A Zalabéri Általános Iskola négy éve szervez tudományos diákkonferenciát 10-14 éves általános iskolás gyerekek számára. Két éve a Zala megyei iskolások és több dunántúli iskola tanulói is részt vettek a többfordulós rendezvényen. A tanulmány a megyei rendezvény elemzésének, értékelésének összefoglalását tartalmazza.
Zalabérben az 1997/98-as tanévben megkezdett empirikus kutatási folyamat abból indult ki, hogy „A tudományrendszertan eredményeinek adaptálása révén a napi pedagógiai gyakorlat számára feltárható a tanulási lehetőségek olyan sora, amelyben a gyermekek megismerhetik a tudomány, illetve a kutatás szervezeti, szociális és emberi (kutatásszociológiai), valamint kreatológiai (oktatástani) oldalait. A tanulók így kisiskoláskoruktól kezdődően megérthetik az új születését, beláthatnak az ismerettermelés, a tudáscsinálás fárasztó, de egyben individuumérlelő, öntevékenységre késztető folyamatába.”
A fentiek inspirálására azoknak a tanulási lehetőségeknek a sorát tártuk fel a teljesség igénye nélkül, amelyekkel a kisiskolások is (a felső tagozatosokkal együtt) megértik az „új születését” és belelátnak az „ismerettermelésbe”. Ebben az írásunkban a „Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) hozama és lehetőségei az általános iskolai tehetséggondozásban” című kutatás eredményeit tesszük közzé. (A tanulók kutatási eredményeinek részletes elemzése a http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2001-03-mh-kiss-tdk.html weboldalon olvasható.)
A tehetségígéretek gondozását nemcsak a tantárgyakhoz kötődő tanulmányi versenyeztetésben látjuk, hanem a kötetlen tárgyhoz és nyílt programhoz rendeljük (vö. Nagy József 1985). Kötetlen tárgyként az ökológiai problémákat és a humán kríziseket jelöltük meg. Nyílt programon a tantárgyi tanulás során fejlesztett képességek alkalmazását értettük, és a diákokat a tudományos alkotás elemeinek felhasználására késztettük. Ennek szellemében „Alkotói napok” címmel indítottuk útjára az iskolán belüli tehetségígéretek gondozását szolgáló programot.
Az első szakaszban a tanórákon figyeltük meg diákjaink teljesítményét a kötött tárgy és a zárt program szintjén megjelenő feladatmegoldások során. A kötött tárgyba a tantervben rögzített és a taneszközökben szövegként, ábraként, képként stb. megjelenő ismereteket soroltuk. Zárt programként kezeltük a tipizált feladatmegoldásra – algoritmusra – épülő feladatokat, melyeket egy-egy taneszközcsalád (tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, feladatlap, példatár, ellenőrző feladatlap) tartalmazott, és melyek a tanár által kondicionált algoritmusokra épültek. E feladatokat nemcsak a tanórán oldották meg a diákok, hanem tanórán kívül is. A kötött tárgy és a zárt program szintjén megoldott feladatok legjobbjait az osztálytermekben levő dekorációs felületeken helyeztük el.
A második szakaszban áttértünk a kötetlen tárgy és a zárt program szintjére. A kötetlen tárgyak a műveltségterületekben rejlő ismeretek, melyeket a taneszközökön kívüli források segítségével adtunk a diákok kezébe (könyvtári szakkönyveket, szakfolyóiratokat, ismeretterjesztő könyveket és folyóiratokat, videofilmeket, CD-programokat). Ezeknek az ismereteknek a feldolgozását a már kondicionált algoritmusokkal, zárt programmal végeztettük. A feladatokat többnyire tanórán kívüli munkával oldották meg a tanulók. A kötetlen tárgy és a zárt program szintjén készült megoldások legjobbjait az iskola közterein található dekoráción helyeztük el.
Az alkotói napok harmadik szakaszában a kiállított alkotásokat a diákok és a tantestület megtekintette. A diákok közönségszavazással, a tanárok az alkotások elemzésével értékeltek. Az alkotások értékelése mindkét esetben pontozással (1–10) történt. A legjobb alkotásokat az iskola galériájában állítottuk ki, és a „98/99-es tanév legjobb alkotásai” címmel diákújságként megjelentettük.
