az új digitális tananyagot, amelyet a tanulók és a tanárok rugalmasan használhatnak a tankönyvsorozatok és egyéb taneszközök mellett. Azokon a területeken, ahol a kereskedelmi előállítás nem lehetséges, az oktatási hatóságoknak kell gondoskodniuk a rendelkezésre álló szakanyagokról.

Az oktatási anyagok előállításával foglalkozók képzése

A finn multimédia és hálózati alapú oktatási anyagok előállításáról megfelelő számú, erre alkalmas tervező révén kell gondoskodni. A magasabb szintű szaktudás új exportlehetőségeket biztosít. A multimédia és hálózati alapú oktatási anyagok iránti kereslet gyorsan növekszik, a külföldi kínálat pedig nem felel meg az ország igényeinek. A magas színvonalú digitális oktatási anyagokat Finnországban kell előállítani, mégpedig a tanárképzés és továbbképzés során kell képezni a pedagógusokat és a tartalmi, tervezési és szoftverismeretekkel rendelkező érdekelteket. Fejleszteni kell a tudományos anyagok elektronikus publikációjának gyakorlatát. Az új médiát használó, államilag támogatott fejlesztési projektek között lehetőség szerint elsőbbséget kell adni az oktatási anyagokkal foglalkozó projekteknek.

Az együttműködés nemzetközi lehetőségei

Az információs társadalom kulcskérdései az együttműködési lehetőségek és a hálózati kapcsolatok. Nemzetközi tekintetben az EU-tagállamokkal való együttműködés Finnország számára elsődleges fontosságú. Az EU Információs Társadalom (IST) Programja (1998–2002) e stratégia legfontosabb célkitűzéseit tartalmazza. Ezért az EU által támogatott kutatások és az országos programok kiegészítik egymást. Az EU-nak az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos egyéb oktatási, képzési és kutatási programjai a Socrates, az INFO 2000 és más strukturális alapok által finanszírozott programok keretében valósulnak meg. Az egyik fontos IKT-projekt a European Schoolnet, az európai iskolák közötti hálózati program. Az OECD szintén aktívan hozzájárul az információs társadalom fejlődéséhez. Erősítendő az együttműködés a balti-tengeri övezeten belül.

Az információs társadalom nemzeti oktatási, képzési és kutatási stratégiájának megvalósítása

Az előzőekben említett célkitűzések megvalósítása akcióprogram keretén belül történik. A közös vezérfonal a finn szakértelem és a tanulói környezetek fejlesztése. Annak érdekében, hogy Finnország az információs társadalom fejlesztésének útján megingathatatlanul haladhasson előre, az akcióprogram erőforrásainak átszervezésére, valamint a kiegészítő támogatások megfelelő koncentrálására lesz szükség. Az akcióprogram kiemelt területei, alprojektjei a következők.

1. Információs társadalmi ismeretek mindenki számára.

2. A hálózatok széles körű alkalmazása a tanulásban és a tanításban.

3. A digitális információtőke felhalmozása.

4. Az információs társadalom struktúráinak megerősítése az oktatásban, képzésben és kutatásban.

Az információs társadalmi ismereteket mindenki számára biztosítani kell, ezért növelni és fejleszteni kell az oktatás, a nyitott egyetemek és más oktatási szervezetek szerepét az információs társadalommal kapcsolatos készségek megismertetésére, különös tekintettel az öregedő népességre. Új és hatékonyabb oktatási megoldásokat kell kifejleszteni, kihasználva a digitális rádió, a tv-csatornák és a vezeték nélküli hálózatok lehetőségeit. Támogatni kell az ingyenes önkormányzati oktatást, továbbá ösztönözni kell az oktatási intézményeket az információs társadalmi ismeretek széles körű fejlesztésére. (Évente mintegy 2,5 millió eurót terveznek az oktatásra, képzésre és kutatásra szánni.)

