Részletes munkaprogram az európai oktatási és képzési rendszerekhez kapcsolódó célkitűzések megvalósításához

2003. február 24–25-én a Tempus Közalapítvány konferenciát rendezett az európai integrációról. A konferencia témája annak a stratégiai munkaprogramnak a megvitatása volt, amelyet az Európa Tanács ajánlásként fogalmazott meg a tagországok és a csatlakozni szándékozó országok számára. Az alábbiakban a dokumentum legfontosabb részleteit adjuk közre annak érdekében, hogy a konferencia két előadásának szövege értelmezhetőbbé váljék az olvasó számára (Halász Gábor és Bernd Wächter előadása). A munkaprogram három fontos stratégiai célt jelöl meg: az oktatás minőségének javítását, az oktatáshoz való hozzáférés megkönnyítését, továbbá az oktatásban részt vevők körének szélesítését, különös tekintettel az élethosszig tartó tanulásra.

Bevezetés

Az Európa Tanács 2000 márciusában lisszaboni találkozója alkalmával egy 2010-re megvalósítandó stratégiai célt fogalmazott meg, amely szerint az EU-nak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell válnia, amely jobb és több álláslehetőség és nagyobb társadalmi kohézió biztosításával képes a gazdasági növekedés fenntartására. Az Európa Tanács hangsúlyozta, hogy a fent említett cél elérése nem kizárólag az európai gazdaság radikális átalakítását, hanem a jóléti és oktatási rendszerek modernizációjára vonatkozó program kidolgozásának szükségességét is maga után vonja. Az Európa Tanács azzal a kéréssel fordult az Oktatási Miniszterek Tanácsához, hogy dolgozzon ki konkrét, az oktatási rendszert érintő célokat, amelyek amellett, hogy a közös feladatokra/területekre koncentrálnak, tiszteletben tartják a nemzeti sokszínűséget is.

2001 márciusában az Európa Tanács stockholmi ülésén bemutatták az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó célkitűzéseket tárgyaló jelentést, amely három stratégiai célt fogalmaz meg (ezeket további tizenhárom célkitűzéssel lehet árnyalni):

• az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása;
• az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférhetőség megkönnyítése;
• az oktatási és képzési rendszerek megnyitása szélesebb közönség számára.

2002. február 14-én fogadta el a Tanács és a Bizottság azt a részletes munkatervet, amely bemutatja azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyekkel mindenképpen szükséges foglalkozni a három stratégiai cél és a tizenhárom további célkitűzés elérése érdekében.

Ennek alapján az Oktatási Miniszterek Tanácsa és az Európai Bizottság közösen nyújtották be az alábbi jelentést az Európa Tanács 2002. márciusi, barcelonai ülésére. A jelentés a Szerződés 149-es és 150-es cikkében leírtaknak megfelelően a Koordináció Nyílt Módszerét (Open Method of Coordination) az oktatásra és képzésre alkalmazva mutatja be azt az utat, amelyet az előrehaladás érdekében követni kell.

Oktatás és képzés: a lisszaboni stratégia kiemelt fontosságú területei

Az Európa Tanács lisszaboni ülése óta az oktatás és képzés területén sok kezdeményezés született mind tagállami, mind uniós szinten.

• A 2001 novemberében a Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács elé tárt kommüniké, amely az élethosszig tartó tanulást az oktatás és képzés alapelvévé tette.
• Az e-learning akcióterve.
• A szakképesítések átláthatóvá tételével és a szakképzés minőségével foglalkozó két fórum.
• 2001-ben a Nyelvek Európai Éve, amely kiemelte a nyelvi sokszínűség fontosságát az európai oktatás és képzés területén.
• A Bizottság által 2001 szeptemberében előterjesztett kommüniké, amely az együttműködés erősítését tárgyalta a felsőoktatás területén az Unión kívüli országokkal.
• Fehér könyv a fiatalságról.
• Akcióterv a „High Level Task Force on Skills and Mobility” című jelentés alapján.

Az Európa Tanács és a Bizottság megfogalmazta annak szükségességét, hogy az oktatás és képzés (Education and Training Area) a lisszaboni stratégia kiemelt fontosságú területe legyen.

Nagyra törő, ám realisztikus célok

Az Oktatási Miniszterek Tanácsa és az Európai Bizottság kész minden olyan lépés megtételére, amely átfogó válaszul szolgálhat a tudás alapú társadalommal, a globalizációval és az EU-bővítéssel kapcsolatos kihívásokra, ezért nagyra törő, ám realisztikus célokat tűztek ki maguk elé. Ezeket a célokat a csatlakozásra váró országoknak is magukénak kell érezniük. 2010-re az alábbiakat kell elérni az oktatás és képzés területén.

