1	Idézi W. Leirman a Négyféle nevelési kultúra című könyvében. Budapest, 1998, Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete – Magyar Népfőiskolai Társaság, 84.
2	J. W. Goethe: Válogatott művei, regények. I. k. Budapest, 1963, Európa Kiadó, 149.
3	Uo.
4	J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest, 1993, Századvég–Gondolat Kiadó, 9–10.
5	J. Habermas: i. m. 240–243.
6	Bessenyei György: Válogatott írásai. Budapest, 1961, Magyar Helikon, 67.
7	Tessedik Sámuel: Önéletírás. In Tessedik–Berzeviczy: A parasztság állapotáról Magyarországon. Budapest, 1979, Gondolat Kiadó, 60.
8	Alexander Bernát: Szózat a Szabad Tanítás Magyar Országos Kongresszusára. Népmívelés, 1907. 2. 97–99.
9	Alexander Bernát: i. m. 99–100.
10	A konferencia összefoglalása A. S. M. Hely: New trends in adult education című könyvében. UNESCO, Paris, 1962. Magyarul in Szöveggyűjtemény a népműveléselmélet tanulmányozásához. Szerk.: Maróti Andor. Budapest, 1968, Tankönyvkiadó, 141–155.
11	Szöveggyűjtemény a népműveléselmélet tanulmányozásához. Szerk.: Maróti Andor. Budapest, 1968, Tankönyvkiadó, 147.
12	Durkó Mátyás–Maróti Andor: Népműveléselmélet. Budapest, 1966, Tankönyvkiadó, 64–65.
13	Uo.
14	Uo.
15	Szöveggyűjtemény a népműveléselmélet tanulmányozásához. Budapest, 1968, Tankönyvkiadó, 147–148.
16	Uo. 148.
17	Uo. 145.
18	Uo. 141.
19	Ez a felfogás I. Kant, J. C. Adelung, J. G. Herder, W. Humboldt és F. Schiller filozófiájában fejeződik ki leghatározottabban.
20	Forrásmunkák a kultúra elméletéből. III/1. kötet. Szerk.: Bujdosó D. Budapest, 1983, Tankönyvkiadó, 139.
21	J. Ortega y Gasset: Korunk feladata. Budapest, 1944, ABC Könyvkiadó, 46.
22	Uo. 68.
23	Forrásmunkák a kultúra elméletéből. III/2. kötet. Szerk.: Bujdosó D. Budapest, 1984, Tankönyvkiadó, 149.
24	Nahalka István: Konstruktív pedagógia – új paradigma a láthatáron. Iskolakultúra, 1997. 2–4. sz. H. Siebert: Lernen als Konstruktion von Lebeswelten: Entwurf einer konstruktivistischen Didaktik. Frankfurt am Main, 1994, VAS Verlag für Akademische Schriften; Feketéné Szakos Éva: Konstruktivizmus a felnőttnevelés filozófiájában. In Bábosik I.–Széchy É.: Új tehetségek és kutatási eredmények a neveléstudományban. Budapest, 1998, ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék Közleményei, 170–180.
25	Lásd erről Loránd Ferenc: Az önművelés igényének és képességének fejlesztéséről. Kultúra és Közösség, 1975. 2–3
26	Klaus Haefner szerint a technikai információfeldolgozás a tények rögzítésére, a rutinok végrehajtására, a távközlési folyamatok szervezésére, ellenőrző és vezető funkciók ellátására, azaz a „kognitív rabszolgamunkára” való, a kiegészítéséhez viszont „emberiesség, szolidaritás, felelősségtudat, kreativitás, áttekintési érzék, szerkezetlátás, tanulási készség, affektivitás, zenei érzék” kell. In Műveltség és kultúra a számítógépkorszakban. Információ történetfilozófiai szempontból. Budapest, 1990, 31–32.
27	Andragógiai szöveggyűjtemény. II. kötet. Szerk.: Maróti Andor. Budapest, 1997, Nemzeti Tankönyvkiadó, 165.
28	Maróti Andor: Résztvevő-központúság a felnőttek tanulásában. In Maróti Andor: A fordulat esélye a felnőttek tanulásában és művelődésében. Budapest, 1992, TIT Szövetségi Iroda, 28–61.
29	H. Dieuzeide: Educational Technology and Development of Education. UNESCO, IEY Special Unit, 9. Paris, 1970.
30	E sajátos kifejezés gyakorlati megvalósítását Günther Dohmen mutatja be a Wie lernen die Erwachsenen? című tanulmányában. Erziehungswissenschaft. 1975. 3. 1–13.
31	A segítő szerep elsősorban Carl Rogers pszichológiájának hatására került a felnőttoktatás elméletébe és gyakorlatába. L. C. Rogers: Freedom to Learn. Columbus Charles E. Merrill, 1969. Vö. Peter Jarvis: Adult and Continuing Education. Theory and Practice. Croom Helm. London–Canberra: Nichols Publishing Co. New York, 1983, 126–129.
