A KOMA felelős kurátorának tájékoztatója a Kuratórium szándékairól, a pályázat céljáról.
Roma gyerekek nevelésében alkalmazott innovatív pedagógiai módszerek, a módszerek gyakorlati tapasztalatai (előadók: gyakorló pedagógusok).
Filmvetítés és beszélgetés a roma lakosság életmódját, problémáit érintő témákról (moderátor a CsSK szociális munkás–pedagógus munkatársa).
A szociális és gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátórendszer struktúrájának, működésének bemutatása. A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó alap- és szakellátások ismertetése különös tekintettel a hozzájutás feltételeire és módjára (előadó a CsSK módszertani vezetője).
Testi-lelki egészségvédelem, személyes higiéné – gyakorlati ismeretek átadása (előadó a meghívott házi gyermekorvos).
A káros szenvedélyek veszélyei – alkohol, drog, nikotin, játék (előadó a CsSK addiktológiai konzultánsa).
Családi gazdálkodás, háztartásvezetés gyakorlata (előadó a CsSK adósságkezelési tanácsadója).
A munkaügyi központok által nyújtott ellátási formák teljes körű áttekintése (előadó a BAZ Megyei Munkaügyi Központ Humánszakszolgálat vezetője).
Műhelymunka kiscsoportban – családi konfliktusok kezelése, segítő beszélgetés, családkonzultáció, mediáció a gyakorlatban; esetmegbeszélés, a szociális munka módszereinek alkalmazása (csoportvezetők a CsSK munkatársai).
Műhelymunka kiscsoportban – a közösségszervezés, csoportvezetés technikái (csoportvezetők a meghívott pszichológusok).
A civil szervezetek szerepe a szociális ellátásban (előadó a CsSK igazgatója).
Az első kurzust követő visszajelzések hatására a program részben módosult: ez tartalmi szempontból a pedagógiai megközelítés erősítését, míg a módszertan tekintetében a szociális munka eszköztárának még jobb kihasználását, több csoportmunkát jelentett. A második képzés új előadásai:
A program sikerességéről, a felkészítő tréning tapasztalatairól szólnak a továbbiakban olvasható vélemények.
A KOMA által kiírt pályázaton nyertes pedagógusok vállalták, hogy tanórán kívül hat-nyolc roma gyereket foglalkoztatnak, készségeiket fejlesztik, szabadidős programokat szerveznek számukra, és a gyerekek családjait is bevonják a szervezett programokba. A roma családokkal való szorosabb kapcsolattartás a pályázat sikerességének alapvető feltétele volt. A sikeresen pályázó pedagógusok háromnapos felkészítő tréningen vettek részt, melyet a KOMA és a Miskolci Családsegítő Szolgálat szervezett.
A képzés célja, hogy a pedagógusokat megismertessük a szociális szféra szolgáltatásaival, illetve a szociális munka módszereivel, a pedagógusok szociális érzékenységének növelése, másfajta szemléletmód közvetítése, átadása, az egymás közötti tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása.
A háromnapos tréninget a Miskolchoz közeli Mályiban szerveztük meg, bentlakásos formában. Ez a helyszín önmagában is biztosította a program intenzív megvalósításának lehetőségét.
A 171 nyertes pályázó képzése két turnusban zajlott; 2002 január 18–20. között, illetve 2002. február 1–2. között. A két tréningen összesen 167-en vettek részt.
A pedagógusok a családsegítő szolgálat munkatársai, illetve a külső előadók által összeállított szakmai csomagot kaptak, amely a következőket foglalta magában.
A képzést sokszínűre terveztük, váltották egymást a konkrét ismereteket, információkat átadó előadások és a belátást elősegítő csoportos munka módszerei.
A szélesebb ismeretátadás reményében különböző területekről hívtunk meg szakembereket: pszichológust, mentálhigiénés szakembereket, szociálpedagógusokat, szociális munkásokat, szociálpolitikusokat. A társintézmények szakembereit is bekapcsoltuk a képzésbe: a Megyei Munkaügyi Központ Humán Szolgálatának vezetőjét és az Oktatási Minisztérium Cigány Kisebbségi Főosztályának munkatársát.
A pedagógusok új, hatékony módszereket mutattak be saját gyakorlatukból.