• Európa az oktatás és képzés területén a legjobb minőséget fogja képviselni, és oktatási, képzési rendszereinek, intézményeinek minősége világszerte referenciául fog szolgálni.
• Az európai oktatási és képzési rendszerek eléggé kompatibilisek lesznek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az állampolgárok számára az átjárást és azt, hogy az állampolgárok a sokszínűségüket kihasználják.
• Az EU bármely tagállamában különféle végzettséget, tudást és ismeretet szerzett állampolgárok karrierjük vagy további tanulásuk során képesek lesznek ezeket elismertetni az EU egész területén.
• Az európaiak előtt, koruktól függetlenül, nyitva fog állni az élethosszig tartó tanulás lehetősége.
• Európa nyitott lesz a más régiókkal való együttműködés terén a kölcsönös haszon érdekében, és Európának a leginkább kedvelt célállomássá kell válnia a világ más régióiból származó diákok és kutatók számára.

Az előttünk álló út: a Koordináció Nyílt Módszerének alkalmazása az oktatás és képzés területén

A Koordináció Nyílt Módszere az oktatást és képzést érintő koherens és átfogó stratégia kifejlesztésének eszköze lesz a Szerződés 149-es és 150-es cikkének keretében. Lisszaboni ülésén az Európa Tanács (Lisbon Conclusions – lisszaboni következtetések) meghatározta, hogy a Koordináció Nyílt Módszere a legjobb gyakorlat terjesztésének és a fő EU-célokat érintő nagyobb konvergencia/összetartás elérésének az eszköze, és jelezte, hogy ez a módszer egy teljesen decentralizált megközelítést képviselne, amely különböző partnerségi formákat alkalmazna, és segítené a tagállamokat abban, hogy fokozatosan kifejlesszék saját politikájukat.

A Koordináció Nyílt Módszere indikátorokra, benchmarkingra, a legjobb gyakorlatok összehasonlítására, időszakos monitoringra és értékelésre alapozna.

A részletes munkaprogramban a három stratégiai cél tizenhárom célkitűzésre és negyvenkét kulcsfontosságú területre van lebontva, amelyek az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó területek széles spektrumát tükrözik.

Az 1. számú stratégiai cél: az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása

Az 1.1-es célkitűzés: A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése

Kulcsfontosságú területek:

• a tanárok és oktatók számára szükséges ismeretek meghatározása a tudás alapú társadalomban betöltött változó szerepük fényében;
• azon feltételek megteremtése, amelyek megfelelően támogatják a tanárokat és oktatókat abban, hogy válaszolni tudjanak a tudás alapú társadalom kihívásaira;
• elegendő számú tanár képzése minden tárgyból és minden szinten, illetve a szakma hosszú távú szükségleteinek biztosítása az oktatás és képzés vonzóbbá tételével;
• más területen tapasztalatot szerzett szakemberek alkalmazása az oktatás és képzés területén.

Az 1.2-es célkitűzés: a tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése

Kulcsfontosságú területek:

• új alapkészségeknek, valamint annak a meghatározása, hogy ezeket a készségeket a hagyományos alapkészségekkel együtt hogyan lehet jobban integrálni a tanrendbe, illetve miként lehet megtanulni és egész életen át fenntartani;
• az alapkészségek megszerzésének elérhetővé tétele mindenki számára, beleértve a hátrányos helyzetű, speciális igényű, az iskolából kimaradt és a felnőtt tanulókat;
• az alapkészségek hivatalos érvényesítésének támogatása a folyamatban lévő oktatás, képzés és alkalmazhatóság megkönnyítése érdekében. (Promoting official validation of basic skills in order to facilitate ongoing education and training and employability.)

Az 1.3-as célkitűzés: az IKT-hoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára

Kulcsfontosságú területek:

• megfelelő felszerelés és oktatási szofver biztosítása annak érdekében, hogy az IKT és az e-learning eljárásokat alkalmazni lehessen az oktatásban és a képzésben;
• az IKT-n alapuló innovatív tanítási és tanulási technikák használatának támogatása.

Az 1.4-es célkitűzés: a toborzás növelése a (természet)tudományok és műszaki tanulmányok területén

Kulcsfontosságú területek:

• a matematika, a természettudomány és a technológia iránti érdeklődés növelése korai életkortól kezdve;
• több fiatal motiválása arra, hogy a matematika, a természettudomány és a technológia területén válasszanak maguknak karriert, különösen olyan kutatási karriert és tudományágat, ahol hiány van képzett kutatókból;
• a nemek közti egyensúly fejlesztése a matematikát, a természettudományt és technológiát tanulók között;
• elegendő számú képzett tanár biztosítása a matematika, a természettudományok és a műszaki tárgyak oktatására.

Az 1.5-ös célkitűzés: az erőforrások legjobb kihasználása

Kulcsfontosságú területek:

• az emberi erőforrásokba való befektetés növelése és az elérhető eszközök igazságos elosztása az oktatás és képzés széles elérhetőségének és minőségének javítása érdekében;
• olyan kompatibilis minőségbiztosítási rendszerek kifejlesztésének támogatása, amelyek tiszteletben tartják az európai sokszínűséget;
• a köz- és magánpartnerségekben (public-private partnership) rejlő lehetőség kiaknázása.

