Kárpáti Andrea

Az informatikai kompetencia fejlesztése¹

Bepillantás az OECD nemzetközi kutatási programjának hazai tevékenységeibe

Az információs és kommunikációs technikák hazai oktatási alkalmazását vizsgálva felmerül a kérdés: eddigi eredményeinket hogyan értékeljük nemzetközi összehasonlítás alapján? Milyen területeken van szükség további fejlesztésekre, amelyek a napi iskolai gyakorlati munkát hatékonyan segíthetnék, az új technika és kultúra elterjedését támogatnák a tanítási-tanulási folyamat megújulása érdekében? A szerző – az OECD-kutatás hazai vezetőjeként – a kutatási célokat körvonalazva a tervezett és jelenleg folyó iskolai kísérleteket, felméréseket mutatja be.

Az OECD kutatási programja a számítógéppel segített tanításról és tanulásról

Információs és kommunikációs technológiák és a tanulás minősége (Information and Communication Technology [ICT] and the Quality of Learning) a címe a jelenleg zajló legnagyobb, az oktatási informatikával kapcsolatos nemzetközi kutatási programnak, amely az OECD pedagógiai kutatóközpontja, a CERI koordinálásával 1999 óta zajlik. A 25 ország részvételével folyó kutatás célja az oktatási informatikai kormánydöntések előkészítése mellett olyan oktatási anyagok előállítása, szemlézése és adaptálása, amelyek a gyakorlatban mutatják be, hogyan képzelhető el az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) oktatási alkalmazása. Az 1999 szeptemberében elkezdődött program az IKT oktatási felhasználásának elemzésével, a fejlesztés kívánatos irányainak meghatározásával és a minőség-ellenőrzés nemzetközileg bevált módszereinek publikálásával kezdődött. Az elemzések középpontjában a tartalomfejlesztés és az új kultúra elterjesztése áll. A most megalakult kutatócsoportok a tervek szerint nemcsak a kutatás három évére, hanem a témakörben zajló fejlesztések folyamatos nyomon követésére szervezik meg hazájukban a szakértői és modelliskola-hálózatot. A kutatás több ezer oldal tanulmányt tartalmazó honlapja: http://bert.eds.udel.edu/oecd

A kutatás három részből áll.

1. A magán- és közszféra partneri viszonya az informatikai kultúra terjesztésében.
2. Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata; folyamatos minőségkontroll.
3. Az iskolai IKT-kultúra értékelése két részterületen:

• Az informatika hatása az iskola szervezetére, kommunikációs és oktatási-nevelési kultúrájára: informatikai modelliskolák leírása, működésük elemzése.
• Az IKT hatása a tanulási képességek fejlődésére és a tanulási motivációra: az informatikai tudás (fogalmak értése, eszközök és használat színvonala) és felhasználásának vizsgálata a tanulási képességekkel („learning to learn skills”) és a számítógépes világ iránti attitűdökkel való összefüggések tükrében.

• Az eszközpark bővítését a kétpólusú támogatási modell alapján: az innovációban élenjárók és az önálló fejlesztésekre képtelen, legszegényebb iskolák támogatásával.
• A tartalmi-módszertani fejlesztéseket kiegyensúlyozottabbá és pedagógiailag nívósabbá tevő fejlesztési pályázatokat és minőség-ellenőrző (taneszköz-bírálati) rendszert.
• A képzés és továbbképzés infrastrukturális és személyi feltételeinek megteremtését a legszínvonalasabb képzési helyen: a felsőoktatásban.
• A rendszeres monitorozó, fejlesztő és alapkutatások finanszírozásának és az eredmények hasznosításának csatornáit.
• A nemzetközi szakmai kapcsolatok bővítését, nemzetközi oktatási projektek, kutatások, oktatási komponenst is tartalmazó tanár- és diákcserék elősegítését.

A magyar kutatási program: a számítógéppel segített tanítás és tanulás hatékonyságának vizsgálata

Magyarország az OECD-kutatás 3. témakörében vesz részt, amelynek munkacíme: „Kísérletek az információs és kommunikációs technológiák iskolai hatásának vizsgálatára”. Ez a kutatás esettanulmányok és mérésekkel kiegészített oktatási kísérletek segítségével a számítástechnika beépülését vizsgálja az iskola oktatási, szervezési-vezetési és szabadidős kultúrájába. A projektben való hazai részvételre 2000 májusától nyílt lehetőség, de az előkészítő munka 1999 decembere óta zajlott. A projekt sajátossága, hogy ötvözi az innováció és az alapkutatás elemeit. Miközben eddig feltáratlan, lényeges képességeket és tudásanyagot vizsgálunk (amelyeket összefoglaló néven informatikai kompetenciának nevezhetünk), a számítógéppel segített tanítás és tanulás módszereinek kidolgozása és kipróbálása is zajlik. A kutatást az ELTE Természettudományi Karán megalakult UNESCO Oktatástechnológiai és Multimédia-pedagógiai Központjában a MERLIN (Multimedia in Research and Learning, Multimédia a Kutatásban és Oktatásban) Kutatócsoport végzi. A kutatás honlapja: http://ict.elte.hu