A diákok tetszésnyilvánításának szempontjai: Felkeltette-e érdeklődésemet a kiállított munka? Az alkotás témája érthető volt-e számomra? A szerző esztétikusan jelenítette-e meg a művét? Szívesen olvasnék-e még erről a témáról? Szeretném-e, hogy az alkotó előadja a művét? A tantestület elemzésének szempontjai: A téma kifejtésének koherenciája. A választott téma túlmutatása a tanterv ismeretrendszerén. A szakszöveg alkotásakor használt terminusok pontossága. Problémafelvetés. Az alkotás igényessége. A forrás megnevezése.
A negyedik szakaszban a legjobb alkotásuk bemutatása következett két szakaszban (1–3. osztály és a 4–8. osztály): a tantestület egésze, valamint a diákok és szüleik előtt. A diákok közönségszavazat formában, míg a tantestület szakzsűriként az alábbi szempontok alapján értékelt:
A döntőben szerzett pontok alapján az előadásokat a következő kategóriákban értékeltük: I. közönségszavazat, II. szakzsűri, III. összesített. A három kategóriát 1–3. o. és 4–8. o. korcsoportban különböztettük meg. Az elődöntő és a döntő eseményeit a diákok szervezték és vezették. E tevékenységeiket fényképezőgéppel és videokamerával megörökítették.
A tanórán és a tanórán kívüli pedagógiai folyamatoktól a döntőig számos munkaszereppel találkozhattak a tanulók: szövegszerkesztő, titkár, újságíró, dekoratőr, operatőr, fotós, műsorközlő, kritikus, közvélemény-kutató, szervező stb. E munkaszerepek fejlesztését a kommunikációs, a szociális, a tanulási, önszabályozási képességeket, valamint pozitívan befolyásolták a viszonyulást a tanuláshoz, a társakhoz, az értékekhez, és fejlesztették az önismeretet és az önértékelést.
Az 1998/1999-es tanév második felében Zsolnai József instrukciói alapján elindítottuk a „Kutatás tanítása az általános iskolában” című programot. E program azt az empirikus mikrokutatást foglalta magában, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy: „A kutatás tanítása kutatható-e a 10–14 éves gyerekek körében egy kisiskolában?”
Az alkotói napokon legjobban teljesítő 17 tanulónak kutatási szerződést ajánlottunk fel az ökológiai problémák és a humánkrízisek kutatására.
A szerződés értelmében:
a) A diák kutatói igazolványt kap.
b) A diáknak lehetősége van arra, hogy a szaktanároktól felmentést kérjen a tanórák látogatása alól a kutatói igazolvány felmutatásával. A maximális felmentéskérés lehetősége 20 óra (egy tantárgyból legfeljebb 3 tanóra).
c) A kutatást végző diák vállalja, hogy a távollétében tanultakról számot ad a szaktanárral megállapodott módon.
d) A felkészítő tanár a kutató diák rendelkezésére áll ebben az időpontban, és konzultációt folytat a diákjával (instrukciók adása, a könyvtári munka előkészítése, szövegszerkesztő használata, kutatási napló vezetése, felkészítés a beszámolókra, a kutatási napló leadása, előadás a Tudományos Diákköri Konferencián).
e) A felkészítő tanár és a diákja vállalja, hogy kutatási naplót vezetnek szövegszerkesztővel.
f) A kutatásvezető és a diák a kutatási folyamatról négy szakaszban számolnak be (témaválasztás, expozíció, hipotézis, állásfoglalás a hipotézis igazságértékéről) a kutatási napló alapján, a határidők pontos betartásával.
g) Ha a beszámolókat a megadott határidőre nem készítik el, akkor a kutatás folyamata leáll, és a diák a kutatói igazolványát köteles leadni.
h) A diák a kutatási naplót kinyomtatva leadja.
i) A kutatásáról beszámol a diák a Tudományos Diákköri Konferencián.
j) Az igazgató vállalja, hogy: a) a kutatási naplók készítéséhez számítógépidőt, nyomtatópapírt, lemezt biztosít; b) a legjobb kutatási eredményeket archiválja az iskolai dokumentációban; c) az archívumot felhasználják a következő tanévek kutatási folyamataihoz; d) a TDK-s előadóknak egyhetes alkotói tábort biztosít a nyári szünidőben.