A 2. számú stratégiai cél: az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára

A 2.1-es célkitűzés: nyitott tanulási környezet

Kulcsfontosságú területek:

• az élethosszig tartó tanulás elérhetőségének kiszélesítése információ, tanácsadás és útmutatás biztosításával az összes rendelkezésre álló tanulási lehetőségről;
• olyan oktatás és képzés, amelybe felnőttek is be tudnak bekapcsolódni, és a tanulást össze tudják hangolni más felelősségekkel és tevékenységekkel;
• a tanulás elérhetővé tétele mindenki számára annak érdekében, hogy a tudás alapú társadalom kihívásaira jobb válaszok szülessenek;
• mindenkinek szóló, rugalmas tanulási módok támogatása;
• az élethosszig tartó tanulással foglalkozó oktatási és képzési intézmények hálózatának előmozdítása különböző szinteken.

A 2.2-es célkitűzés: a tanulás vonzóbbá tétele

Kulcsfontosságú területek:

• fiatalok bátorítása arra, hogy a kötelező oktatás befejeztével az oktatásban és képzésben maradjanak, illetve a felnőttek motiválása, alkalmassá tétele arra, hogy későbbi életük során tanuljanak;
• azon módszerek kifejlesztése, amelyekkel a nem formális tanulási tapasztalatokat hivatalosan érvényesíteni lehet;
• azon módszerek megtalálása, amelyekkel a tanulás vonzóbbá tehető a hivatalos oktatási és képzési rendszerekben és azokon kívül;
• a mindenkinek szóló tanulás kultúrájának támogatása és a tanulás társadalmi és gazdasági hasznának tudatossá tétele a potenciális tanulókban.

A 2.3-as célkitűzés: az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása

Kulcsfontosságú területek:

• annak biztosítása, hogy a demokratikus értékek és az iskolai partnerek demokratikus részvétele megfelelően támogatott legyen annak érdekében, hogy az embereket felkészítse az aktív állampolgárságra;
• az oktatás és képzés céljaiba és működésébe teljesen bele kell építeni az egyenlő esélyek fogalmát;
• annak biztosítása, hogy a kevésbé kiváltságos helyzetben lévők is ismeretekhez/készségekhez juthassanak és motiválva legyenek a tanulásban való részvételre.

A 3. számú stratégiai cél: az oktatási és képzési rendszerek megnyitása szélesebb közönség számára

A 3.1-es célkitűzés: a kapcsolódási pontok erősítése a munka és a kutatás világával, illetve a társadalommal általában

Kulcsfontosságú területek:

• szoros együttműködés elősegítése az oktatási és képzési rendszerek és a társadalom között általában;
• partnerségek létesítése a különböző oktatási és képzési intézmények, vállalatok és kutatóintézetek között a kölcsönös haszon érdekében;
• az érintettek/résztvevők szerepének erősítése a képzés fejlesztésében, beleértve az alapképzést és a munkahelyi tanulást.

A 3.2-es célkitűzés: a vállalkozó szellem fejlesztése

Kulcsfontosságú területek:

• a kezdeményezőkészség és a kreativitás támogatása az egész oktatási és képzési rendszerben a vállalkozó szellem fejlesztése érdekében;
• olyan készségek elsajátításának megkönnyítése, amelyek egy üzleti vállalkozás felállításához, működtetéséhez kellenek.

A 3.3-as célkitűzés: az idegen nyelv tanulásának fejlesztése

Kulcsfontosságú területek:

• mindenki bátorítása arra, hogy két vagy több nyelvet is elsajátítson az anyanyelvén kívül, valamint az idegennyelv-tanulás fontosságának tudatossá tétele minden életkorban;
• az iskolák és képzési intézmények bátorítása arra, hogy hatásos tanítási és képzési módszereket használjanak és a nyelvtanulás folytatását ösztönözzék felnőttkorban.

A 3.4-es célkitűzés: a mobilitás és a csereutak számának növelése

Kulcsfontosságú területek:

• egyének, illetve oktatási és képzési szervezetek széles körű hozzáférése a csereutakhoz, beleértve azokat is, akik/amelyek a társadalom hátrányos helyzetű szférájával foglalkoznak; valamint a mobilitás útjában álló fennmaradó akadályok lebontása;
• az európai mobilitás nagyságának, irányának, résztvevői rátáinak, illetve minőségi aspektusainak monitorálása;
• a mobilitás során elsajátított kompetenciák érvényesítésének és elismerésének megkönnyítése;
• az európai oktatás és képzés jelenlétének és elismerésének elősegítése a világban, illetve az európai oktatás és képzés vonzóbbá tétele a világ más régióiból származó diákok, tudósok és kutatók körében.

A 3.5-ös célkitűzés: az európai együttműködés erősítése

Kulcsfontosságú területek:

• az elismerési eljárások hatásosságának és időszerűségének növelése a további, Európán belüli tanulás, képzés és foglalkoztatás érdekében;
• az együttműködés elősegítése a felelős szervezetek és hatóságok között a minőségbiztosítás és akkreditáció nagyobb kompatibilitása érdekében;
• az oktatási és képzési lehetőségekről és struktúrákról való információadás átláthatóságának előmozdítása az oktatás nyílt európai övezetének megteremtése érdekében;
• a tanítás és képzés európai dimenziójának elősegítése.