A magyar kutatási program egyik résztémája keretében a számítógépesítésnek az iskolai életre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Hat iskolai esettanulmányt készítünk az informatika sokoldalú felhasználásáról az OECD/CERI tesztcsomagja és kvalitatív elemzési szempontsora alapján, majd elemzéseinket összevetjük a vizsgálatban részt vevő 24 ország „informatikai modelliskolái”-ban szerzett tapasztalatokkal. Célunk a fenntartható fejlődés stratégiáinak leírása, az informatikának az iskolai élet különböző területein betöltött szerepének elemzése, a számítógéppel segített tanítás és tanulás, illetve az IKT elterjedése, valamint a pedagógiai innováció kapcsolatainak feltárása. Nemcsak az eredményekre vagyunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy a számítógép iskolai felhasználását mely tényezők segítik, illetve hátráltatják. Az internethasználat – a belső és külső kommunikáció – elemzése során az iskolai informatikai kultúra nemkívánatos jelenségeit is vizsgálnunk kell.

Célunk: az alábbi hipotézisek igazolása vagy cáfolása

• Az IKT kiváló katalizátora a pedagógiai innovációnak, különösen, ha az internetes oktatási módszereket is alkalmazzuk. Mások szerint viszont az IKT csak olyan iskolai környezetben tud elterjedni, ahol amúgy is folyik pedagógiai innováció, a tanárok és diákok nyitottak az új pedagógiai módszerek iránt. Itt a számítógép nem több, mint a reformfolyamat egyik eszköze.
• Az oktatási informatika iskolai elterjedése egyesek szerint követi az újabb módszerekre jellemző hagyományos elterjedési modellt. Mások úgy vélik, hogy a módszerek felszereltségigénye, az eszközök gyors avulása miatt eltérő terjesztési lehetőségekről – s így más modellről – van szó, mint az eddigi pedagógiai innovációk esetében.
• Az IKT iskolai térhódítása sokak szerint legfőképpen a tanárok hozzáállásától, képzettségétől függ. E szerint az elképzelés szerint a tanárok annál inkább hajlamosak az új technikával kísérletezni, minél magabiztosabbak a tanítás mesterségében. Minél jobb a tanár, annál hatékonyabb eszközzé válik a kezében az IKT. A másik, rivális hipotézis szerint az iskola számítógépes felszereltségétől és a diákok informatikai képzettségétől, érdeklődésétől függ, mennyire lesz sikeres a reform.
• Reményeink szerint az IKT nem fogja növelni az egyébként is meglevő különbségeket a kedvező és kedvezőtlen anyagi körülmények között élő tanulók között. Vannak azonban, akik úgy vélik, hogy az informatikai kultúra elterjedésével a különböző szociális hátterű gyerekek közötti iskolai teljesítménykülönbség is nőni fog.
• Eldöntendő kérdés, hogy a számítógéppel segített tanítás és tanulás akkor is jól működik-e, ha a rendelkezésre álló oktatási anyagok (CD-ROM-eszközök és honlapok) nem túl jó minőségűek. Vannak, akik úgy vélik, a lényeg a pedagógiai módszer és az iskola teljesítményre serkentő szelleme; mások szerint azonban könnyen előfordulhat, hogy az IKT bevezetésével a rosszul szerkesztett multimédia-anyagokkal és a megbízhatatlan tartalmú honlapokkal való foglalkozás elveszi a tanulók idejét az értelmesebb tanulmányi munkától.

A kutatási eredmények interpretálása során két kulcsfogalmat kell használnunk: a fenntartható fejlődés és a reform kiterjeszthetőségének fogalmát. A fenntartható fejlődés feltétele kettős: a megfelelő infrastruktúra színvonalának fenntartása, illetve bővítése és a hatékony képzési program. Meg kell bizonyosodnunk arról, mennyire képes a tantestület azonosulni az IKT-módszerek bevezetésével, hajlandók-e szabadidejüket feláldozni az új oktatási anyagok megismerésére, adaptálására. Részt vesznek-e ilyen témájú továbbképzéseken? Mennyire azonosul a vezetőség a számítógéppel segített tanítás és tanulás céljaival? Vannak-e tétovázók, kritikusok, ellendrukkerek, és mi az oka az ellenérzéseiknek?

