1	Monique Segré: Les enfants et les adolescents face au temps „libre”. Collection „Science de l' éducation”, 1981.
2	Brigitte Krejsa: Freizeit und Schule. Erziehung und Unterricht. 1996, 8.
3	Jens Lipski: Was können wir von Japan lernen? Deutsche Schule, 1998, 3.
4	J.-F. Vulpilliers: 7 mois de loisirs. La face cachée de l' éducation. PUF, 1981.
5	Ch. Coridisan – J. Hassenforder – N. Leselbaum: Les rapports entre le temps scolaire et le temps de loisirs. Analyse de comportements et representations d' éleves de 5e et de 2e. Paris, 1984, Institut national de recherchs pédagogiques.
6	Pásku Judit – Münnich Ákos: Az extrakurrikuláris oktatás nem-specifikus hatásai. Magyar Pedagógia, 2000. 1. Gereben Ferenc: Művelődési és olvasási szokások – határon innen és túl. Educatio, 2000. 2.
7	Koreny Ágnes: Mit csinálnak az európai fiatalok szabadidejükben? Fordulópont, 2000. 2.
8	Új lendület Európa fiataljai számára. Az Európai Bizottság Fehér Könyve. Ford.: Englest Adrienne. 2002. Mobilitás Nemzetközi Igazgatóság.
9	Aménagement des temps et des activités de l' enfant: Mise en place du contrat éducatif local et des rythmes periscolaires. In Bulletin Officiel de l' Éducation Nationale. No. 29. 1998.
10	Ch. Coridian–J. Hassenforder–N. Leselbaum: i.m.
11	A. D. Pellegrini–P. K. Smith: School recess: Implications for education and development. In Review of Educational Research, 1993/1.
12	Ralph B. McNeal, Jr.: Extracurricular Activities and High School Dropouts. In Sociology of Education, 1995 (Journal of the American Sociological Associations).
13	Coridian–Hassenforder–Leselbaum: i.m.
14	Handbook of Educational Ideas and Practices. Routledge 1990. Central Editor: Noel Entwistle.
15	Lásd Bulletin Officiel 29. szám.
16	Krejsa–Lipski: i. m.
17	Michelle Seligson–Michael Allenson: School-Age Child Care. An Action Manual for the 90s and Beyond. 2nd Edition, London–Connecticut, 1993.
18	Mint például Pásku Judit és Münnich Ákos i. m.
19	Mint például J.-F. de Vulpillieres: „la face cachée de l' éducation”.
20	Lásd Bulletin Officiel de l' Éducation Nationale.
21	Ilyen vállalkozást mutat be például Michelle Seligson – Michael Allenson könyve.
22	Így fogalmaz – például – a magyar szakértő is. Lásd Szabó Lajos: A szabadidő-szervező jogállása, feladatrendszere, a szabadidős tevékenység finanszírozása. In Iskolaszolga, 2001. március.
23	Monique Segré: i. m.
24	Monique Segré: i. m.
25	Michelle Seligson–Michael Allenson: i. m.
26	J.-F. Vulpilliers: i. m.
27	Michelle Seligson – Michael Allenson: i. m. vagy az Európai Bizottság idézett felmérése.
28	Pellegrini–Smith: i. m.
29	J.-F. Vulpillieres: i. m.
30	Cahiers pédagogiques; changer la société pour changer l' école, changer l' école pour changer la société. 2001. április.
31	Lásd Cahiers pédagogiques.
32	Lásd J.-F. Vulpilliers: i. m.
33	Ganztătige Schule vorläufig „geplatzt”. Die Presse, 1990/12.
34	Lásd Cahiers pédagogiques.
35	What Schools for the Future? OECD 2001. Milyen lesz a jövő iskolája?
36	Programme on Educational Building. Lásd: Program a korszerű, kényelmes és hatékony tanulást biztosító iskolaépületekért. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 12. sz.
37	Design for Learning. OECD 2001. Lásd: A tanulási környezet megtervezése. 55 példaszerű oktatási létesítmény. In Oktatás és készségek. OM, 2002. A kiadvány példaanyagát 21 ország legjobban sikerült épületeinek bemutatása adja.
38	Többek között a Jeney Lajossal készített interjúban is szó esik erről az Új Pedagógiai Szemle 2002. decemberi számában.