32	A fogalom amerikai elterjesztői: Allen Tough, Malcolm Knowles, Stephen Brookfield, Philip C. Candy. L. erről: Reischmann, Jost: Self-directed Learning – die amerikanische Diskussion. In Literatur und Forschungsreport Weiterbildung. Deutsches Insitiut für Erwachsenenbildung. Frankfurt/M. 1997. 39. 125–137.
33	A. Tough: Az önálló tanulás: elmélet és gyakorlat. Andragógiai szöveggyűjtemény, II. kötet. Szerk.: Maróti Andor. 1997, Nemzeti Tankönyvkiadó, 110–112.
34	M. S. Knowles: The Modern Practice of Adult Education. From Pedagogy to Andragogy. Revised and Updated. New York, 1980, Cambridge, The Adult Education Company, 57–58.
35	Matthias Finger szerint a feladat a „kiút megtanulása”. In M. Finger: Szüksége van-e a felnőttoktatásnak filozófiára? In Andragógiai szöveggyűjtemény. II. kötet. Szerk.: Maróti Andor. 1997, Nemzeti Tankönyvkiadó, 188. Egyébként a német felnőttképzésben már a 60-as években kialakult az ún. „életsegély” irány, amely a válsághelyzetben lévők számára szervezett tanácsadással összekapcsolt képzést, a megoldatlan problémákat motivációs tényezőnek fogja fel.
36	A „tudástársadalom” fogalmát az amerikai szociológiai irodalomban a 20. század 60-as éveitől kezdve Robert A. Lane, Peter Drucker, Daniel Bell, Nico Stehr használta először.
37	Malcolm Knowles szerint „tragikus tény, hogy többségünk tudja, hogyan kell tanítani; nem tanultuk meg azonban azt, hogyan kell tanulni”. M. Knowles: Self-directed Learning. A Guide for Learners and Teachers. Chicago, 1975, 14.
38	P. P. Gajdenko: Az egzisztencializmus és a kultúra. Budapest, 1966, Kossuth Könyvkiadó, 117–118.
39	L. erről: A többkönyvű oktatás felé: könyv- és könyvtárhasználati módszerek, példák. Szerk.: Nagy Attila, Kovács Katalin. Budapest, 1995, OSZK KMK. Katsányi Sándor–Könyves Tóth Lilla: Felfedezem a könyvtárat. 1976, Tankönyvkiadó. Dán Krisztina–Haralyi Ervinné: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába. Budapest, 2001, Fővárosi Pedagógiai Intézet. (A kötet végén található terjedelmes bibliográfia jól tájékoztat az iskolai oktatás és a könyvtár kapcsolatáról.)
40	S. Nemes Ilona: Tanuld, amit tudsz. Budapest, 1990, Akadémiai Kiadó, 86.
41	Réger Zita: Utak a nyelvhez. Budapest, 1990, Akadémiai Kiadó, 86.
42	Uo. 96.
43	Uo. 97.
44	A fogalmat Tobias Brochner így értelmezi: „A személyes tapasztalatok összessége..., melyekben az eredeti vonatkoztatási személyekhez kapcsolódó legkülönbözőbb élmények vannak lehorgonyozva.” T. Brochner: Csoportdinamika és felnőttoktatás. Budapest, 1975, Tankönyvkiadó, 21.
45	Két konferencia egy kötetben. Budapest, 2001, Országos Közoktatási Intézet, Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ, 80–81.
46	L. erről: A túlsó part messze van. Tudományos konferencia a funkcionális analfabetizmusról. Illyefalva, 1966. november 18–22. Békéscsaba, 1966, Békés Megyei Pedagógiai Intézet, 20–160. Két konferencia egy kötetben. Budapest, 2001, Országos Közoktatási Intézet, Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ, 63–103.
47	Sz. Tóth János: Vissza a társadalomba. Nagyné Kiss Mária: Felzárkóztató programok a szolnoki Győrffy István Népfőiskola szervezésében. In Két konferencia egy kötetben. Budapest, 2001, Országos Közoktatási Intézet, Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ, 48–56, 98–101.
48	Tanulás, művelődés, szabadidő időskorban. Budapest, 2000, Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete – Nyitott Képzések Egyesülete.
49	Mc Farland, R. A.: The psychologcal aspects of ading. Bull, New York Acad. Med. 32. 1956, 14–32. Idézi R. Olechowski: A folytonos nevelés elveinek tapasztalati megalapozása. In Andragógiai szöveggyűjtemény. II. kötet. Szerk.: Maróti Andor. 1977, Nemzeti Tankönyvkiadó, 9–17.
50	Szent-Györgyi Albert: Válogatott tanulmányok. Budapest, 1983, Gondolat Kiadó, 97.
51	Malcolm S. Knowles fogalmazásában: „ Az önirányítású tanulás oka a túlélés – egyéni léted túléléséé és az emberi faj túléléséé.” In M. S. Knowles: I. m. 16.