A közoktatási törvény értelmében a Nemzeti alaptantervet háromévente felül kell vizsgálni. 2002 végén az Eötvös Társaság NAT 2002 tervezetének vitájával egy időben megkezdődött az 1996-ban elfogadott tantervi dokumentum felülvizsgálata. A szerző leírja azokat a főbb szempontokat, követelményeket, amelyeknek egy ilyen tartalmi szabályozó dokumentumnak mindenképpen meg kell felelnie. A tanulmány egyben felvázolja, hogy egy lehetséges új NAT milyen szabályozási szinteket von maga után.
Az 1995-ben kormányrendeletként kiadott és 1998-ban felmenő rendszerben (1. és 7. évfolyamon) bevezetett Nemzeti alaptanterv (NAT 1995) felülvizsgálata és korszerűsítése időszerű feladat. A jelenleg is zajló munkálatok áttekintése végett érdemes a következő kérdéseket érinteni:
A NAT 1995 felülvizsgálatának egyaránt vannak törvényi és szakmai okai. A közoktatási törvény (KOT) 93. § (1.) értelmében az oktatási miniszter értékeli a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, kezdeményezi a módosítást. Szakmai szempontból érdemes áttekinteni a NAT 1995 követelményrendszerét, az 1998-as bevezetés főbb jellemzőit, a tartalmi szabályozás rendszerét. A NAT 1995 több szempontú, megbízható értékeléséhez számos forrás áll rendelkezésünkre. A teljesség igénye nélkül érdemes kiemelni a Jelentés a magyar közoktatásról című kötetek tantervi fejezeteit (OKI, 2000), a Vágó Irén által szerkesztett Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években (1999, OKKER) című tanulmánygyűjteményt, a hazai folyóiratokban megjelent cikkek, tanulmányok, kerekasztal-beszélgetések hozzáférhető anyagait (Educatio, Iskolakultúra, Köznevelés, Új Pedagógiai Szemle). Továbbá azokat a háttérelemzéseket és kutatási adatokat, amelyek a Nemzeti alaptanterv bevezetését értékelik. (OKI Kutatási Központja, Oktatáskutató Intézet–Magyar Gallup Intézet, megyei pedagógiai intézetek.) Civil kezdeményezésként az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság is elkészített egy munkaanyagot (NAT 2002), amely számos figyelemre méltó gondolatot tartalmaz. A fent említett legitimációs és szakmai paraméterek alapján lehetővé válik a NAT 1995 pozitív vonásainak a felerősítése, az ellentmondások feloldása. Megfogalmazhatók a felülvizsgálat alapelvei, kitűzhetők a legfontosabb célok.
Alapvető célkitűzés, hogy ténylegesen érvényesüljön az intézményi és pedagógusi önállóság, azaz kellő teret kapjanak a helyi, szakmai döntések, az innovációs törekvések, a modern műveltségi tartalmakat és pedagógiai gyakorlatot egyaránt tartalmazó tantárgyi programfejlesztések. Ezáltal erősödnek a tantestületek szakmai, döntéshozói kompetenciái, intézményi szinten fejlődnek az önfejlesztés és önértékelés technikái. Másfelől erősödjön a NAT 1995 alaptantervi jellege. Alaptanterven (core curriculum) azt a tantervtípust értjük, amely a minden tanuló számára megtanítandó, elsajátítandó tudás alapvető tartalmát, követelményeit foglalja magában. A NAT 1995 rendszere a műveltségterületi rendeződést, a közös követelmények (cross curriculum) révén a tudás integratív, tantárgyközi jellegét, az általános fejlesztési követelmények mentén a képességfejlesztést közvetítette. A legnagyobb problémát szakmai szempontból a részletes követelményrendszer ismeret-, fejlesztési és minimumkövetelményeinek aránya, egymásra épültsége és részletezettsége jelentette. A minden tanuló számára szükséges műveltségi alapok elvét erősítve érdemes újragondolni a NAT követelményrendszerei (közös, általános fejlesztési, részletes) mögött húzódó tudáskoncepciókat, azok változásait. Alapvető tézis, hogy előtérbe kerül a valós, életszerű helyzetekhez köthető, a mindennapi életben jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás. Ennek elérése érdekében a NAT 1995 felülvizsgálata három területen szeretne áttörést elérni.
A NAT 1995 felülvizsgálata során megcélzott tudáskoncepció-jellemzők mentén haladva érdemes a tantervi tartalmakat a második szintre helyezni. Ez a korábbi fejlesztési követelmények újragondolását, átstrukturálását jelenti. A felülvizsgálat során az általános fejlesztési és közös követelmények megerősítéséről, valamint a részletes követelményrendszer részbeni elhagyásáról, átstrukturálásáról van szó. Ezzel párhuzamosan fontos elem a NAT 1995 képesség-központúságának az erősítése. Rendelkezésünkre állnak azok a korábbi hazai és nemzetközi kutatási adatok (többek között Nagy József szegedi műhelye, Zsolnai József, Gáspár László programjai, Csapó Benő kutatásai, az OECD kulcskompetenciái, a külföldi alaptantervek életképesség-csoportjai, a DeSeCo-program stb.), amelyek lehető teszik, hogy a felülvizsgálatot egy kulcskompetencia-rendszerbe foglalják.