Felajánlott kutatási témák
a) A természeti környezet folyamatai (erdőpusztulás, üvegházhatás és éghajlatváltozás, az ózonpajzs vékonyodása, savasodás, édesvízkészletek romlása, óceáni élettér csökkenése, táplálékláncok leépülése, örökítő anyag hanyatlása).
b) Gazdálkodási és gazdasági problémák (centralizáció, magasfokú specializáció, információs társadalom, profit- és hatalommotivált innováció, komplikált technológiai eljárások, nagyfokú energiafelhasználás, tömegtermelés, fegyverkezési válság, tüzelőanyagok égéstermékei, ipari eredetű gázok, mérgező vegyületek, sugárzó anyagok, hulladékok).
c) A tömegek mindennapi tragédiái (nélkülözés, a helyi kultúrák asszimilációja, növekvő analfabetizmus, romló halandósági mutató, népsűrűsödési problémák, egészségromlás a szennyeződésektől és a nélkülözéstől, passzív politika, munkanélküliségtől való félelem, jövőképhiány, erkölcsvesztés, pszichotrop anyagoktól való függőség, öngyilkosság).
A kutatási szerződésben rejlő felelősség értelmezését több lépésben végeztük. Értelmeztük a felkészítést vállaló tanárokkal, a szaktanárokkal és a kutatást vállaló diákokkal. A szerződés minden egyes pontját körültekintően kifejtettük. Az értelmezés csoportokban és a kutatói párokban (felkészítő és diák) egyaránt megtörtént. Az értelmezést követően került sor a szerződés megkötésére.
Mikrokutatásunk harmadik szakaszában a kutatás algoritmusával ismertettük meg azokat a tanulókat, akik a kutatási szerződésben foglaltakat vállalták. A kutatási algoritmus lépései: problémaválasztás; a probléma pontosítása avagy a kutatási téma megnevezése; a kutatási téma tudománytani besorolása; expozíció (a választott probléma ismertetése, információgyűjtés a problémáról, problématörténet) ; hipotézis; tényanyaggyűjtés; a tényanyag rendezése a hipotézis igazolásához; modellezés; a tényanyaggyűjtés, -rendezés, -modellezés eredményeinek ismertetése; állásfoglalás a hipotézis igazságértékéről; javaslat a probléma kezelésére, megoldására (vö: Fábián Z. 1993). A kutatási algoritmus értelmezését a legjobbak csoportjával tanórán kívül végeztük.
A megyei könyvtárban információkat gyűjtöttek a tanulók. Előfeltétele: a választott tág probléma besorolása a tudományágakba és alágakba, a folyóiratjegyzék tanulmányozása, a könyvtári munka alapjainak értelmezése. A könyvtári munkát a szakirodalom keresésével (katalóguscédulával, számítógépes nyilvántartással, enciklopédiák, szakkönyvek, monográfiák, ismeretterjesztő folyóiratok, tudományos folyóiratok felhasználásával) folytatták a tanulók. A kölcsönzött könyvek felhasználásával kézikönyvtárat alakítottak ki a diákok.
A kialakított kézikönyvtár mellett információgyűjtést végeztek a kijelölt „kutatói szobában”. Ezt megelőzte a kutatói szoba fogalmának értelmezése, használati módjának pontosítása. Az információgyűjtés algoritmizálása magában foglalta az információgyűjtés céljának értelmezését, a cédulázás gyakorlását, a cédulák rendszerezési algoritmusának kondicionálását.
