1	Jens Bjorndvold írja az Assurer la transparence des compétences: identitification, évaluation et reconnaissance de l'apprentissage non formel (Tegyük átláthatókká a kompetenciákat: a nem formális úton tanultak azonosítása, értékelése és elismertetése) című, egyebek között európai körképet is felvázoló írásában (CEDEFOP, Formation-professionnelle, 2001, január-április): „Franciaországra több szempontból is úgy tekinthetünk, mint arra az országra, amely egyike azoknak, amelyek a legtöbbet tették a nem formális úton szerzett ismeretek és készségek azonosítása, értékelése és elismertetése terén.”
2	A kompetenciamérlegekről lásd még a Munka melletti képzés Franciaországban című tanulmányomat, Educatio, 1997/2, 202., továbbá a szóban forgó intézmény működését igen sokoldalúan elemző alábbi francia nyelvű tanulmányt: Dominique Calafuri: Heurs et malheurs du bilan de compétences (A kompetenciamérlegek hasznáról és káráról). In La Revue de ’IRES, No 20, 1996/tél, 83–107.
3	A québeci példa szerepét hangsúlyozza a Les Centres Institutionnels de Bilan de Compétences (CIBC) Repéres historiques című kiadvány (kiadó és év nélkül).
4	D. Calafuri tanulmánya rámutat, hogy a kompetenciamérlegek gyakorlati alkalmazása nem egy esetben a jogalkotó szándékaitól eltérő hatást vált ki. Például abban az esetben, ha a munkáltató kezdeményezi a mérlegek kiállítását, sok munkavállaló érezheti úgy, hogy a vállalatból való eltávolításukra készül a munkaadó, és ugyanígy a kompetenciamérleg elkészítésének munkavállaló általi kezdeményezését pedig a munkáltatók értékelhetik a céggel szemben illojális gesztusnak, egyfajta távozási szándék kinyilvánításának.
5	France: Document unique de Programation – 1994–1996, Objectif No 4, faciliter l'adaptation des travailleurs aux mutations industrielles et á l'évolution des systémes de production (Franciaország, az 1994–1996-os időszakra kitűzött feladatok, 4. Célkitűzés: A dolgozóknak az ipari átalakulásokhoz és a termelési rendszerek változásához való alkalmazkodását megkönnyítő intézkedések. Fonds Structurels Européens, Commission Européenne, Európai Strukturális Alapok, Európai Bizottság). E kérdéskörről lásd részletesebben Az uniós strukturális alapok hasznosítása a francia és a portugál oktatásügyben című tanulmányomat. Falu, város, régió, 2000.5.
6	Magyar kontextusban a képzési folyamatok és a záróvizsgák efféle összeolvadását igen jól példázza a felsőfokú képzést záró megmérettetés, amelynek csak a nevéből (államvizsga) lehet következtetni arra, hogy elvben a képzési folyamattól független minősítésnek kellene lennie.
7	Marseille-ben működik az igen sok kutatót foglalkoztató CEREQ kutatóközpont (Centre d'Etudes et de Recherche sur l'Emploi et les Qualifications – A foglalkoztatás és a szakképzettségek kutatóközpontja), amely Formation–Emploi (Képzés–Foglalkoztatás) címmel negyedévente megjelenő folyóiratot is kiad.
8	A kompetenciák problémakörét előtérbe állító, mind gazdagabb francia irodalomból érdemes kiemelni Lucie Tanguy: Compétences et intégration sociale dans l'entreprise (Kompetenciák és a vállalaton belüli szociális integráció) című írását, illetve azt a kötetet, amelyben ez az írás megjelent: L. Tanguy (szerk.): Savoirs et compétences, De l'usage de ces notions dans l'entreprise (Tudások és kompetenciák, Miként használják ezeket a fogalmakat a vállalatokon belül?), Párizs, 1994, L'Harmattan, 205–235. Ugyancsak jól hasznosítható a Sociologie du travail című munkaszociológiai folyóirat 2001/1-es számában megjelent, a kompetenciák problémakörét taglaló blokk írásai, így pl. Jean-Dabniel Reynaud: Le management par compétences: un essai d'analyse (Irányítás a kompetenciák alapján, elemzési kísérlet) című tanulmánya, 7–33.
9	A franciaországi újabb keletű vitákat az alábbi tanulmány alapján foglaltam össze. Florence Lefresne: Compétences et enjeux sociaux dans les pays européens (A kompetenciák és az ezekkel kapcsolatos viták társadalmi tétjei az európai országokban), Formation-emploi, 74. szám, 2001. április-június, 5–20. A tanulmány egyik lábjegyzetéből megtudhatjuk, hogy a munkáltatókkal szemben általában igen harcos álláspontot elfoglaló, egykoron közvetlen kommunista irányítás alatt állt CGT szakszervezet 2000 őszén az ISERES kutatóintézetre támaszkodva konferenciát szervezett a következő címmel: „Munka, szakképzettségek, kompetenciák – viták, társadalmi gyakorlatok, perspektívák”.
10	Ezen időszakban – két kétéves időszakot leszámítva – a baloldali, szociáldemokrata, illetve reformista ihletettségű politikai erőknek volt meghatározó szerepük a kormányzati politika alakításában.
11	A bizottságok működésébe betekintést enged az alábbi tanulmány, amely egy olyan akciókutatásról tudósít, amely a szakácsmesterséggel kapcsolatos elismertetési folyamatok keretében kívánt segítséget nyújtani a bizottságokban részt vevő oktatók és gyakorlati szakemberek számára saját értékelőtevékenységük elemzéséhez, megújításához: Jacqueline Magnier, Christiane Wrthe: L'expérience revisité á l'occasion de la validation des acquis professionnels (Hogyan értékelődnek át a szakmai tapasztalatok a szerzett tudások és készségek elismertetése során?), Formation-Emploi, 75. szám, 2001. július–szeptember, 29–41.