A melléklet a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány és az Új Pedagógiai Szemle Szerkesztősége között létrejött együttműködési megállapodás alapján jelenik meg. Célja a KOMA pályázatainak utógondozása, a sikeres pályázatok bemutatása, illetve a hazai közoktatási pályázati kultúra fejlesztése.

A mellékletben bemutatott pályázókat, pályázati szemelvényeket a Szerkesztőség választotta ki.

A gazdasági kultúra fejlesztése az iskolában
– A tanulók felkészítése a racionális piaci magatartásra –

– A KOMA XXII. pályázatának értékelése –

A pályázat célja a közoktatási intézményekben felhasználható, a gazdasági kultúrát fejlesztő, a piacgazdaságban való eligazodásra, a racionális gazdasági viselkedésre felkészítő programok kifejlesztésének, megvalósításának és elterjesztésének támogatása volt.

Pályázni lehetett olyan új, saját fejlesztésű programokkal vagy külföldiek adaptációjával, amelyek az általános képzésben és a szakképzésben egyaránt hasznosíthatók.

A pályázatokat a következő témakörökben várta a kuratórium:

1. a tanulók pénzügyi kultúrájának megalapozása;

2. az optimális jövedelemszerzéshez, a jövedelem racionális felhasználásához szükséges ismeretek bővítése;

3. a családi gazdálkodás ésszerű, hatékony formáinak megismertetése; ésszerű fogyasztói magatartásra nevelés;

4. a vállalkozások világának bemutatása, a modern piacgazdaságok etikai dilemmái, konfliktusok értékelése, kezelése.

A pályázaton csak általános és középiskolák, illetve a közoktatás körébe tartozó intézmények vehettek részt.

A pályamunkáknak tartalmazniuk kellett az intézmény rövid bemutatását (személyi és tárgyi feltételek, diákságának létszáma, összetétele stb.), a tervezett pedagógiai fejlesztő munka bemutatását (célok, szervezeti formák, tartalom, módszerek, eszközök stb.), programok tervezése esetén azok ütemtervét, valamint a tervezett költségekre vonatkozó részletes tervet (az önrész és a pályázott összeg nagyságának meghatározásával).

A pályamunkák leadási határideje 1999. szeptember 30. volt.

A támogatást nyert pályázóktól a kuratórium beszámoló elkészítését várja, amelynek tartalmaznia kell a megvalósult pedagógiai program bemutatását, az eredmények értékelését az előzetes célokkal összevetve (pl. vélemény az alkalmazott szervezeti formákról, tartalomról, módszerekről, az eszközök eredményességéről; javaslatok a szükséges korrekciókról a tapasztalatok alapján), mellékelve a programhoz önállóan kidolgozott tanulási, illetve tanítási segédanyagokat.

Összesen 148 pályamunka érkezett. Legnagyobb számban az úgynevezett egyéb település iskolái pályáztak (49 db, 33%), a megyeszékhelyekről és a nagyobb városokból csaknem azonos számú pályázat érkezett (38 db, 26%, 37 db, 25%), míg a fővárosból a legkevesebb (24 db, 16%).

Az intézményi megoszlás tekintetében kimagasló az általános iskolák aránya (59 db, 39%). Jelentős a szakközépiskolai pályázók száma (37 db, 24%). Összesen hat olyan pályázat érkezett, amely nem sorolható be a közoktatási intézmények sorába, így ezek automatikusan kiestek a lehetséges nyertesek köréből.

A kuratórium 30 millió Ft-ot szánt a pályázat céljaira, a pályázatok elbírálása után végül 16 854 100 Ft-ot osztott szét 62 pályázó között, ami azt jelenti, hogy a KOMA a pályázatok 42%-át részesítette támogatásban. Sajnos a többi pályázat nem érte el a kívánt szakmai színvonalat.

A nyertes pályázatok település szerinti megoszlásának aránya nagyjából megegyezett az összes pályázat település szerinti megoszlásának arányával, ami azt mutatja, hogy a kuratórium törekedett a méltányos arányosságra, így a legnagyobb számban pályázó, úgynevezett egyéb települések iskoláit részesítette a legnagyobb mértékű támogatásban (24 db, 39%).

Az intézményi megoszlást tekintve az általános iskoláké volt a vezető szerep 32 nyertes pályázattal, ami több, mint a nyertesek fele (53%). Jelentős számban támogatta a kuratórium a szakközépiskolákból érkezett pályaműveket (12 db, 19%).

A beérkezett pályázatok összes pénzigénye 123 648 622 Ft volt. A legnagyobb összeget arányosan a legnagyobb számmal pályázó intézmények, az általános iskolák igényelték, összesen 37 350 542 Ft-ot (30%), településtípus szerint pedig az egyéb településeken volt a legnagyobb igény (47 145 020 Ft, 38%). Az elbírálást követően az arányoknak megfelelően (ahol természetesen a pályázati körből eleve kieső, nem közoktatási intézményeket nem vesszük figyelembe) az általános iskolák részesültek a legnagyobb támogatásban: a fenti összegből 8 315 000 Ft-ot kaptak meg (50%).

A településtípusok szerinti csoportosítást tekintve az igényelt összegek arányainak megfelelően osztotta ki a kuratórium az elnyert összegeket, vagyis az úgynevezett egyéb településkategóriába tartozó intézmények pályázatai nyerték el a legnagyobb összeget, 6 162 000 Ft-ot, ami a szétosztott összeg 37%-át teszi ki.

A pályázatok elbírálása a szakértők véleménye alapján történt.