1	A helyzetértékelés három tanulmányból áll: az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy helyzetét Ligeti Csákné tanulmánya mutatja be ebben a lapszámban, az érettségivel kapcsolatos helyzetet pedig Horváth Zsuzsa tanulmánya összegzi, melyet egyik következő számunkban jelentetünk meg. A helyzetértékelésben nem foglalkozunk a szakközépiskolákkal, illetve a szakképzéssel. Ez a két terület az obszervációs vizsgálatok későbbi szakaszában kerül majd előtérbe. Külön köszönöm Arató László, Fűzfa Balázs és Horváth Zsuzsa értékes megjegyzéseit, segítségét.
2	Paul de Man: Ellenszegülés az elméletnek. In Szöveg és interpretáció. Szerk.: Bacsó Béla. Cserépfalvi Kiadó (é.n.). Az idézet a magyartanítással kapcsolatban kettős értelmű: a cikkből kiderül majd, hogy még azt is eredménytelenül tanítjuk, amit sikeresnek, egyedül járható útnak gondolunk, s nem foglalkozunk azzal, hogy sokszor valójában érvénytelen dolgokat tanítunk. Paul de Man az eredménytelenség esetében a nehezebb, problémásabb, de érvényes utat vázolja fel. A magyartanításnak szintén erre kellene haladnia. Arról szól ez az írás, hogy a „nehezebb út” merre vezet.
3	A rövid áttekintéshez Sipos Lajos Iskolaszerkezet és irodalomtanítás című tanulmányát használtam fel. In Irodalomtanítás az ezredfordulón, Celldömölk, 1998, Pauz-Westermann Könyvkiadó.
4	Tankönyvháború (szerk.: Pála Károly). Budapest, 1991.
5	Készítők: nyelvtan-kommunikáció: Bánréti Zoltán, Papp Ágnes, Paróczayné Korányi Margit; irodalom: Kelemen Péter, Kerber Zoltán, Ács Pál.
6	Készítette Lami Pál és Rónai Béla.
7	Lásd: Tantervek, programok a magyar nyelv és irodalom tanításához. Szerk.: Sipos Lajos, Magyar Kémikusok Egyesülete, 1991. A könyv a kilencvenes évek elején létező elképzelések széles választékát mutatja be.
8	A program készítői: Arató László és Pála Károly.
9	Lásd részletesen: http://magyartanarok.fw.hu .
10	A Magyartanárok Egyesületének honlapján olvashatók a NAT-tal kapcsolatos állásfoglalások szövegei: http://magyartanarok. fw.hu – állásfoglalások.
11	Az OKI tantervi adatbankjába készülő tantervek ezt a korlátozást alig tartották be, hiszen ez szembefordult a napi gyakorlattal.
12	Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Budapest, 2000, OKI.
13	Felmérések tanúsága szerint az OKI adatbankjából választották a legtöbb tantervet, a magyar nyelv és irodalom esetében a legnagyobb arányban (közel 80%). Lásd: Jelentés a magyar közoktatásról 2000., Budapest, 2000, OKI.
14	Az alsó tagozat négy évfolyamán a magyar nyelv és irodalom jelentősége olyan nagy, hogy ennek a szakasznak a helyzetét Ligeti Csákné tanulmánya külön elemzi.
15	Az irodalmat és olvasást ért kihívások közül a következő három leírásakor részben figyelembe vettem Arató László írásait.
16	Csapó Benő: A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia, 2000. 3. sz. és Kocsis Mihály: Egy Baranya megyei iskolai tudásmérés néhány vizsgálati területéről. Iskolakultúra, 2000. 8. sz.
17	Arató László: Válaszúton a magyartanítás. (Háttértanulmány az obszervációs kutatáshoz.) Lásd még: Az olvasóvá nevelés problémái az ezredfordulón – kerekasztal-beszélgetés. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 7–8. sz. (szerk.: Kerber Zoltán).
18	Almási Miklós: Anti-esztétika. Séták a művészetfilozófiák labirintusában. Budapest, 1992, T-Twins Kiadó.
19	Heraklész kontra Hercules. Vita a magyartanításról. Fenyő D. György: Az irodalomtanítás állapotáról. Beszélő, 2000. 7–8. szám. Fenyő D. György írásában érzékletesen mutatja be, hogy a hatosztályos gimnázium első két osztályában hogyan, milyen művek segítségével próbálta a gyerekek érdeklődését felkelteni.