A reform kiterjeszthetőségének lehetőségeiről ez a vizsgálat csak korlátozott számban produkál majd adatokat. A vizsgált iskolákban alkalmazott oktatási módszerek országos elterjedése kevésbé függ ezek kitalálóitól, sokkal inkább oktatáspolitikai döntésektől és finanszírozási formáktól. Ahhoz, hogy egy program kiterjeszthető legyen, nagyon jó megtérülési mutatójának kell lennie: vagyis a befektetett pénz és munka eredményeként hatékonyabb, sikeresebb, élvezetesebb oktatást várnak el a résztvevők. Hiába remek egy program, ha nagyon költséges, semmi esélye a tömeges elterjedésre. Az iskolák vizsgálatakor kiemelt figyelmet kell ezért fordítanunk arra, hogy az IKT használatával kapcsolatos módszerek, a felhasznált eszközök, oktatóprogramok stb. mennyire hozzáférhetőek az átlagos lehetőségek között működő magyar iskolák számára. Minél több olyan megoldást kell találnunk, amely – a megfigyelt módon vagy kis változtatással – alkalmas az adaptációra.

Kutatási tevékenységeink

• Esettanulmányok az IKT használatában élenjáró, a számítógéppel segített tanítás, tanulás és kommunikáció módszereit évtizedek óta használó iskolákban.
• A hipotézisek igazolására vagy cáfolására alkalmas dokumentumok, adatok gyűjtése. Az adatgyűjtés módszerei:
• interjúk készítése és kérdőívek kitöltetése diákokkal, tanárokkal, iskolavezetőkkel az IKT iskolai felhasználásának módszereiről, hagyományairól, eredményeiről, kudarcairól és perspektíváiról, mégpedig:
• az iskola informatikai fejlesztésekért felelős vezetőjével az IKT-stratégiáról, az iskola külső és belső kommunikációjában betöltött szerepéről és a fejlesztés történetéről, fenntarthatóságáról;
• a rendszergazdával (vagy a funkciót betöltő szaktanárral) a technikai háttér kialakításáról, fenntartásáról, korszerűsítéséről, a diákok és tanárok technikai segítéséről;
• az IKT-eszközöket az oktatásban rendszeresen használó 2-4 szaktanárral az IKT pedagógiai lehetőségeiről és korlátairól, a felszereltség, felkészültség, hozzáférési gyakoriság és sikeres oktatás összefüggéseiről;
• azokkal a szülőkkel, akik megrendelőként „kikényszerítik” a folyamatos fejlesztéseket ezen a területen;
• diákokkal, akik az IKT-kultúra iskolai és iskolán kívüli életükben betöltött szerepéről, számítógép-használati szokásaikról, elképzeléseikről beszélnek;
• külső szakértővel, aki az iskola IKT-fejlesztéseit jól ismeri, és ezek elfogulatlan értékelésére képes;
• az iskola működésének megfigyelése;
• diák- és tanári munkák gyűjtése;
• a tanárok IKT-használatának megfigyelése;
• az iskolában létrehozott nyilvános számítógépes produktumok megismerése, a levelezés adatainak elemzése;
• megbeszélések az iskolát jól ismerő külső szakértőkkel: szaktanácsadó, partneriskolák igazgatói, pedagógiai kutató, önkormányzati tisztviselő, képviselő, szülő megkérdezése az iskola informatikai kultúrájáról.

Az interjúkat óralátogatások, az iskola tanulási és szabadidős környezetének megfigyelése, a belső és külső digitális kommunikáció elemzése követi. Az így begyűjtött információkat esettanulmányok formájában közöljük, amelyek a IKT iskolai bevezetésének modelljeit írják majd le.

A második résztéma keretében, a két tanéven át végzett iskolakísérletben hat tantárgy számítógéppel segített tanítási módszereinek kipróbálása zajlik a 12, 15 és 17 éves korosztályban, mégpedig 45 osztályban. A 2000–2001-es tanévben a matematika, fizika és idegen nyelv digitális eszközökkel segített oktatásának módszereit dolgozzuk ki, a 2001–2002-es tanévben pedig a kémia, földrajz vagy biológia és a történelem/művészettörténet, valamint egy kreatív terület, a vizuális kultúra számítógéppel segített tanításával kísérletezünk majd.

A tanévenként három, illetve négy tantárgy számítógéppel segített iskolai oktatási módszereit kidolgozó kísérlet és a kapcsolódó tesztvizsgálat várható eredményei.

• A pedagógiai programok és tapasztalatok dokumentálása és publikálása tanári kézikönyvek, keresőrendszeres tanmenet-adatbázis, honlap és CD formátumban. Célunk annak feltárására, hogy milyen hatást gyakorol a számítógéppel segített tanítás a tanulók önálló ismeretszerző képességére, kreativitására és tanulási motivációjára.
• A 17 éves tanulók informatikai kultúrájának, a számítógép-használattal kapcsolatos szokásainak, attitűdjeinek, ismereteinek feltárása (2500 tanuló a 2000–2001-es tanév során háromszor, esetenként 90 perces, 5 OECD/CERI mérőeszközzel végzett vizsgálata alapján). Nemzetközi összevetések, az oktatásra vonatkozó ajánlások készítése.