A kutatói szobában felállított fénymásoló segítségével az információk fénymásolását végezték, „saját kézikönyvtárat” alakítottak ki a fénymásolatokból. E tevékenység magában foglalta a fénymásoló kezelésének megismerését, az önálló fénymásolási feladatok végzését, az információgyűjtési etikett (hivatkozás, szerzői jogvédelem) megismerését. A saját kézikönyvtár kialakítása tartalmazta a kézikönyvtár fontosságának értelmezését, racionalitásának szükségszerűségét, kialakításának módját, használatának kondicionálását.
A számítástechnikai órákon tanultakat is bekapcsoltuk a kutatásba, saját könyvtár létrehozását, információk felvitelét (szöveg, grafikon, táblázat, diagram, kép formájában), információk szerkesztését, nyomtatását kellett elvégezniük, illetve ezek alkalmazásával kutatási naplót szerkeszteniük a tanulóknak.
A kutatási naplóban az elvégzett kutatásról beszámolót készítettek, azt PowerPoint használatával projektor segítségével bemutatták.
A TDK-n a diákok kutatásuk eredményét előadás formájában mutatták be PowerPoint segítségével. Az előadások ideje maximum tíz perc lehetett. A bemutatást a VE TK Pedagógiai Kutatóintézet munkatársai (Zsolnai József igazgató és Lehmann László tudományos munkatárs) hallgatták meg a Zalabéri Általános Iskolában. Ezt követően a kutatóintézet munkatársai kérdéseket tettek fel a kutatás folyamatával, a hipotézissel és a hipotézis igazságértékének igazolásával kapcsolatosan.
Az előadásokat személyre szóló értékelés követte. A tanulók jutalma egyhetes alkotótábor volt.
A TDK előadásaiból „Az ökológiai problémák és humán krízisek kutatása 10–14 éves korban” címmel kiadványt jelentettünk meg.
A diákok kutatási tevékenységeit tipizáltuk és rendszereztük. A tipizáláskor az ÉKP-ban kidolgozott tevékenységrendszert vettük alapul (vö.: Zsolnai József 1995). A tevékenységrendszer elemei: könyvtárhasználat, kézikönyvtár kialakítása és használata a „kutatószobában”, szakszöveg feldolgozása, szakszöveg alkotása írásban, riport készítése szakértővel, kutatási napló vezetése és készítése, gondolkodási műveletek alkalmazása, félreproduktív tudományos szöveg alkotása szóban.
A megfigyelt tevékenységek rendszere mozgatta és fejlesztette azokat a képességeket és viszonyulásokat, melyeket célul tűztünk ki: az alapképességeket (diszpozíciós, gondolkodási, grammatikai), a kommunikációs képességeket (beszéd, beszédértés, írás és olvasási), a szociális képességeket (észlelés, alkalmazkodás), a tanulási, önszabályozási képességeket (önirányítás, önellenőrzés, tanulási önismeret, önálló tanulás, irányított tanulás), valamint a pozitív viszonyulások megerősítését és kiépítését, a negatív viszonyulások megelőzését és korrekcióját. Ezen belül a viszonyulást a tanuláshoz, a társakhoz, az értékekhez és az esztétikai minőséghez. (A megfigyelt tevékenységek rendszerét lásd a következő oldalon.)
A TDK hozama egy olyan tehetséggondozási program lehet, mely túlmutat az általános iskola „tantárgyszagú” zárt világán. E tehetséggondozási program a valós világ problémáira mutat, melyek megoldása kutatási folyamatokat igényel. E folyamatok elemeit a kisiskolás tanulók is képesek megfelelő irányítás mellett elsajátítani. Az elsajátítás tanulási folyamatában végzett tevékenységek rendszere mozgósítja és fejleszti a tanulók képességeit, attitűdjeit.
