1	Defining and Selecting Key Competencies (DeSeCo). Edited by Rychen, D. S. – Salganic, L. H. Hagrefe. Huber Publichers, Seattle–Toronto–Bern–Göttingen, 2001.
2	Dossey, J. – Csapó, B. – De Jong, T. – Klieme, E. – Vosniadou, S.: Cross-curricular competencies in PISA: Towards a framework for assessing problem-solving skills. In the INES Compendium. Contributions form the INES Networks and Working Groups. OECD, Paris, 2000, 19–41. o.
3	Ezekről nyújt magyar nyelvű összefoglalót Mihály Ildikó írása az Új Pedagógiai Szemlében (OECD-szakértők a kulcskompetenciákról. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 6. sz. 90–99. o.).
4	Az iskolai tudás fogalmának korszerű értelmezéséről és az iskolai műveltségről lásd Csapó Benő: Az iskolai tudás. Osiris, Budapest, 1998. Csapó Benő: Az iskolai műveltség. Osiris, Budapest, 2002. Csapó Benő: A tudáskoncepció változása: nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 2. sz.
5	Lásd e három fogalom kifejtését és definiálását Csapó Benő A tudás és a kompetenciák című konferencia-előadásának anyagában. In A tanulás fejlesztése – az OKI szakmai konferenciája, 2002. OKI, Budapest, 2003, 65–74. o.
6	Oktatás – rejtett kincs. A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése az UNSECO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseiről. (Fordította: Balázs Mihályné.) Osiris – Magyar UNESCO Bizottság, Budapest, 1997.
7	Az elnevezés alapja: Defining and Selecting Key Competences Theoretical and Conceptual Foundations (DeSeCo) – Kompetenciák meghatározása és kiválasztása: elméleti és fogalmi alapok.
8	R. Kagan a felnőtt életre jellemző hatféle szerepkörben helyezte el 38 tételes kompetencialistáját. E szerepkörök szerinte: az iskolai, a partnerkapcsolati, a szülői, a munkahelyi, az állampolgári és a pszichoterápiás, melyben a „tanulói” szerep az energiák működtetésére való hajlandóságot fejezi ki. (Véleménye szerint a felnőttekből az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alapok a mentális követelmények és képességek közti szakadék miatt hiányoznak gyakran, ezért tanulás/tanításukban a készségelsajátításon és tudásalapozáson túl fontos a fejlesztési funkció és az ehhez igazított fejlesztő curriculum. Vonatkozó javaslatát lásd a fenti felsorolásban!)
9	Dőlt betűkkel jelöltük a NAT 1995-höz viszonyítva a NAT 2003-ban megjelent eltéréseket: új feladatot, illetve a megnevezésbeli változásokat. A szövegben később kitérünk az eltérések mögött húzódó szemléleti vonatkozásokra.
10	Lásd: http://www.oecd.org
11	Részletes adatokat és elemzésüket lásd a szerzőnek az OKI PTK „Tanítás és tanulás tanárszemmel” című kuatása keretében megjelent tanulmányában: Az ének-zene tantárgy helyzete egy kérdőíves felmérés tükrében, http://www.oki.hu/cikk.php?kod=kerdoives-LNagy-Enek.html .
12	A Művészetek területhez a Tánc és dráma, a Vizuális kultúra és az Ének-zene tartozott.
13	E látszólag csupán formai lemaradás mögött meghúzódó szakmai, szemléleti vonatkozásokra már akkor felhívta a figyelmet jelen sorok írója a Zene és pedagógia című tanulmányban, mely az Új Pedagógiai Szemle 1996. decemberi számában jelent meg (37–49. o.)
14	Lásd erről Vass Vilmos projektigazgató írását A NAT felülvizsgálata címen (Új Pedagógiai Szemle, 2003. június, 40–45. o.).
15	Gondolati párhuzamként lásd az interdiszciplináris tantervi modellek közül Jacobs (1989) és McDonald-Cherniak (1994) ún. „hálós” és tantervi kapcsolatok „kereke” elnevezésű modelljeit Vass Vilmos könyvének 12–13. és 14. ábráin.
16	Fejlesztő hatás csak kontextuálisan várható el. A tartalmi kontextus azonban csak az egyik és nem a legfontosabb. Az oktatási (ún. scolastic/iskolai és real life/életszerű), valamint a társas környezeti kontextus legalább olyan fontos a jövőbeni releváns tudás elsajátításához. (A társas környezet meghatározó szerepét Vigotszkij is hangsúlyozta.) Lásd erről részletesebben Csapó Benő Tudáskoncepciók című tanulmányát. In Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 88–106. o.
17	Ez alól egyik pozitív kivétel a Bánki–Kismartony szerzőpáros Zene-Játék című, 1–6. évfolyamig kidolgozott tankönyvcsaládja. Lásd erről a szerző Gyermek-emberismereti szempontok című elemzését a Mentor Magazin 2003. januári számának 9. oldalán.
18	Utóbbiakra példát Pécsi Géza – Uzsalyné dr. Pécsi Rita: Kulcs a muzsikához című tankönyve, illetve annak CD-ROM-változata jelenthet. Ott a többszínnyomás, betűméret-különbségek, piktogramok stb. pl. a megtanulásra és a csupán érdeklődés kielégítésére szánt tananyagot, a lényeges és lényegtelen, a könnyebb és nehezebb ismeretelemek elkülönítését oldják meg, megteremtve ezzel a tananyagra vonatkozó differenciálási lehetőség tanulói követését és vezetve az otthoni önálló tanulási tevékenységet (szelektálni tudást, megértést, értelmező információfeldolgozást, gyakorlást stb.). Pedagógiai koncepciójukra vonatkozó további elemzésük olvasható a szerző írásában A tanulás tanítása című kötet 165–166. oldalain (szerk.: Oroszlány Péter, AKG Kiadó).
19	Lásd az MTA-kutatás eredményeit A Kodály-módszer pszichológiai hatásvizsgálata címmel közzétett kötetben (Barkóczi Ilona – Pléh Csaba), valamint a vonatkozó nemzetközi kutatási eredményeket a Kodály Intézet összefoglaló bibliográfiájában (szerk.: Ittzés Mihály).