A tesztvizsgálat mérőeszközei

A teszt, amelynek változatait a tanév elején, közepén és végén vesszük fel, négy altesztet tartalmaz a következő területek vizsgálatára:

• A tanulók számítógépes kultúra iránti attitűdjeinek vizsgálata
• előítéletek
• elvárások
• preferenciák
• élmények
• tapasztalatok
• A tanulók számítógép-használati szokásainak elemzése
• IKT-használat
• hely, időtartam
• funkciók gyakorisága
• önértékelés: tudás, képességek: felhasználói, programozói, szerelési ismeretek
• A tanulók informatikai alapismereteinek mérése
• alapfogalmak, például: byte, modem, vírus, RAM, CPU, böngésző, memória, e-mail cím, weboldal, képformátum, lemezfajták, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis
• információszűrés
• rangsorolás
• szükséges/elégséges információ megítélése
• információértékelés
• ábraolvasás, ábrák, szövegek és képek esztétikus megalkotása
• digitális közlés szerkezete, ennek üzenetértéke
• A tanulók általános tanulási képességeinek (learning to learn skills) értékelése („Információkezelési képességek” – teszt, amelyben azonban oktatási kultúraspecifikus, illetve a tantervi anyagtól függő kérdések is találhatóak)
• hiteles hely: a vizsgálat szakértőinek megkérdezése
• szövegértési feladatok
• grafikon, ábra elemzése
• tájékozódási forrás: lexikon, szótár, enciklopédia
• érdekes/hiteles hely közötti választás
• szöveg írása diagramhoz (nehezebb, mint a diagramelemzés)
• egyszerű, mindennap használt fogalmak meghatározása
• jogi problémák az információ másodközléséről
• bonyolultan megszövegezett feladatok
• adatbázis értelmezése
• weboldal készítése

A 17 éves tanulókat magában foglaló 3100 fős vizsgálati minta kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy az iskolakísérletekben részt vevő tanulók almintája mellett a magyar földrajzi régiókat reprezentáló, átlagosan felszerelt iskolákban tanuló 17 évesekkel vegyük fel a teszteket. Az iskolák kijelölésekor a régiókból kiválasztott egy-egy megye pedagógiai intézeteinek értékelési szakértői voltak segítségünkre. Az eredmények elemzése ősszel történik, az eredményeket 2002 januárjától e lap hasábjain is szeretnénk publikálni.

Mit várunk a vizsgálattól?

Elsősorban nem a magyar helyzet feltárását, hiszen az informatikaoktatás helyzetéről az Országos Közoktatási Intézet munkatársai által szervezett és értékelt IEA-vizsgálatok megbízható adatokkal szolgálnak.

Az OECD-kutatás az informatikai tudás hátterére, az eredmények mögött meghúzódó pedagógiai, kulturális, társadalmi-gazdasági összefüggések elemzésére törekszik. Végső soron arra keresi a választ, mennyire hatékonyak a nemzeti informatikai stratégiák, s mely elemeik alkalmasak nemzetközi terjesztésre. Az első, nyers eredmények alapján bizton állíthatjuk, hogy a magyar pedagógusok munkája nyomán létrejövő informatikai kultúra megállja a helyét a nemzetközi összehasonlításban akkor is, ha a munkakörülmények, az iskolai infrastruktúra, a számítógéppel segített tanítást megkönnyítő technikai segítség és anyagi elismerés még messze elmarad az OECD-országokban elfogadott, a terület jelentőségéhez méltó színvonaltól. Szerencsés módon kutatásunkkal egy időben, napjainkban készül az új informatikai országstratégia, amelyhez – reményeink szerint – az Oktatási Minisztérium megbízásából végzett kutatásunk eredményeivel hozzá tudunk járulni.

Mellékletek

A) Melléklet

1. táblázat: Milyen keretek között oktassák az informatikát?

2. táblázat: Menyire befolyásolja a számítógép az oktatás minőségét?

3. táblázat: Milyen keretek között folyik az oktatási szoftverek értékelése?

4. táblázat: Milyen szervezet személy segíti a tanárokat a KIT-kultúra iskolai terjesztésben?

5. táblázat: A számítógépes műveltség befolyása a tanári karrierre

6. táblázat: Az oktatási szoftverek fejlesztői

B) melléklet: Az OECD vizsgálatban szereplő informatikai modelliskolák jegyzéke

C) Melléklet: Az OECD vizsgálat e-tanulás kísérletében szereplő iskolák jegyzéke

1. táblázat: 13 évesek

2. táblázat: 15 évesek

3. táblázat: 17 évesek