| 1. Könyvtárhasználat 1.1. a téma tudománytani besorolása 1.2. kapcsolatfelvétel 1.3. szándéknyilvánítás 1.4. nyomtatványkitöltés 1.5. szakirodalom gyujtése (katalóguscédulák, számítógépes nyilvántartás alapján) 1.6. véleménynyilvánítás 1.7. a szakirodalom szelektálása (fülszöveg, bevezetés, tartalomjegyzék alapján) |
| 2.1. kapcsolás „vágás” (a különbözô
szakirodalmakból vett idézetek halmazokba rendezése) 2.2. sorrendiség felállítása a halmazok között 2.3. bôvítés (önálló, koherens mondatok írása az idézetek közé) 2.4. tudományos szöveg alkotása 2.5. lábjegyzet készítése a felhasznált forrásokról |
| 3. Kézikönyvtár kialakítása és
használata a „kutatószobában" 3.1. tudományok szerinti csoportosítás 3.2. címleírás készítése 3.3. gyorsolvasás 3.4. fénymásolás 3.5. szociális észlelés 3.6. szociális alkalmazkodás 3.7. konfliktusok kezelése 3.8. önirányítás 3.9. önálló és irányított tanulás |
| 4.1. kapcsolatfelvétel 4.2. szándéknyilvánítás 4.3. véleménynyilvánítás 4.4. tájékoztatás 4.5. spontán beszéd értéke 4.6. szociális észlelés 4.7. szociális alkalmazkodás 4.8. videofilm feldolgozása |
| 5. Szakszöveg feldolgozása 5.1. olvasás (szövegrészletek, fejezetek, tanulmányok, cikkek) 5.2. kiemelés (idézetek) 5.3. címleírásokkészítése az idézetekhez 5.4. szukítés (a kiemelt idézetekbôl) |
| 6.1. gondolkodási muveletek végzése 6.2. problémamegoldás megadott algoritmus szerint 6.3. szövegszerkesztô program használata (Word 97) 6.4. önszabályozás |
|
7. Félreproduktív tudományos szöveg alkotása
szóban (a kutatás eredményének bemutatása) |
| 8.1. analízis 8.2. szintézis 8.3. absztrahálás 8.4. összehasonlítás 8.5. összefüggés felfogása 8.6. kiegészítés 8.7. konkretizálás 8.8. rendezés 8.9. analógia |
| 9. Problémamegoldó algoritmus elemeinek alkalmazása 9.1. ítéletalkotás 9.2. következtetés 9.3. távoli asszociáció 9.4. eredeti gondolkodás 9.5. megértés 9.6. értékelés 9.7. választás 9.8. döntés |
| 10.1. problémaválasztás 10.2. a probléma pontosítása 10.3. a kutatási téma tudománytani besorolása 10.4. expozíció 10.4.1. a választott probléma ismertetése 10.4.2. információgyujtés a problémáról 10.4.3. problématörténet 10.5. hipotézis 10.6. a tényanyaggyujtés eredményeinek ismertetése 10.7. állásfoglalás a hipotézis igazságértékérôl 10.8. felkészülés a kutatási beszámolóra 10.9.1. a tudományos szöveg szukítése 10.9.2. vázlatkészítés 10.9.3. modellezés 10.9.4. PowerPoint használata, alkalmazása 10.9.5. bôvítés (a PowerPoint-ábráról szövegalkotás) |
| 1. Viszonyulás a kutatáshoz 1.1. intellektuális érzelmek 1.1.1. kíváncsiság 1.1.2. sikerélmény 1.2. attitudök 1.2.1. a könyvtárhoz 1.2.2. a tudományhoz 1.2.3. a kutatás folyamatához 1.2.4. a kutatási eredmény bemutatásához 1.3. érdeklôdés 1.3.1. a tudományos ismereteket hordozószakirodalom iránt 1.3.2. a számítógép alkalmazási lehetôségei iránt 1.3.3. a választott probléma iránt |
| 2. Társas viszonyulások a kutatás folyamatában 2.1. a kutatói csoporton belül 2.1.1. empátia 2.1.2. szeretet 2.1.3. nyíltság 2.1.4. barátság 2.2. a kutató és a kutatásszervezô között 2.2.1. empátia 2.2.2. szeretet 2.2.3. nyíltság 2.2.4. barátság 2.3. a kutatást vállalók és a kutatást nem vállalókközött 2.3.1. rejtett agresszió 2.3.2. ellenszenv 2.3.3. elôítélet 2.3.4. megbecsülés igénye |
| 3. Értékekhez való viszonyulások a kutatás ideje alatt |
|
4.1. erkölcsi viszonyulások |
|
4.2. esztétikai viszonyulások (tiszta esztétika szférája)
|
Tapasztalataink alapján azt állíthatjuk, hogy a tanulási folyamat eredményeként létrejött kutatási részeredmények és azok bemutatása, valamint az arról folyó kommunikáció az egyetem kutatóival lehetővé teszi a TDK működtetését 10–14 éves korban. A TDK működtetése magában hordozza azt az újabb lehetőséget, hogy az empirikus mikrokutatást kiterjesszük Zala megye néhány kisiskolájára is.