A program céljai nem valósulhatnak meg, ha nem kap folyamatosan hangsúlyt az oktatószemélyzet alapképzése és továbbképzése. Általános cél, hogy az oktatási rendszer alkalmazottai számára biztosítsuk az információs és kommunikációs technológiák használatához szükséges alapkészségeket. A stratégiai időszak során a tanároknak legalább a fele el kell, hogy érje az információs társadalom által megkívánt pedagógiai és technikai szintet. Az oktatási rendszer 30 ezer dolgozója vesz részt továbbképzésen a stratégiai időszak során. (Erre a célra évente mintegy 5 millió eurót kell elkülöníteni.) Az információs ipar és az új médiumok terjedése új elvárásokat támaszt az oktatás és képzés elé, ezért teljesen új oktatási megoldásokat kell kifejleszteni.

A második alprojekt elsődleges célja olyan nyitott és távoktatáson alapuló virtuális tanulási rendszer kidolgozása és megvalósítása az egyetemisták, a közép- és általános iskolás tanulók számára, amely független a diákok tanuló- és lakóhelyétől. Hosszú távon ez a rendszer lehetővé teszi különböző mélységű és szintű, sőt különféle képesítéseket adó kurzusok elvégzését. A projekt törekvése, hogy megoldja az új típusú tanulás során felmerülő technikai, pedagógiai, szociális, adminisztratív és jogi problémákat. A projekt során jelentős pedagógiai és kutatási befektetésre kerül sor. (Az Oktatási Minisztérium évente körülbelül 6 millió eurót különít el erre a projektre.)

Elengedhetetlenül szükséges, hogy az információs tartalmak digitális formában rendelkezésre álljanak. Fontos továbbá a nemzeti tudásbázis forrásainak (könyvek, dokumentumok, egyéb nyomtatott anyagok és tárgyi gyűjtemények) digitalizálása. A digitális információtőke felhalmozásának projektje annyira szerteágazó és hosszú távú, hogy megvalósítása csak jól megtervezett lépéseken keresztül történhet. Emiatt támogatni kell az országos elektronikus publikációkat, a nyomtatott anyagok digitalizálását, az országos oktatási szakanyagokat előállító projekteket. Segíteni kell a fontos nemzetközi oktatási anyagok megtalálását is.

A projektek megvalósítására csak akkor kerülhet sor, ha az oktatás, képzés és kutatás keretei megfelelőek. Ezeket a struktúrákat koordinált cselekvés útján kell megerősíteni. Növelni kell a felszereltség mértékét, a hálózati környezetet pedig folyamatosan fejleszteni kell. Minden esetben törekedni kell az erőforrások lehető legjobb kihasználására. Az infrastruktúra fenntartása szintén a támogató szervezetek jelenleginél jobb anyagi ellátását követeli meg. Az oktatási intézményekben új stratégiai elgondolásokra van szükség, amelyekben feltétlenül számolni kell az IKT-vel.

Erősíteni kell az állam, az önkormányzatok és az oktatási intézmények együttműködését a stratégia megvalósítása során. Támogatni kell az oktatási intézmények és könyvtárak technikai beszerzéseit. Az önkormányzatokkal közös programot kell felépíteni a magas szintű kihasználtság és technikai támogatás biztosítása érdekében. (Évente mintegy 9 millió eurót kell erre a célra fordítani.)

A stratégia értékelése

Az Oktatási Minisztérium Oktatás- és Tudománypolitikai Osztálya felelős az Információs Társadalom Oktatási, Képzési és Kutatási Nemzeti Stratégiájának koordinálásáért. A stratégia megvalósítását folyamatosan értékelik és figyelemmel kísérik. Az értékelés külső és belső szempontok alapján történik független szakértői testületekkel, amelyek a megfigyelt és értékelt adatok alapján javaslatokat tesznek a minisztériumoknak az esetleges intézkedésekre és a fejlesztendő területekre. A monitoring és az értékelés a nemzeti stratégia szerves része. Fontos kiemelni az egyetemek, főiskolák és más oktatási intézmények folyamatos önértékelését is. Hosszú távon két szélesebb körű értékelés lesz 2002-ben és 2004-ben, rövid távon éves értékelő szemináriumok rendezését tervezik.

Válogatta és szerkesztette: Kőrösné Mikis Márta