20	1997-ben csatlakoztunk az OECD IALS Felnőtt Írásbeliség Vizsgálathoz, melynek adatai szerint hazánk felnőtt lakosságának több mint kétharmada nem rendelkezik a mindennapi élethez szükséges írásbeli képességeknek még a minimumával sem. Ehhez képest tulajdonképpen a PISA-vizsgálat enyhe javulást mutat.
21	Jelentés a magyar közoktatásról 2000, 248. táblázat. Budapest, 2000, OKI.
22	Lásd bővebben: Tanári pálya és életkörülmények. (Szerk.: Nagy Mária) Budapest, 1998, Okker Kiadó.
23	Bókay Antal: Az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljei. In Irodalomtanítás az ezredfordulón. Celldömölk, 1998. Pauz-Westermann Könyvkiadó.
24	Arató László: Válaszúton a magyartanítás. Háttértanulmány az obszervációs kutatáshoz.
25	Fűzfa Balázs: Iskola a határon? Irodalomtanítás ma és holnap. Élet és Irodalom, 2002. május 10. (Fűzfa nyolc pontban sorolja fel ezeket a létező prekoncepciókat. Csak néhányat említve: egy mű-egy olvasat, a műnek társadalmi hasznossága van, a szerző élete, a mű kapcsolata, a jó irodalom klasszikus tulajdonságokkal rendelkezik stb.)
26	Jelentés a magyar közoktatásról 2000, 245. táblázat. Budapest, 2000, OKI.
27	M. Nádasi Mária kutatásai, OKI Kutatási Központ, 1999.
28	A Berzsenyi Dániel Főiskola Magyar Irodalom Tanszéke az ELTE Bölcsészettudományi Karának együttműködésével (az OM támogatásával), Fűzfa Balázs kutatásvezető irányításával 2002 tavaszán végzett kutatásokat a középiskolai irodalomtankönyvekről. Az eredményeket várhatóan tanulmánygyűjteményben fogják közreadni Irodalomtankönyv ma (szerk.: Fűzfa Balázs) címmel.
29	Lásd: Fehérvári Anikó: Tankönyvrendelés. Educatio, 2000. ősz, 462–467. p.
30	Imre Anna: Tankönyvválasztás, tankönyvhasználat az általános iskolában. Educatio, 2000. ősz.
31	Az angliai helyzet összefoglalásához Csala Istvánné Ranschburg Ágnes–Franyó István–Kerber Zoltán Tantárgyi tantervek nemzetközi összehasonlító vizsgálata című írását (Budapest, 2000, OKI kézirat), illetve Jankay Éva–Pála Károly Iskolarendszer és irodalomtanítás Nagy-Britanniában című cikkének (Iskolakultúra, 2001. 5. sz.) megállapításait is felhasználtam.
32	A francia helyzet rövid összefoglalásához az imént említett tanulmányt használtam fel.
33	Az összefoglaláshoz felhasználtam Rab Irén Irodalomtanítás Németországban című írását. In Iskolakultúra, 2001. 5.
34	Az USA-ban ez csak 5–6%-ot tesz ki!
35	Az amerikai helyzetet Gordon Győri János háromrészes írása alapján foglalom össze, mely az Új Pedagógiai Szemlében jelent meg Az irodalomtanítás elmélete és gyakorlata az Amerikai Egyesült Államokban I., II., III. címmel. 2001. 11. sz., 2001.12. sz., 2002. 1.sz.
36	http://magyartanarok.fw.hu – állásfoglalások.
37	Tanulságos a különböző napilapok felvételire felkészítő kérdéssorait megnéznünk, hogy a jelenlegi helyzet abszurditása nyilvánvaló legyen. Ezek a szelekciós pontok nem kedveznek a korábbiakban már felvázolt „elidőző” irodalomtanításnak. Sokadrangú, apró információk tömegét kérik a gyerekektől, mely kampánytanulást eredményez, s természetesen gyors felejtést.
38	Vekerdy Tamás terminusa.