Az első képzés visszajelzéseiből kiderült, hogy a résztvevők igényelték a roma kultúra megjelenítését, a roma előadókat, több kiscsoportos munkát, és a konkrét gyakorlati ismeretek átadását, a tapasztalatcsere lehetőségét kérték.
Ezért tovább színesítettük a programot roma előadó meghívásával, aki egy speciális oktatási módszerrel ismertette meg a hallgatókat. Növeltük a kiscsoportos foglalkozások számát.
A kiscsoportos munka során összegyűjtöttük a pedagógusok tapasztalatait a roma gyerekekről.
Tapasztalatok a gyerekekről
Tapasztalatok a roma családokról
Számos véleményben megfogalmazódott, hogy a kollégák előítéletei nehezítik a hatékony nevelői munkát. Ez nagymértékben visszaveti a roma gyerekekkel foglalkozó pedagógus önértékelését, motivációját is.
Megfogalmazódtak a problémák megoldására vonatkozó igények is. Ezek szerint szükség van: személyes példamutatásra, egyénre szabott bánásmódra, motivációra, megfelelő környezetre, időre, változatosságra a foglalkozások terén, partnerségre, figyelemre, hitelességre, bizalomra, pénzre, eszközökre, szülői támogatásra.
A roma gyerekeket nevelő pedagógusok nagyon jól látják, meg tudják fogalmazni a problémákat, és keresik a megoldási lehetőségeket. A KOMA pályázatában mindannyian megoldási alternatívát találtak. Sokszínű módszereket alkalmaztak munkájuk során már eddig is, motiváltak, nyitottak az új technikák befogadására.
A felkészítésben részt vevők szükségesnek tartották a szociális szférával való együttműködést, mivel a roma tanulók helyzetének javítása érdekében ez elengedhetetlenül fontos.
A kiscsoportos foglalkozások lehetőséget biztosítottak arra, hogy tapasztalataikat megosszák kollégáikkal, ötleteket, megoldási alternatívákat adjanak egymásnak egy-egy problémára, illetve megtapasztalják azt, hogy nincsenek egyedül, ha nehézségekkel kell szembenézniük. Mindez megerősítést adott számukra.
Az első képzés visszajelzéseiből okulva növeltük a kiscsoportos munka arányát, cigány előadót hívtunk, az előadások témáit is a gyakorlati tapasztalatokra építettük. Ezért a második képzés eredményesebbnek bizonyult.
A pedagógusok értékelték a három nap tapasztalatait.
Lázár Péter romapedagógus előadását kiemelkedőnek tartották, sok új ismeretet nyújtott számukra. Jelezték, hogy a kiscsoportos foglalkozások sokat nyújtottak számukra, lehetőségük volt konkrét probléma-megoldási módok megfogalmazására és tapasztalatcserére.
A csoportos foglalkozásokon alkalmazott drámajátékok lehetőséget biztosítottak arra, hogy „kijátsszák” feszültségeiket, problémáikat, ami a kiégés megelőzését szolgálhatta.
Csoporttá szerveződtek, felismerték, hogy hasonló problémákkal küzdenek, és hogy egymástól tudnak a legtöbbet tanulni. Igényelték a folyamatos kapcsolattartást.
A pályázatban vállalt öt hónapos program lebonyolítása során felmerülő kérdéseiket folyamatosan szeretnék megbeszélni egymással, fenntartani a tapasztalatcserét, számítanak egymás segítségére.
Igényelték a Miskolci Családsegítő Szolgálat munkatársaival való folyamatos kapcsolatot és a segítségnyújtást a program lebonyolítása alatt. Felkérték munkatársainkat a szociális munka módszereinek alkalmazására a tantestület keretein belül is, mivel megtapasztalták annak eredményességét.
Szükségesnek tartották a további tréningeken való részvételt és tevékenységük folyamatos nyomon követését. Kérték a képzés akkreditálását, hogy pedagógus-továbbképzésként váljék elfogadottá, mert ez inkább motiválná a pedagógusokat.
A szociális szakemberek is sokat tanultak a pedagógusoktól, odaadást, elhivatottságot tapasztaltak, és megerősítést nyertek abban a meggyőződésükben, hogy a szociális szféra és a pedagógusok együttműködése elengedhetetlen a roma gyerekek problémáinak kezelésében.