Az 1999/2000-es tanévben Zala megye kisiskolái számára meghirdettük TDK-rendezvényünket. Abból az előfeltevésből indultunk ki, hogy a kiselőadás mint tanulás-módszertani fogalom minden általános iskolában ismert. E fogalom általában azt jelenti a gyakorló pedagógusok számára, hogy a tananyagot könnyebben elsajátító tanulóknak külön feladatként kiselőadási lehetőséget adnak. E lehetőség többnyire a tananyaghoz kötődő témakörök, leckék ismereteinek „mélyebb” megismerését szolgálja.
TDK-rendezvényünkkel lehetőséget kínáltunk a tanároknak arra, hogy tehetségígéreteik képességfejlesztésének hatékonyságáról teljesebb képet kapjanak. E teljesebb kép a tanulmányi versenyeken túlmutat, ha egyetértenek azzal, hogy a tehetségígéretekre leginkább jellemző: a fejlett önálló tanulási képesség, az ismeretek iránti kutatói hajlam, a nagyfokú kreativitás, a jó kommunikációs képesség.
A rendezvényre jelentkezők olyan tehetséggondozó programban vesznek részt, amelynek zárásaként a legjobbak előadás formájában bemutatják elkészített munkájukat. A tehetséggondozó program tematikája:
Témaválasztás: a kiindulási téma lehet tantárgyakhoz kötött (matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, történelem, magyar nyelv)
a) egy tantárgyhoz
b) több tantárgyhoz
Témapontosítás: a téma lehet
| Témakörhöz kötött | Problémához kötött |
| a) egy témakörhöz | a) önállóan felvetett |
| b) több témakörhöz | b) választás adott problémákból |
Ismeretek gyűjtése
| Iskolában | Könyvtárban |
| a) tankönyvekből | a) tudományos könyvekből |
| b) kiegészítő taneszközökből | b) tudományos folyóiratokból |
A tudományos munka összefoglalása
| Írásos anyag készítése | Kiállítási anyag készítése |
| a) dolgozat | a) tudományos galéria |
| a) kutatási napló | b) tudományos diákfolyóirat |
A legjobb anyagok bemutatása
Előadás formájában a Zala Megyei Tudományos Diákköri konferencián-
Tudományos diákfolyóirat külön kiadásában megjelentetjük a munkákat.
A Zala megyei kisiskolák közt meghirdetett TDK-ra hat kisiskola 58 tanulója jelentkezett. Az 58 tanuló közül 31 tanuló zárta TDK-s munkáját a kutatási napló leadásával és előadásának megtartásával.
A tanulók többnyire egy tantárgyhoz kötődő témákat választottak. A témák elsősorban a tananyagok ismereteihez köthetők, de fellelhetők olyanok is, melyek a tananyagokban nem szerepelnek.
Az ismeretek gyűjtése tankönyvekből, ismeretterjesztő könyvekből, folyóiratokból és szakkönyvekből történt. Nem volt olyan tanuló, aki csak tankönyvi információkat használt fel. Leginkább ismeretterjesztő könyveket dolgoztak fel, és legkevesebb információt szakkönyvekből, illetve szakfolyóiratokból gyűjtöttek.
A téma tudománytani besorolását két tanuló nem végezte el, hibátlan besorolást (a tudományok alágáig) 15 tanuló végzett. 14 tanuló a tudományok főágáig sorolta be sikeresen a témáját.
