1	K. M. Zeichner – D. P. Liston: Reflective Teaching. In Introduction. Lawrence Erlbaum, Mahwan, 1996. Idézik: Golnhofer Erzsébet – Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 13. o.
2	Gyarmati Szabó Éva (interjú): A tudással lehessen boldogulni. Magyar Bálint szerint az iskola feladata: tanulni megtanítani. Mentor, 2002. 8–9. sz. 6–7. o.
3	R. Fischer: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. A szerző fölveti a kérdést, de kérdése és válasza nincs tekintettel a gondolkodás múlt századi paradigmaváltásainak tényeire. Lehetséges ilyen módon sikeresen tanulni tanítani? Igen, de a szemléletváltás tudatos felgyorsítása értelmében nem!
4	M. Heidegger: Érzetlenség. Magyar Filozófiai Szemle, 1983. 2. sz. 275–276. o.
5	Heidegger i. m. 279.
6	Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. 14–16. és 374–413. o.
7	Knausz Imre: Műveltség és autonómia. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 10. sz.
8	P. Watzlawick – J. H. Weakland – R. Fischer: Változás. A problémák keletkezése és megoldásának elvei. Gondolat Kiadó, Budapest, 1990. 61–151. o.
9	Fehér M. István: Heidegger és a szkepticizmus. A szkeptikus kételyen át a hermeneutikai kérdésig. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1998. 169–172. o.
10	P .L. Berger–Th. Luckmann: A társadalmi valóság felépítése. Tudásszociológiai értekezés. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 1998. 181–250. o.
11	N. Elias: Az időről. In Időben élni. Történeti-szocilógiai tanulmányok. Akadémia Kiadó, Budapest, 1990. 24. o.
12	Egy, a témáról készült szakdolgozat alapján bemutatom a tanulási idő felépítésének szerkezetét. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumról van szó.
13	J. D. Douglas: A mindennapi élet megértése. In Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományban. Válogatás. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 356–402. o. A problémának elkötelezett olvasó biztos nem teszi le a könyvet sem!
14	Már dolgoznak a fenti szellemben és szemléleti alapokon az 1–6. osztályos tanulás megtanításának kiterjesztésén.
15	Összefoglaló az említett szakdolgozat alapján. (Kézirat.)
16	Nyíri Kristóf – Szécsi Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Áron Kiadó Budapest, 1998. Ajánlom a pedagógiai gondolkodás szemléletváltását komolyan végiggondolók számára Hajnal István írástörténeti munkáit.
17	V. Flusser: Az új képzelőerő. Atheneum Kiadó, Budapest, 1993. I. kötet, 4. füzet, 253–262. o.
18	Lásd 8. jegyzet.
19	Buda András (szerk.): Pedagógia és hermeneutika. (Konferencia Szabó László Tamás 60. születésnapja alkalmából.) Debrecen, 2001, Kossuth Egyetemi Kiadó. E pedagógiatörténeti jelentőségű konferencián Ballér professzor kijelentette: „Indokolt a pedagógiai hermeneutika hazai kidolgozása.” Iskolakultúra, 2002. 12. sz. 24. o.
20	Kant nagyszabású filozófiai-antropológiai látomását – Sapere aude! –, úgy tűnik, újra aktuálissá tették a modern nevelés/nevelődés dilemmái, amelyek pedagógiai realizálásához (például Th. Ballauff, O. F. Ballnow és mások számára) még éretlenek voltak a társadalmi feltételek. Látni való azonban, hogy nincs még száz év ahhoz, hogy az ember kilábaljon a maga okozta kiskorúságából.