1	Liskó Ilona és Fehérvári Anikó a kilencvenes évek közepén kismonográfiát jelentetett meg a témában folytatott kutatásaikról (Liskó–Fehérvári 1996). Az eredmények beépültek Andor Mihály és Liskó Ilona az iskolarendszer változásait a társadalmi mobilitás összefüggéseiben elemző, átfogó nevelésszociológiai munkájába is (Andor–Liskó 2000). A képzési formával részletesen foglalkoztak az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjának alapvetően statisztikai adatgyűjtésre és elemzésre épülő, az oktatási rendszer változásait leíró „jelentései” (Halász–Lannert 1995, 1997, 2000), és a szakfolyóiratokban, szakmai lapokban is számtalan tanulmány foglalkozott a témával.
2	Balogh Lászlóné: Az iskolai szerkezetváltás története 1989-től napjainkig. Budapest, 2000, Országos Közoktatási Intézet, kézirat. Szalay Lászlóné: A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok közoktatási rendszerünkben. Budapest, Országos Közoktatási Intézet, Kézirat.
3	Az adatot szolgáltató igazgatók és osztályfőnökök segítségét ezúton is köszönjük.
4	Az elemzett pedagógiai programokban ez volt a leggyakoribb ok, amelyet a képzés indokaként feltüntettek (Pőcze 2000).
5	Az adatok megbízhatóságát csökkenti a teljes körű adatfelmérésben a válaszokat megtagadó iskolák (különösen a budapesti iskolák) meglehetősen magas aránya.
6	Neuwirth Gábor szíves közreműködését ezúton is köszönöm.
7	Az iskolák tartalmi munkájának néhány vonatkozásáról Vágó Irén, az iskolák eredményességéről pedig Garami Erika készít tanulmányt. Jelen tanulmányunk így csak általánosságban, néhány kérdéskörre kiterjedően foglalkozik az iskolákban folyó munkával.