A téma kifejtéséről négy tanuló nem készített vázlatot, és öt tanuló nem jelölte az információk eredetét források feltüntetésével. A témát kifejtő szövegben négy tanuló jelölte meg a forrást.
Három tanuló témakifejtését igénytelennek minősítettük. Tíz tanuló számítógép-használatát találtuk kiemelkedőnek.
Az osztályok szerinti témaválasztás tantárgyak szerint csökkenő sorrendben a következő: biológia (10), földrajz és történelem (5), matematika (4), magyar nyelvészet (3), számítástechnika, kémia és testnevelés (1). A részt vevő tanulók létszáma osztályokra lebontva csökkenő sorrendben: 5., 6. és 8., 7., 4. osztály.
|
Jelentkezés Válassz egy tantárgyat, amelyben szerinted a legjobb vagy és kipróbálnád tudásodat!A választott tantárgyon belül melyik témakör vagy témakörök keltették fel az érdeklodésedet? Vállalnál-e az általad megnevezett témakörhöz kapcsolódóan kutatómunkát, és az eredményeidrol tartanál-e kiselõadást? |
|
I. forduló (58 fõ) Nagy vonalakban mutasd be az elõadásod tervezetét! Rendelj a résztémáidhoz kérdéseket, vess fel problémákat! Sorold fel, hogy milyen információhordozók segítségével keresed a választ a kérdéseidre, a problémafelvetésedre! |
|
II. forduló (31 fõ) 1. Fejtsd ki az egyik résztémád! 2. Sorold be a témádat "A tudomány térképe" segítségével! 3. A tudománytani besorolásod felhasználásával gyujts információkat a témádhoz a megyei könyvtárban, levéltárban, múzeumban stb. 4. Készíts vázlatot a résztémádhoz! 5. A résztémád fejtsd ki szövegben! |
|
III. forduló (31 fõ) 1. A témád kifejtését tedd teljessé! |
|
3. Az anyagodat olvasd át kutatói szemmel! 4. Add fel a munkádat a határido pontos betartásával, mert az elküldött
anyagodat: |
|
5. Készülj fel az elõadásodra!
6. Készülj fel arra, hogy a zsuri rákérdezhet: |
Kutatási napló
A TDK-s naplót leadó diákok osztályok szerinti megoszlása növekvő sorrendben az alábbi: 4. (4 fő); 7. (6 fő); 8. (7 fő); 6. (7 fő); 5. (7 fő) osztály. Összesen 31 diák adott le kutatási naplót.
Az elkészített kutatási naplók megfelelése, a megadott kutatói algoritmus szerkezetének, növekvő sorrendben a következő: 6.; 4. és 8.; 7.; 5. osztály. Az értékelés 10 szempont szerint történt, melyek a következők: a téma tudományok főágába sorolása; ismeretek gyűjtése: taneszközből, nyomtatott ismeretterjesztőből, folyóiratból, szakkönyvből; vázlat az előadáshoz; forrásra hivatkozás; ábrák és képek kiemelése a forrásokból; ábra- és képaláírás; szövegszerkesztés. A kutatási napló vezetésének TDK-s átlaga 90%-os. A kutatási naplók készítésében kiemelkedő teljesítményt (maximumot) elért tanulók száma növekvő sorrendben és az osztályoknak megfeleltetve: 4. (1 fő); 7. (2 fő); 8. (3 fő); 5. (4 fő) osztályosok. A kutatási naplókat az 5. osztályosok készítették el a legigényesebben, 93%-osan felelnek meg a megadott kutatási algoritmusnak. A legkevésbé 85%-osan feleltek meg a megadott kutatási algoritmus szerinti naplóvezetésnek a 4. osztályosok.
TDK-s előadás
A kutatási eredmények előadásának TDK-s átlaga 83%-os. Az előadás értékelése a kommunikációs és a problémamegoldó képességekre terjedt ki.
A kommunikációs képességek TDK-s átlaga 84%-os volt. A 7. osztályosok kommunikáltak a legjobban, 84%-osan, az előadáskor. Legkevésbé a 4. osztályosok kommunikáltak, 80%-osan, az előadáskor.
