| 1 | Bírák Könyve 12.4. És egybegyűjté Jefte Gileádnak minden férfiait, és megtámadta Efraimot, és megverték Gileád férfiai Efraimot, mert azt mondották: Efraim szökevényei vagytok ti, kik Gileádban, Efraim és Manassé között. 12.5. És elfoglalák a gileádbeliek Efraim előtt a Jordán réveit, és lőn, hogy mikor az Efraim közül való menekülők azt mondják vala: Hadd menjek által: azt kérdezték tőlük a gileádbeli férfiak, efraimbeli vagy-é? És mondotta: nem! 12.6. Akkor azt mondák néki: Mondd: Sibboleth! És ha Szibbolethet mondott, mert nem tudta úgy kimondani, akkor megfogták őt és megölték a Jordán réveinél, és elesett ott abban az időben az efraimbeliek közül negyvenkétezer. |
| 2 | Vizsga a Tábla Házában: „...Ez vizsga. Ne félj! Ne nyugtalankodj! Torkodon ne legyen gombóc, szádban ne legyen nyál, füled ne forgasd az ajtó felé! Ülj le, s hajolj az írnoki tudomány fölé. Szíved ezzel törődjék éjjel és nappal. Az írnoki mesterség szép sors. Oltalmazó istene van: a tiszta szem. Erre van szüksége a palotának.” (Fordította: Komoróczy Géza) Fénylő ölednek édes örömében... – A sumer irodalom kistükre. Budapest, 1983, Európa, 343. |
| 3 | McNamara 2002. május 17-én Pasadenában (CA), a Language Assessment Ethics Conference című konferencián megtartott beszéde, melyből sajnos a szerző engedélye nélkül a konferencia anyagainak hivatalos megjelenéséig nem idézhetek, ugyanerről az esetről úgy ír, hogy ez Egon Erwin Kischsel, az ismert zsidó származású cseh baloldali újságíróval történt meg. |
| 4 | Eliseo Pico, a washingtoni Spanyol Nagykövetség oktatási tanácsadója, aki részt vesz az ILTA (International Language Testing Association) idegen nyelvi teszteléselméleti vitacsoportjának, az LTEST-L-nek a munkájában. |
| 5 | A „language tester” angol kifejezés, amelyet „nyelvi teszteléssel foglalkozó szakemberek”-nek fordítottam le, mindazokra vonatkozik, akik részt vesznek a nyelvi mérés/értékelésben. Munkájukhoz tartozik a nyelvi értékelési folyamattal kapcsolatos fejlesztési és kutatási tevékenység. Központi figyelmet fordítanak a nyelvi tesztelés kutatásában a validitásra és a reliabilitásra, a meglévő tesztek használatára, a tesztelési technika fejlesztésére, valamint az értékelési folyamat és annak következményeinek megértése alapján a tesztek analízisére. (Davies et al. [1999]: Dictionary of language testing. Studies in Language Testing 7. Cambridge, Cambr. Univ. Pr., 106.) |
| 6 | Edgeworth, F. Y. (1888): The statistics of examination. Journal of the Royal Statistical Society, 51: 599–635 és Edgeworth, F. Y. (1890): The element in chance in competitive examinations. Journal of the Royal Statistical Society, 53: 644–63 nyomán: Spolsky, B. (2001): Cheating languages tests can be dangerous. In Experimenting with uncertainty. Essays in honour of Alan Davies. Studies in Language Testing 11. Cambridge, Cambridge University Press. |
| 7 | Yerkes, R. M. (1921, szerk.): Psychological Examining in the United States Army. Government Printing Office, Washington DC. |
| 8 | Messick, S. (1993): Validity. In Educational Measurement (3rd ed., 13–103.), ACE/Oryx, Phoenix, AZ. |
| 9 | McNamara megállapításai az angolszász gyakorlatra, elsősorban az USA-ra vonatkoznak. |
| 10 | Heaton, J. B. (1975, 1988): Writing English Language Tests. Longman, London c. könyvében a validitás négy fő típusát különbözteti meg: triviális validitás (face validity), tartalmi validitás (content validity), szerkezeti vagy konstrukt validitás (construct validity), statisztikai vagy tapasztalati validitás (empirical validity). A validitás ez utóbbi fajtáját két altípusra osztja: megegyező (concurrent) és prediktív (predictive) validitásra. |
| 11 | |
| 12 | Az APA (American Psychological Association) Amerikai Pszichológusok Egyesületének etikai normáira épül, melyeket 1953 óta fokozatosan alakítanak a kor változó igényeihez. |
| 13 |