1. ábra Kulcskompetenciák
A kulcskompetenciák csoportjai (1. ábra) egyensúlyba helyezik az értelmi és érzelmi intelligencia területeit, valamint a megismerési, érzelmi-akarati és mozgásos követelményeket. A fejlesztés-központúság másik nagy előnye, hogy közelebb kerül egymáshoz az iskola és a munka világa, azaz kellő mozgástér áll az intézmények rendelkezésére ahhoz, hogy valóban alkalmazkodni tudjanak a munkaerő-piaci igényekhez. Mivel a képességek fejlesztése differenciált, sokszínű folyamat, változatos tartalmakon működik, ezért a tanulás iránti kedv felkeltésével, szinten tartásával, a motiváció erősítésével is könnyebben birkóznak meg majd a pedagógusok.
A tudáskoncepció, a tantervi tartalom és a kompetenciaalap fent említett jellemzői azt is jelentik, hogy lehetővé válik az 1999-es törvénymódosítással létrehozott, túlszabályozó hármas rendszer (alaptanterv, kerettanterv, helyi tanterv) különösebb zökkenők nélküli egyszerűsítése, a helyi tantervek mozgásterének bővítése, a kerettantervek kötelező jellegének megszüntetése. Így reményeink szerint néhány éven belül meghonosodhatna a nyugat-európai közoktatási gyakorlatban terjedő, flexibilis szabályozású rendszer. Ez a rendszer kétpólusú (központi, helyi) és háromszintű.
A tartalmi szabályozás szintjei és jellemzői
| • Alaptantervi szint (Nemzeti alaptanterv) | Mûveltségi területek szerint kidolgozott képességek és ismeretek rendszere |
| • Kerettantervek szintje | Személyiségfejlesztéssel, mqveltségközvetítéssel kapcsolatos akkreditált programok |
| • Helyi tantervek szintje | Az iskola intézményi egyediségét kifejezõ, átfogó nevelési-oktatási program |
Az alaptantervi szint tíz műveltségi területet és hét kereszttantervet tartalmaz (az iskolai nevelés-oktatás közös követelményeit). Elsősorban a kívánatosnak tartott ismeretek és képességek hasznosíthatósága, munkaerő-piaci értéke felől közelíti meg az iskolai tudást és műveltséget. Ez a szint egyben a programok koordinációját is szolgálja. Funkcióját tekintve az oktatáspolitikai döntéshozóknak, kutatóknak, programfejlesztőknek szól.
A kerettantervek szintje az alaptantervben megjelenített értékek, nevelési elvek, ismeretek, tartalmak és képességek transzformált pedagógiai programjait tartalmazza. A programok sokfélesége lehetővé teszi az iskolák számára, hogy rugalmasan oldják meg nevelési-oktatási feladataikat. Az adaptálható, választható programokat pedagógiai kutatóintézetek, szakértők és alkotó iskolai műhelyek készítik, amelyeket központi minősítőbizottság (előzetesen elfogadott szempontok alapján) hagy jóvá. Olyan pedagógiai-módszertani készlet, amelynek szerves részei az adaptálható helyi tanterveken kívül a tanulói feladat- és értékelőlapok, a fóliák, a transzparensek, a számítógépes programok, a térképek, az oktató CD-k, a videofilmek, a tankönyvek, a munkafüzetek stb. A pedagógusok a helyi tantervük és tantárgyi programjaik fejlesztésekor szabadon építhetnek be és emelhetnek át elemeket és alkotórészeket.
A helyi tantervek szintje teret nyit a tartalommal kapcsolatos szakmai döntések helyi meghozatalához. Mozgósítja a tantestület innovatív energiáit, elősegíti a tantárgyi programok fejlesztését. Bővíti és erősíti a módszertani kultúrát, javítja a tanítás és tanulás folyamatának hatékonyságát.
A NAT 1995 felülvizsgálatának szervezeti keretei kialakultak (2. ábra).
2. ábra Szervezeti keretek
A NAT-bizottság elsősorban a felülvizsgálat stratégiai, koncepcionális döntéseit (alapelvek, szerkezet, időarányok, kommunikáció stb.) hozza meg. Véleményező, döntéshozó testület, garantálja a felülvizsgálat szakmaiságát, koordinálja a bizottságok munkáit.
A Szerkesztőbizottság az operatív bizottságok által elkészített anyagokat szerkeszti, lektorálja, épít a szakmai észrevételekre, véleményekre, előterjeszti a végső változatot a NAT-bizottságnak.
Az Operatív bizottság a felülvizsgálat alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint a szerkesztési instrukcióknak megfelelően, szakmai műhelyek (gyakorló tanárok, szakértők, kutatók, szakmai szervezetek képviselői) segítségével műveltségterületi bontásban elkészítik a felülvizsgált Nemzeti alaptanterv általános fejlesztési követelményrendszerét.
A felülvizsgálat menetében érdemes elkülöníteni néhány munkafázist.
3. ábra A munkálatok ütemezése
A felülvizsgálat alapelveit, célkitűzéseit összegezve megállapítható, hogy a tartalmi szabályozás kétpólusú, háromszintű, flexibilis rendszerének kiépítése a magyar közoktatás középtávú stratégiájának egyik kulcseleme. Nem csodafegyver, ám fejlesztőszemlélete, tudáskoncepciója révén valóban motorja lehet annak a tartalmi és pedagógiai paradigmaváltásnak, melyet a NAT 1995 megkezdett.