A problémamegoldó algoritmus követésének TDK-s átlaga 83%-os volt. A 8. osztályosok követték a legjobban, 88%-osan a megadott problémamegoldó algoritmust. Legkevésbé a 7. osztályosok követték a problémamegoldó algoritmust, 78%-osan.
Összességében a TDK-s előadások átlaga 83%-os. A 8. osztályosok érték el a legjobb teljesítményt, 89%-osat. Legkevésbé teljesítettek az előadások során a 4. és a 6. osztályosok a 80%-os eredményükkel.
A TDK-s kutatási napló és az előadás összértéke
Az összesített TDK-s átlag 86,9%-os. Legjobb teljesítményt az 5. osztályosok értek el (90,2%), legkevésbé teljesítettek a 6. osztályosok (82,5%).
A Zala megye kisiskolái számára meghirdetett TDK elemzése részben igazolta azt az előfeltevésünket, hogy az általános iskolákban ismert a kiselőadás mint tanulás-módszertani fogalom, és szerencsés döntés volt ehhez kötni a kutatói munkára való felhívást. A gyakorló pedagógusok alkalmazzák a kiselőadást, mint a megtanítás stratégiájának egyik elemét a tananyagot könnyebben elsajátító tanulók számára.
A pedagógusok nem idegenkednek attól, hogy a képességfejlesztés hatékonyságáról teljesebb képet kapjanak a diákok alkotásának és annak bemutatásának tükrében.
A TDK-n született alkotások (kutatási naplók TDK-s átlaga 90%) elemzésének eredménye igazolja a 10–14 éves tehetségígéretek önálló tanulási képességét, kutatási hajlamát és nagyfokú kreativitását. Összességében az 5. osztályos tanulók alkotásait találtuk a legjobbnak. Őket követik a 8. és a 4. osztályosok, megelőzve a 6. és 7. osztályosokat.
A kutatási eredmények bemutatása igazolja a tehetségígéretek jó kommunikációs képességét (TDK-s átlag 84%). A bemutatáskor elért eredmények alapján a 8. osztályosok előadásait találtuk a legjobbnak. Őket követik az 5. és a 7. osztályosok, megelőzve a 4. és 6. osztályosokat.
A kutatási naplók és az előadások összértékelése arra enged következtetni, hogy a 86,9% TDK-s átlag (min. 6. o.: 86,9% és max. 5. o. 90,2%) megerősíti empirikus mikrokutatásunk inspirációját, miszerint: „A tanulók így kisiskoláskoruktól kezdődően megérthetik az »új születését«, beleláthatnak az »ismerettermelés«, a »tudáscsinálás« – fárasztó, de egyben individuumérlelő, öntevékenységre késztető folyamatába.”
A TDK tapasztalati eredményei alapján megállapítható, hogy a TDK mint tehetséggondozó program releváns más Zala megyei kisiskolákban is a 10–14 éves tehetségígéretek körében.
Kutatásunkat azonban nem tekintjük lezártnak, hiszen egy mikrokörnyezetben (zalabéri és Zala megyei kisiskolák) elvégzett empirikus kutatásból levont következtetések helytállóságát más megyékben és nagyobb iskolákban is vizsgálni kell.
Irodalom
Fábián Zoltán: A pedagógiai kutatások módszerei és logikája. Budapest, 1993, Nemzeti Tankönyvkiadó (PSZM Projekt).
Lorenz, Konrad: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. Sopron, 1989, KKSZK
Nagy József: A tudástechnológia elméleti alapjai. Budapest, 1985, OOK.
Zsolnai József: A tanulás tervezése és irányítása. Budapest, 1986, Tankönyvkiadó Vállalat.
Zsolnai József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. Budapest, 1995, ÉKP Központ–Holnap Kkt.–Tárogató Kiadó.
Zsolnai József: Egy gyakorlatközeli pedagógia. Budapest, 1986, Oktatáskutató Intézet.
Zsolnai László: Másként gazdálkodás. Budapest, 1989, Közgazdasági és Jogi Kiadó.