1	Pukánszky Béla: Az átmenet évszázada. In Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest, 2000, 92–98. o.
2	A könyv első, 1631. évi kiadása még a „Labyrint světa a Lusthauz srdce” címet viselte, Comenius 43 cseh nyelvű könyve közül mindmáig ez a legolvasottabb. Magyar fordításai: Rimány I.: A világ labirintusa és a szív paraditsoma. 1805; Stromp L.: A világ útvesztője és a szív paradicsoma. 1905; Dobossy L.: A világ útvesztője. 1961; Dobossy L.: A viág útvesztője és a szív paradicsoma. 1990.
3	A „Didaktika, to jest umění umělého vyu˙ování” (Didaktika, a mesterséges oktatás művészete) c. 1628 és 1632 között született cseh nyelvű művét Comenius „Didactica magna” (Nagy Oktatástan) címen latinra dolgozta át, mely már elsősorban nem a cseh viszonyokat veszi figyelembe, így nemzetközi felhasználása is lehetővé vált. Az átdolgozott mű a „Opera Didactica Omnia” részeként jelent meg 1657-ben. A cseh verzió csak 1849-ben látott napvilágot.
4	„A világ útvesztője és a szív paradicsoma, azaz világos magyarázata annak, hogy ezen a világon és minden dolgaiban egyéb sincs, mint tévelygés és tántorgás, tülekedés és törtetés, csalárdság és álnokság, nyomorúság és bánat, s a vége mindennek csömör és csüggedés; de hogy aki visszavonul szíve hajlékába, s ott egyedül az Úristennel lakozik, az megtalálja az igazi, a tökéletes lelki békét és boldogságot.” Comenius (1990): 7. o.
5	Vö.: Reisinger János utószava, Comenius (1990): 207. o.
6	Vö.: Comenius (1990): 20. o.
7	Vö.: Comenius (1990) 208. o.
8	A pánszófia, az egyetemes bölcsesség kutatása, kidolgozása Comenius gondolkodásának központi kérdése. A pánszófia a kereszténység egyetemesség elvére, bibliai alapokra épít, mégis sok oldalról éri támadás ezt az elgondolást. Egyesek szerint a kálvinizmus terjesztése, mások szerint a pogány és keresztény tanok, a természetes ész és a hit megismerésének összekeverése a pánszófia célja. A comeniusi pedagógia pánszofikussága racionalista nézőpontú, ám azt mindig megalapozza az isteni eljegyzettség transzcendenciája. Vö.: Lukešová, Anna: Pedagogicky systém Jana Amose Komenského. In Kučera, Zdenek – Štverák, Vladimír (szerk.): Chrestomatie z dějín pedagogiky. Karolinum, Praha, 1999, 173–192. o.188–189. o.
9	Legújabb kiadása: Komenský, Jan Amos: Píseń písní Šalamounových. Mladá fronta, Praha, 1983.
10	A szőlő az egyik legősibb kultúrnövényünk, életfának, sőt a tudás fájának való értelmezésével éppúgy találkozhatunk, mint termékenységszimbólumként való értelmezésével. A próféták messiási szimbólummá tették, majd az erre épülő újszövetségi jelentése is központi motívummá teszi. Jeruzsálem, a judaizmus legszentebb városa, temploma a zsidó kultusz központja volt. A zsidó hagyomány a föld szívének tartja, ugyanakkor a mennybe vezető kapu is, hiszen a földi Jeruzsálem égi mása az Istennel való együttlét helye, a mennyország. Vö.: Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, Budapest, 2000; Untermann, Alan: Zsidó hagyományok lexikona. Helikon Kiadó, Budapest, 1999.
11	A „Kralicei Bibliát”, a teljes Ó- és Újszövetségi Szentírás cseh fordítását a Cseh Testvérek Egyesülete a morvaországi Kralicében 1579 és 1594 között hat kötetben jelentette meg. A hitelességre sokat adó fordítás stílusa a cseh irodalmi nyelvet nagymértékben meghatározta.
12	Josef Polišenský monográfiájában az Énekek éneke átköltésére Comenius felesége iránti forró szerelmének bizonyítékaként hivatkozik. Polišenský, Josef: Komenský, muž labyrintů a náděje. Academia, Praha, 1996, 90. o.
13	Comenius (1990): 165. o.
14	Vö.: Funda, Otakar A.: Nedělitelnost Komenského jako pedagoga a teologa. In Filozofický casopis XL. 1. 1992. 27–33. o.
15	A mű magyar kiadásának fordítását követem: Comenius, Johannes Amos: Didactica Magna. Seneca Kiadó, Pécs, 1992.
16	A Nagy Oktatástanból származó idézetek eredetét a fejezet és a szövegrész számozásával jelzem. Az I. fejezetet három különálló rész előzi meg: (1) előszó az olvasókhoz, (2) a didaktika „paradicsomi” alapjait tárgyaló előszó (ezt jelölöm „E”-vel), (3) „Az oktatás mesterségének haszná”-ról szóló, valamint a fejezetek tartalmát áttekintő rész („H”).
17	René Descartes Comeniust a természetes ész és a keresztény hit megismerésének az összekapcsolásáért, bár Lukešová szerint pont ez adja Comenius pedagógiai egyedülállóságát. Lukešová (1999): 178. o.
18	Nicolaus Cusanus A tudós tudatlanság c. művében írja (Második könyv, XIII. fejezet): „…az elemeket Isten csodálatos rendben alkotta meg, hisz mindent szám, súly és mérték szerint teremtett.”
19	„Isten a világ teremtésében felhasználta az aritmetikát, a geometriát, a zenét és az asztronómiát.” Nicolaus Cusanus: A tudós tudatlanság.
20	Cusanus: Tudós tudatlanság c. műve vonatkozó részeinek elemzését lásd: Rohály János: A keresztény humanizmus és a reneszánsz világképe. In Géczi–Stirling–Tüske–Rohály (szerk.): Bevezetés az európai gondolkodás és művelődés történetébe. Kézirat, Pécs, 2000, 191. o. (http://tki.pte.hu/Egymut.html). A cusanusi, keresztény humanista és a neoplatonikus-hermetikus ihletettségű humanista beállítottság alapvető különbsége, hogy míg az előbbi az emberi istenképmásságra, így a Krisztus-követésre épít, azaz az embert eredete, az isteni teremtés oldaláról definiálja, addig a hermetizmus által befolyásolt firenzei neoplatonizmus (lásd pl. Giovanni Pico della Mirandola) az embert az elérhető cél, a tudás (titkos tudás, gnószisz) és akarat, valamint az ezek segítségével történő megistenülés oldaláról határozza meg.
21	A skolasztika organikus világképének struktúrája (Lásd Géczi János: A skolasztika. In Géczi–Stirling–Tüske–Rohály: 159. o.)