| 1 | eEurope: Impact and Priorities. A communication to the Spring European Council in Stockholm 2001, 234 March. |
| 2 | Communication from the Commission to the Council and the European Parliament. The eLearning Action Plan (Designing tomorrow’s education) Brussels 2001. |
| 3 | Opinion on eEurope 2002: an information society for all. Feira 2000. 1920. June. |
| 4 | Benchmarking Report following-up the Strategies for jobs in the Information Society 2001, Brussels. |
| 5 | Forrás: Eurobarometer Flash 101. Megjegyzés: E számításban csak az oktatási célú számítógépeket vettük figyelembe. |
| 6 | Lásd az ARIADNE programot vagy az IST 2000 programot (Realising an Information Society for All) vagy ennek Open platform and Tools for Personalized Learning címmel elindított akcióját. |
| 7 | Forrás: Eurobarometer Flash 102. |
| 8 | Mihály Ildikó: Kampány vagy tudatos pedagógiai vállalkozás? Új Pedagógiai Szemle, 2001. júliusaugusztus. |
| 9 | Eurobarometer 53. szám. |
| 10 | Forrás: Eurobarometer Flash 102. |
| 11 | Key data on Education in Europe. 2000, Luxemburg. |
| 12 | Forrás: Eurobarometer Flash 102. |
| 13 | Az európai adatokat az teszi különösen elgondolkodtatóvá, hogy egy magyarországi felmérés adatai szerint jellegzetesen a 47 éves, illetve annál idősebb pedagógusok egy része teljesen elutasítja a számítógépes ismeretek megtanulását. Lásd Tót Éva: A számítógép mint a tanárok kommunikációs eszköze. Új Pedagógiai Szemle, 2001. július-augusztus. |
| 14 | Magyarország természetesen nem csupán ebbe a felmérésbe kapcsolódott be. 1999-ben az OKI Értékelési Központja részt vett a világ 26 országát érintő, az IEA által koordinált SITES felmérésben is. Kőrösné Mikis Márta: Az IKT innovatív iskolai gyakorlatának vizsgálata nemzetközi kitekintésben. Új Pedagógiai Szemle, 2001. júliusaugusztus. |
| 15 | Information and Communication Technology in European Education Systems. Eurydice, 2001. |
| 16 | Itt is érdemes egy pillantást vetni a hazai vizsgálati tapasztalatokra. Nálunk egyelőre még csak a tanulók közel egyharmada jelezte, hogy iskolai e-mail címmel rendelkezik; és az alig 20%-os otthoni internetkapcsolattal rendelkezőknek is legfeljebb egynegyedénél biztosítja a családi infrastruktúra az elektronikus levelezés lehetőségét is. Török Balázs: A diákok számítógép-használati szokásai. Új Pedagógiai Szemle, 2001. júliusaugusztus. |